-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Lehet-e magyar ételnek nevezni a pogácsát, vagy inkább török eredetű? Az igazság mindig összetettebb, mint gondolnánk.
Úgy látszik, a 444 nem tudja magát túltenni a 33 világraszóló magyar ételen. Korábban már foglalkoztunk a food többes számával egy általuk írt cikk kapcsán, de újból elővették a témát, és ismét beszúrtak egy kis nyelvi adalékot, ezúttal a pogácsa kapcsán:
Egyébként hogy hívják a törökök az ilyen kis, általában joghurttal, juhtúróval készülő kis süteményeiket? Poaça.
Nos tény, hogy így hívják, de van poğaça írásmódja is, ami mégiscsak közelebb áll a magyar alakhoz. Ilyen néven szerepel a Wikipédiában is. A ğ betű hangértéke egyébként elég változékony, előfordul, hogy teljesen kiesik, csak megnyújtja az előtte álló magánhangzót, tehát az ejtése tkp. kb. [póacsa] – történetileg azonban ott van benne egy [g]-szerű hang.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Ezért még nem írnánk cikket, viszont a 444 állítását könnyen úgy lehet értelmezni (még ha ezt egyenesen nem is állítják), hogy a magyar pogácsa (mind a szó, mind a vele jelölt étel) bizonyára török eredetű. Ez azonban nem így van. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint pogácsa délszláv eredetű, hasonló alakban megvan a bolgárban, a szerb-horvátban és a szlovénben is, és különböző péksüteményeket, kenyér- és lepényféléket jelöl.
Ám a szó nem a szlávban keletkezett, hanem átvétel a kései latinból: forrása a focacea, focacia ’egyfajta sült tészta’, mely a latin focus ’tűz, tűzhely’ (mely így képzésmódját tekintve a lángos rokonának tekinthető). A f > p változás annak köszönhető, hogy a szláv nyelvekben nem volt f (ma is inkább csak idegen vagy hangutánzó szavakban fordul elő), így p-vel helyettesítették.
A focacea ~ focacia folytatása az újlatin nyelvekben is megvan, ilyen a régi francia fouace [fuasz] és az olasz focaccia [fokaccsa] – az utóbbi pizzaszerű, de annál vastagabb sós tészta, de Velence környékén neveznek így egy húsvéti édes süteményt is.
A szó a magyarból bekerült a szlovákba, a magyarból vagy a délszlávból a németbe és a románba, a délszlávból pedig az albánba és a törökbe. Mint a fenti példák is mutatják, időnként változott, milyen süteményt jelöl. A magyarból is adatolt ’kovásztalan kenyér’ jelentésben is (ilyen lehet a „hamuban sült pogácsa” is), de nevezték pogácsának a méhlepényt is (ami viszont arra utalhat, hogy korábban más alakú és méretű süteményt neveztek pogácsának). Mindenesetre a mai magyar pogácsát (sőt, pogácsaféléket!) nyugodtan nevezhetjük magyar ételnek, mert ebben a formájukban a magyar konyhán belül alakultak ki.