Tisztelt cikkíró! Sajnos szakmaiatlannak érzem ezt a cikkét. Az első ízben említett kutatást sem tartom reálisnak. Hogyan lehetne 20 HÁZI macska megfigyeléséből egy általános képet kapni a macskákról? Ha jól értem, fajtákra nem is tért ki a kutatás, pedig tudható, hogy számtana fajta macska létezik, így még inkább torz képet kapunk a velünk élő egyik legnépszerűbb háziállatról. Ezen felül szeretném hangsúlyozni, hogy az emberi környezet nagy mértékben hatással van az állat viselkedésére. A cikkből nem derül ki, hogy a vizsgált gazdák mennyire voltak alkalmasak az állattartásra. Az emberek jó része szeretethiányát próbálja kompenzálni a háziállatokkal, így túlzottan rá telepszik - amit se ember, se más állat nem visel el. Ugyanezt a "tudományos" kísérletet lefolytathatnánk 20 olyan egyeddel akikkel az említett viselkedés ellenkezőjét bizonyítanánk.

Az említett cikkben elhangzik ez is: The researchers warned their results should be treated with caution since there were only four cats in the study that disliked petting, according to their owners, while 13 were put in the "tolerating category" and 85 in the "enjoying" lot.

- Vagyis a kutatók is állítják, hogy az eredményeket óvatosan kell kezelni.

Úgy gondolom az itt megjelent írás megtévesztő képet ad, ezért döntöttem a hozzászólás mellett. Azt gondolom nem a rossz indulat és a macskák iránti ellenszenvből indult ki a cikk írója - mókás megjegyzései, karikatúraszerű leírása tartalmaz magában igazságot és humort. Ellenben ettől tartom szakmaiatlannak.

Üdvözlettel: egy kutyás.

Ez nem szemétség, hanem macskajellem. A macska nem akar rosszat, amikor ezeket csinálja, nincsenek hátsó gondolatai. Neveléssel mérsékelhető valamennyire ez az antiszociális attitűdje a macskáknak, de nem szüntethető meg teljesen, alapból magának való állatfajta, sokkal kevésbé hálás, mint mondjuk egy kutya. Csak azt hajlandók csinálni, amit ők akarnak, ahogy ők akarják, ahogy nekik jó, semmilyen irányítást és beleszólást nem fogadnak el.

Elég fura egy nyelvészeti honlaptól a "seggfej" szó használata címben.

@challengeofusenglish: Miért? Tagadhatatlan, hogy az emberek egy része efféle szavakat használ. Márpedig, ha az emberek egy része így beszél, akkor az helyes -- vallja a nyelvészek egy része..

@challengeofusenglish: már előre látom, hogy erre azt fogják írni a nyelvészek, hogy a seggfej is része a nyelvnek, legfeljebb nem a legillendőbb, ennek ellenére a nyelvi rendőrség nem fog kiszállni a helyszínre. Szerintem csak figyelemfelkeltést akartak, esetleg fiatalosabb hangnemet megütni.

@challengeofusenglish: @Galván Tivadar: A „seggfej” félig tabu kifejezés. Azért félig, mert van, aki annak érzi, van, aki nem. Van, aki még a „hülyé”-t is tabunak érzi, de legtöbben már nem. A „faszkalap”-ot viszont az az érzésem, szinte mindenki annak érzi, vagyis nem használná egy cikk címében. De mindennek semmi köze ahhoz, hogy nyelvészettel vagy bármilyen mással foglalkozó helyen használják-e.

Így örül egy macska az évek után hazatért gazdájának

444.hu/2013/05/27/es-igy-orul-egy-macska-a-hazatero-gazdajanak/

@challengeofusenglish: Volt már 'pinás', 'puncis' és 'baszós' cikkcím is ( vö. www.nyest.hu/hirek/a-bena-nevu-tudos-es-a-pina? . www.nyest.hu/hirek/basznak-e-a-boszorkanyok ), és ha ez nem lenne elég, egy időben még meztelen nős képeket is raktak a cikkekbe :))

@Vándorka: Reklamáljon Renee Jacques-nál, ugyanis tőle származik az eredeti, fentiekben linkelt cikk.

A macska csak olyan, mint a legtöbb állat, egyszerűen nincs meg benne az az ösztön, ami bennünk és a kutyákban megvan: megállás nélkül mások szándékait és lelki állapotát kutatjuk. Nagyon nehéz megértenünk, hogy a legtöbb állat számára az ember (és a többi állat) csak mozgó tárgy.

