nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Uzsgyi, de honnan?

Az érthető, ha egy valószínűtlen magyarázatot nem említünk. Az kevésbé, ha más magyarázataink is valószínűtlenek, és azok mellett sem említjük meg.

Fejes László | 2016. július 1.
|  

Egyes esetekben azt hihetnénk, egyes szavak eredete könnyen megfejthető. Azok számára, akik ismerik a szláv nyelveket, kézenfekvőnek tűnhet, hogy a magyar uzsgyi indulatszó a szláv ’menj már, (most) már menj’  kifejezésből ered: orosz уже иди [uzsе igyi], szlovák už iď [uzs igy] stb. A magyar etimológiai szótárak azonban, bár bizonytalannak mondják a szó eredetét, ezt a lehetőséget meg sem említik.

A szótörténeti adatok szerint uzsdé, uzsdi, uzsgye, uzsdré és úzsdé alakban is előfordul. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint talán összetett szó, előtagja az oson családjával állhat összefüggésben, utótagja a de vagy gyí indulatszóval lehet azonos. Az Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen (Magyar etimológiai szótár) és az Új magyar etimológiai szótár (ÚMESz.) szerint viszont inkább cigány eredetű lehet: az uštji [ustyi] jelentése ’kelj fel’. A szótárak is említik, hogy ennek az egyeztetésnek nehézsége, hogy a szóbelseji mássalhangzók a magyarban zöngések, míg a cigányban nem, ráadásul a magyarban a d-s alakok tűnnek eredetibbnek – az összetett szóként való magyarázatról viszont az ÚMESz. azt mondja, hogy „alig valószínű”.

Ez utóbbi persze a szláv eredeztetésnek is problémája, hiszen ez a délszláv eredetet valószínűsítené, ott viszont a fenti ’már’ jelentésű szavaknak csak a szlovénban van megfelelője, abból is lekopott az u: že [zse]. Ezek után legfeljebb az a lehetőség maradna, hogy a szót korai jövevénynek tekintsük, és feltételezzük, hogy valaha a délszlávban is voltak olyan alakok, amelyből az uzsgyi levezethető. Csakhogy a szóalak viszonylag későn, a 18. század végén bukkan fel a magyarban.

Uzsgyi!
Uzsgyi!
(Forrás: Wikimedia Commons / Frank Kovalchek / CC BY 2.0)

Láthatóan a szláv eredeztetés sem meggyőző, de így is érdekes, hogy az egyébként szintén kevéssé meggyőző belső fejleményként való magyarázat vagy a cigány származtatás mellett miért nem merül fel említés szintjén sem.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
6 mederi 2016. július 4. 17:59

Van egy ideám az "uzsgyi" (talán esetleg "usgyi" és kimondva lett "uzsgyi") szó eredetével kapcsolatban.

A kezdeti forma talán a "huss!" lehet (szleng: "húzz el!").. :)

Egyrészt általában gyerekeknek mondjuk, hogy

pl. "U(z)sgyi szaladj, egyik lában itt, a másik ott legyen!"

Másrészt gyerekeknek mondjuk azt is, hogy

pl. "Nézd a kis szemtelenje (-->talán "szemtelenyi" tájszóval), miket mondott!"

"Nézd csak, a kis szófogadatlanja (talán --->"szófogadatlanyi" tájszóval) már megint TV-t néz tanulás helyett!"

Szintén gyerekeknek mondják, hogy

"Hess vagy huss innen madárkáim!" ha láb alatt vannak..

-Talán a "szemtelenje-->*szemtelenyi" példához hasonló képződmény a

"*hussadj!-->"*hussadja"

(hasonló a "*kussadj! (ma:"kussolj!")-->"*kussadja") -->

"*(h)uss(a)dj-->*(h)uss(a)dja"==>

"*ussdja === >... uzsgyi".. :)

5 Sultanus Constantinus 2016. július 2. 11:16

Érdekes cikk! Nem közvetlenül ehhez kapcsolódóan, inkább csak tanulságként, hogy az etimológia sokszor milyen csapdákat rejt, épp ma jelent meg ez a cikkem: www.elmexicano.hu/2016/07/hiper-szuper.html

