nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Borkány? Balkán!
Van dunsztunk róla!

Két szomszédos nép, így a magyar és a román között rengeteg nyelvi érintkezés van, amelynek során bármelyik irányban történhet átvétel, tehát csak kultúrtörténeti és vagy nyelvi adatok vizsgálatával lehet eldönteni, hogy pontosan milyen kölcsönzések mentek végbe.

Kálmán László | 2014. szeptember 22.
|  

Patrik nevű olvasónk két kérdést is feltett a dunsztosüvegek témakörében:

A napokban összevitatkoztam egy maroknyi székellyel a borkány (’befőttesüveg’ – székely) eredetének mivoltáról. Ez a románban azonos jelentéssel bíró szó ’borcana’, és ez szerintük egy oda-vissza út során került a magyar nyelvből a románba és onnan vissza, a székelybe. Nem tudom, hogy így van-e, de én ezt nem tartom valószínűnek, már csak azért, mert a magyarban e szónak hírét se leltem. Mi a válasz? Segítsetek!

Más: a befőttesüveg dunsztosüveg szinonimájára lenne még e témában az a kérdésem, hogy mi a dunszt??

Uborkány
Uborkány
(Forrás: Wikimedia Commons / Mariuszjbie / GNU-FDL 1.2)

Ami a borkány ügyét illeti, az ilyen kérdések konkrét adatok hiányában eldönthetetlenek. Két szomszédos nép, így a magyar és a román között rengeteg nyelvi érintkezés van, amelynek során bármelyik irányban történhet átvétel, tehát csak kultúrtörténeti és vagy nyelvi adatok vizsgálatával lehet eldönteni, hogy pontosan milyen kölcsönzések mentek végbe. Egyébként a kérdéses román szó nem borcana, hanem borcan (többes száma: borcane).

A dolgot tovább nehezíti, hogy a román borcan szó a mérvadó szakirodalom (a Dicționarul explicativ al limbii române, szokásosan rövidítve: a DEX) szerint bolgár eredetű, a bolgár burkan ’befőttesüveg’ szóból ered. Ennek a bolgár szónak a további eredetét azonban homály fedi. De akárhonnan ered is, a magyar nyelvbe akár más irányokból is bekerülhetett. Azért a legvalószínűbb mégis a bolgár > román > magyar útvonal.

Ami pedig a dunszt szót illeti, örömmel jelentem, hogy annak az eredetéről van dunsztunk! Ez ugyanis egyszerűen a német Dunst ’pára, gőz’ átvétele. Sőt, még a dunsztja sincs szólás mintája is német (keinen blassen Dunst haben), a gőze sincs pedig valószínűleg ugyanennek a szólásnak a tükörfordítása. És tegyük még hozzá, hogy a dinsztel szó is ebből a tőből származik, valószínűleg a Dunst tőből képzett német dünsten ige átvétele például jiddis vagy szláv közvetítéssel (ezekre jellemző az [ü] hang [i]-vel való helyettesítése), vagy egyenesen a bajor-osztrák nyelvváltozatból, ahol helyenként létezik a dünsten mellett a dinsten alak is.

Hogy mi köze a gőznek ahhoz, hogy van-e fogalmunk valamiről? Az eredeti német szólásnak (keinen Dunst haben) van egy másik, valószínűleg korábbi változata, a keinen Schimmer haben, szó szerint ’derengése sincs’. Ennek az eredete már könnyebben érthető, hiszen a fény különböző formái gyakori metaforái a gondolatoknak, ötleteknek, például bevillan nekem, fény gyúl az elméjében, és így tovább. Még egy ikon is létezik, amelyik egy sematikus villanykörtét ábrázol, és körülbelül azt szimbolizálja, hogy ’ötlet’. Sőt, ha valaki nagyon nem emlékszik valamire, akkor magyarul is mondjuk azt, hogy nem is dereng neki. Valószínűleg a rossz látási viszonyokat kifejező Schimmer ’derengés’ szót képzettársítással (esetleg viccből) helyettesítették a Dunst ’pára’ szóval az eredeti keinen Schimmer haben szólásban, és a magyar gőze sincs az eredménynek a tükörfordítása.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
3 Pierre de La Croix 2014. szeptember 22. 11:30

Érdekességként megemlítem, hogy a "vapuer"-t (gőz) tették felelőssé a 18. században (főleg Franciaországban) a migrénért és az egyéb fejfájással, idegeskedéssel járó tünetekért - főleg Franciaországban (Ennek oka, hogy az agyat - az ókortól kezdve - pusztán csak a vér hűtéséért felelős szervnek tartották, illetve vették figyelembe). (Ezek a nézetek később átterjedtek a népi orvoslásra is).

mek.oszk.hu/05100/05106/05106.pdf

de.wikipedia.org/wiki/Pierre_Pomme

2 Pierre de La Croix 2014. szeptember 22. 11:30

Érdekességként megemlítem, hogy a "vapuer"-t (gőz) tették felelőssé a 18. században (főleg Franciaországban) a migrénért és az egyéb fejfájással, idegeskedéssel járó tünetekért - főleg Franciaországban (Ennek oka, hogy az agyat - az ókortól kezdve - pusztán csak a vér hűtéséért felelős szervnek tartották, illetve vették figyelembe). (Ezek a nézetek később átterjedtek a népi orvoslásra is).

mek.oszk.hu/05100/05106/05106.pdf

de.wikipedia.org/wiki/Pierre_Pomme

1 LvT 2014. szeptember 22. 10:31

Én Alexandru Ciorănescu spanyolból románra fordított művével (románul: Dicţionarul etimologic al limbii române, DER) konzultáltam [1]. Eszerint Theodor Capidan szerint a bulgár <burkan> szó román eredetű, így az irány fordított, és marad Alexandru Cihac eredeti ötlete, az, hogy a román szó a magyar <borkancsó> kifejezésből ered. – A szó megrövidülése, gondolom, az erdélyi regionális <canceu> ~ köznyelvi <cană> ’kanna, kancsó, korsó; bögre’ szópár analógiájára történhetett.

A Bakos-féle román-magyar szótár szerint a román <borcan> szó jelentése a ’befőttesüveg’ mellett még ’köcsög’, illetve a <borcănat> származékáé ’öblös, hasas’. Ez alapján, úgy tűnik összeköthető a kiindulási ’(boros) kancsó’ jelentés a ’befőttesüveg’-gel.

[1] www.webdex.ro/online/dictionarul_etimologic_roman/420906/borcan

Információ
X