Az emlős és az emberemlős is akkor tud szeretni (sajnálni, óvni, lelkiállapotokat is többé-kevésbé megérteni), ha védtelen kicsi korában ilyet tapasztalt. Általában tapasztal, mert van anyja, s mert enélkül többnyire elhullik.

Az emlős (de néhány madárfaj is) felfogja és viszonozza akár a másfajúak szeretét. Ennek az a feltétele, hogy kicsi korától szeresse, etesse, védje - az az akárki / akármi fajú.

Az összevert, megalázott, senki által nem 100%-ban elfogadott ember-gyerekből általában ELROMLOTT felnőtt válik. Kivételt ezalól csak a kifejezetten intelligens egyedek képeznek, akik felnőtt korban intellektualizálni képesek a saját személyiségüket (s a múltjukat).

@civa: Köszönöm, de nem kívánok Nála reklamálni! Ráadásul bármilyen cikk írásánál nem hivatkozunk arra, hogy innen onnan szedték, leközölték, de kiállni már nem tudnak érte, mást helyeznek előtérbe... - mosva kezeiket. Elnézést, de azt gondolom ennek nem ez a módja. Ha pl azt hallom, hogy a kecskék nem tudnak 70 fokos meredekségű hegyre felmenni és ezt az információt tovább adom, leközlöm, majd közlik velem ez nem igaz, alátámasztva valós... információkkal - (Melyeknek sajnálatos módon nem néztem utána.) - akkor korrigálom az előtte elhangzottakat és külön feltüntetem, hogy hibás információkat közöltem ezelőtt, melyért tán még elnézést is kérek. Azt gondolom ez a helyes hozzáállás.

@Vándorka: "Ráadásul bármilyen cikk írásánál nem hivatkozunk arra, hogy innen onnan szedték, leközölték, de kiállni már nem tudnak érte, mást helyeznek előtérbe... - mosva kezeiket."

Itt ez a divat...Régebben még az eredeti forrást sem jelölték meg, csak úgy-ahogy lefordították a cikket, rövidítettek rajta egy kicsit, leközölték, oszt jónapot...

@Grant kapitány: Ezt szomorúan hallom. Ettől függetlenül, lehetne változtatni a hozzáálláson és biztosan nagyobb olvasó táborra tenne szert az oldal. - Feltételezem ez is egy cél. Mindenesetre kívánom, hogy a jövőben ennél komolyabban foglalkozzanak egy-egy cikk megírásával és ezáltal sok sikert érjenek el. - Azt mondják: változtatni sosem késő! ;)

@Vándorka: „Ráadásul bármilyen cikk írásánál nem hivatkozunk arra, hogy innen onnan szedték, leközölték, de kiállni már nem tudnak érte, mást helyeznek előtérbe... ” Ez azért különösen érdekes elvárás, mert nemhogy az ismeretterjesztésben, de a hardcore tudományban is az a szokás, hogy mások kutatási eredményeire alapozunk. Ez persze nem jelenti azt, hogy teljesen kritikátlanul mindent elhiszünk, de alapjában véve bizalommal élünk mások adatai iránt. Ezzel szemben egy újságíróval szemben meglehetősen unfair elvárás, hogy ő ellenőrizze a kutatási eredményeket – sőt, kifejezetten abszurd lenne, ha egy laikus a megérzéseire támaszkodva bírálgatná a szakembereket.

Egyébként ha olyan témáról van szó, amihez értünk, akkor kritikusan szoktunk viszonyulni az eredményekhez. Szerintem a cikk ironizáló hangneme itt is eligazítja az olvasót abban, hogy mennyire kell komoly tudományos eredményként olvasni a elírtakat.

@Grant kapitány: „Régebben még az eredeti forrást sem jelölték meg” Pl.? Amióta itt dolgozom, mindig megadjuk a forrást, és ez nem az én hóbortom, amikor idekerültem, már elvárás volt. Esetleg valakivel összetévesztesz bennünket.

Ezeket a megállapításokat legalább olyan kutatók tették, aki már voltak macskák is? :D

@Fejes László (nyest.hu): "Pl.? Amióta itt dolgozom, mindig megadjuk a forrást, és ez nem az én hóbortom, amikor idekerültem, már elvárás volt. Esetleg valakivel összetévesztesz bennünket."

