-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Lehetséges, hogy hogy egy horvát, akinek a családneve is azt jelenti, hogy ’horvát’, magyar nevet viseljen?
Alig került be a szerkesztőbe a Novák családnévről szóló cikkünk, a térképet felfedezte a SzeretlekMagyarország.hu is: a 444-hez hasonlóan ők is nehezen állják meg, hogy ne lássanak mindenhol magyar vonatkozást (de legyünk elnézőek: ez a profiljuk). Lássuk, nekik mi jut eszükbe a térképről:
Érdekes azonban, hogy a környező országok közül több helyen is magyar hangzású név szerepel. Még a németországi és svájci Müller név sem ritka nálunk.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A megfogalmazás igen talányos. Az első mondat után másodiktól valami olyasmit várnánk, hogy lám, Németországban és Svájcban is magyaros hangzású név a leggyakoribb – ám végül a mondat fordul egyet, és csupán azt állítja, hogy a név nálunk is gyakori. Valójában az ellenkező irányú átvételre utal: nem magyar név gyakori más országban, hanem idegen név gyakori nálunk. Ez természetesen így is van: a Müller egyértelműen német eredetű, azt jelenti: ’molnár’. (Mint a cikkben látható táblázatból kiderül, a magyar Molnár a nyolcadik leggyakoribb családnév Magyarországon, a Müller az első százban azért nem szerepel. Az egyetlen idegen eredetű családnév, amely e rövidnek nem mondható toplistára bejutott, a már tárgyalt Novák.)
Az első mondat azonban önmagában is figyelemre méltó. Arról már volt szó, hogy a szlovákiai Horváth írásmódja alapján egyértelműen magyar névnek tekinthető (a szlovák forma Chorvát vagy Charvát, ezek családnévként is előfordulnak, bár utóbbi inkább a csehek körében). A szlovéniai Novakról viszont előző cikkünkben bizonyítottuk, hogy nem tekinthető magyarnak. Az ukrán Мельник (kb. [melnyik]), mely szintén ’molnár’ jelentésű, nem hangzik magyarnak, és Magyarországon egyáltalán nem mondható gyakori névnek. Bár Gruber Hugó nevét valószínűleg sokan ismerik, a Gruber szóra aligha mondhtató, hogy „magyar hangzású” – elsősorban persze a szó eleji mássalhangzó-torlódás miatt. A Popescu és a Jovanivić pedig annyira tipikus román, illetve szerb hangzású név, hogy fel sem merülhet, hogy ezeket kössük a magyarokhoz. Marad tehát a horvát Horvat – de el tudjuk-e képzelni, hogy egy horvát, akinek a családneve is azt jelenti, hogy ’horvát’, magyar nevet viseljen?
Első pillantásra természetesen inkább a tagadó válasz felé hajlunk. A Horvat helyesírása nem jellegzetesen magyaros. Bár a horvátoknál is [kovács] a kovács, de kovačnak írják: családnévként is előfordul ebben a formában. Ha egy horvát Kovácsnak írja a családnevét, akkor joggal beszélhetünk arról, hogy magyar neve van. A Horvat esetében ilyen bizonyosságunk nincs.
Van azonban más. A ’horvát’ horvátul nem Horvat, hanem Hrvat. Az o betoldása nyilván olyan nyelvben ment végbe, mely nem szereti az ilyen mássalhangzó-torlódásokat: a magyaron kívül szóba jöhetne a német vagy az olasz is (bár ez utóbbiban a h ejtésben eltűnne, az írott alakban megmaradhatna). Ekkor siet segítségünkre a nyelvföldrajz: a Horvat név Horvátország Magyarországgal határos vidékein a leggyakoribb.
A linkelt cikkből az is kiderül, hogy a Horvat nevet Horvátországban elsősorban nem horvátok, hanem magyarok és romák viselik. Ez ismét ezt erősíti meg, hogy a Horvat nem horvát eredetű név: az is feltehető, hogy a magyarországi gyakorlathoz hasonlóan az ezt a nevet viselő családok is Horváthnak írták a nevüket, amíg ezt a délszláv államalakulatok lehetővé tették.