4 LvT 2016. július 1. 21:12

Mind az EWUng, mind (ennek nyomán) az ÚESz a cigány <ushtyi> (<ušťi>)-ból való eredeztetés esetén nem a zöngésséget emeli ki problémaként, hanem a <d> keménységét a legkorábbi adatokban. De egyrészt a <dió> példája mutatja, hogy a <gy> → <d> változás előfordul, másrészt a XVIII sz. végi első előfordulás nem feltétlenül a korábbi alakot adja, hanem eredhet abból, hogy honnan emelődött át a nyelvújításkor először ez az indulatszó az írásbeliségbe. Harmadszor, amint a RomLex is megmutatja {1}, léteznek kemény <t>-s cigány alakok is a környező nyelvjárásokban (vagy önmagukban, vagy a <ty>-s változat mellett). Ilyen pl. a kalderás, az urszar (mecskar).

Az ÚMTSz <uzsgyi> címszavában egyébként feltűnően dominálnak a kelet-magyarországi adatok (nyugatról csak Martonosról és az Ormánságból említi). Nyugati előfordulások itt az <uzsárdé> ’nosza, rajta; uzsgyi’ szónál vannak. Hasonló a hangalakja a Korondról adatolt <uzsét> ’uccu, uzsgyi’ szónak. A Küküllő vidékére való az <usá> ’cselekvés megkezdésére biztató szó’. Tarnaleleszről pedig a ’tüstént’ szó <ustyint> alakváltozatát hozza az ÚMTSz (ennek a szónak máshol is vannak szókezdő <t>-t vesztett alakjai: <üstint>, <üstönt>, <istént> stb.)

Itt említendő szerintem még az <uccu> (~ <usszu> ~ <husz>) indulatszó is, amelyet az <uszít> ’( kutyát stb) támadásra biztat’ ige tövére vezetnek vissza. De ahogy a <husz> indulatszót hol az <uccu>, hol a <huss> alá sorolják be, az alkalmi <sz> (<c>) ~ <s> (<zs>) csere esetleg más hasonló hangalakú szavakban is felléphetett.

Így hát akad még szerintem megfontolni való ennek a szónak az etimológiáján, ha másként nem, annak a belátásra, hogy az indulatszavak esetén a nem rendszerszerű, „játszi” képzések is megfontolandók. Valamint az, hogy voltaképpen több különböző eredetű, hangfestő értékű szó is keveredhet egymással.

Azt csak „műsoron kívül” említem, hogy az egyházi szlávban van <ušidь> ’szökevény’ szó (~ <ušьdъ> ’[aki] elszökött’), amelynek megszólító alakja <ušidi>. Ha román közvetítő formát lehetne találni – bár én ilyentől én nem tudok –, akkor még ez is lehetne a magyar <uzsgyi> elődje, ha a két nyíltszótagos tendencia nyomán lerövidült.

{1} romani.uni-graz.at/romlex/lex.cgi?st=u%C...&pm=pr&ic=y&im=y&wc=

 

@okeyo: >> Nekem az uzsgyi szó a szerb, horvát hajde kifejezésre hajaz <<

Ez a magyar nyelvjárásokba is bekerült, mint <hajde>, <hajda>, <hajgyi>, <hejde> <hade> stb. ’nosza, rajta’. A szó szerte a balkánon elterjedt, eredetét az oszmán-török <haydi> ~ <hadi> ’na, nosza, rajta’ indulatszóra vezetik vissza (ott hangfestő eredetű). A <(h)aj-> ~ <u(z)s-> kezdet kapcsolatának még laza etimológiai megközelítés esetén sincs esélye.

3 LvT 2016. július 1. 20:41

@Galván Tivadar: Mifelénk <pusztametró>-nak hívják.

2 okeyo 2016. július 1. 20:16

Nekem az uzsgyi szó a szerb, horvát hajde kifejezésre hajaz, melynek jelentése, ha jól tudom, úgyszintén 'menj már'.

Manapság nap mint nap albán menekültekkel vagyok körülvéve, s tőlük is azt hallom: "hajde, hajde" - azt hiszem, 'lépjetek már', 'induljatok már' jelentésben.

1 Galván Tivadar 2016. július 1. 16:18
Információ
X