Pontosítok, korábban a nyest többször is az MTI-t adta meg szerzőként, amikor átvette tőle egyes külföldi folyóiratokban megjelent cikkek egy az egyben magyarra fordított változatait. Na és persze a "szerző" feltüntetése nem ugyanaz, mint a "forrás"-é. Ez nemcsak nekem tűnt fel:

Pl:

www.nyest.hu/hirek/a-szegregalt-buszoktol-a-koser-internetig

vagy:

www.nyest.hu/hirek/mi-teszi-az-embert-emberre

@Grant kapitány: Bocs, ha valahonnan anyagot vesz át az ember, akkor azt tünteti fel forrásaként, ami ott van. Nem is tudhatjuk, honnan dolgoztak, kutatni pedig végképp nem feladatunk. Sőt, ha mi írnánk oda, hogy ezt az MTI innen és onnan emelte el, még mi lennénk perelhetőek rágalmazásért, és nekünk kellene igazunkat bizonyítani – ha ez sikerülne is, akkor is rengeteg energia és idegeskedés menne erre. Szerintem ha valaki ilyesmit vesz észre, az jelezheti az MTI-nél, vagy annál a kiadványnál, ahonnan elemelték az anyagot.

Egyébként pedig annyira forráscentrikusak vagyunk, hogy amikor az MTI csak annyit írt, hogy „írja a Rudé Právo” stb., akkor is megpróbáltuk előkeríteni, hogy hol írja, és lehetőség szerint linkeltük.

@Fejes László (nyest.hu): "Bocs, ha valahonnan anyagot vesz át az ember, akkor azt tünteti fel forrásaként, ami ott van"

Bocs de ti nem forrásként, hanem szerzőként tüntettétek fel az MTI-t, keresni is így lehet rá: szerző: MTI. Több mint 6000 cikknél van az MTI szerzőként feltüntetve. Amiből egy átlag olvasónak az jön le, hogy az adott cikket az MTI újságírója írta.

www.nyest.hu/kereses/szerzo/MTI

@Grant kapitány: Ennek ez a módja. Az MTI híreit, értesüléseit így szokás átvenni. (Nem csak a nyesten.) És ezeket a szövegeket valóban az MTI újságírói írták, mi csak szerkesztjük őket.

@Grant kapitány: A cikknél csak azt látod, hogy MTI, nincs ott, hogy szerző. Lehet, hogy a keresőt lehetne pontosítani azzal, hogy odaírjuk: szerző/forrás. Egyébként ahol az MTI megadta a szerző nevét ott az is szerepel, de ez ritka.

@Molnár Cecília: "Ennek ez a módja. Az MTI híreit, értesüléseit így szokás átvenni. (Nem csak a nyesten.) "

Tényleg???? Akkor mégis miért ad a Google 1 860 000 találatot a "forrás: MTI" keresésre???

www.google.hu/#q=%22forr%C3%A1s:+mti%22

@Molnár Cecília "És ezeket a szövegeket valóban az MTI újságírói írták, mi csak szerkesztjük őket."

Te úgy látszik egyáltalán nem érted, mi a baj. A kiinduló probléma pont az volt, hogy két cikk esetében valakik nem "írták", hanem angolról lefordították azokat, gyakorlatilag szóról szóra. Kérdés: hány ilyen lehet még a több mint 6000 még meg nem vizsgált cikk között?

@Fejes László (nyest.hu): "A cikknél csak azt látod, hogy MTI, nincs ott, hogy szerző."

Totálisan megtévesztő. Az "MTI" ott fordul elő, ahol más cikkeknél a szerző neve. Minden más nyest-cikknél, ahol valamilyen forrás van feltüntetve, az rendszeresen a cikk végén szerepel, nem ott, ahol más cikkeknél a szerző.

@Grant kapitány: Kicsit túlliheged a dolgot. Senki nem hiszi, hogy az MTI a szerző, hiszen az MTI nem egy személy. A cikk végén a feldolgozott források vannak feltüntetve, nem pedig olyan források, ahonnan a szöveg egésze származik.

Az MTI-s szövegekkel kapcsolatban meg az MTI-nél reklamálj, vagy jelentsd fel őket a meg nem jelölt forrásaiknál, kár itt rugóznod, eltévesztetted a házszámot.

@Fejes László (nyest.hu): "Senki nem hiszi, hogy az MTI a szerző, hiszen az MTI nem egy személy."

Te itt mindenkit hülyének nézel? Az MTI nem személy, de ha a "szerző" helyén "MTI" van feltüntetve, akkor mindenki azt hiszi, hogy a szerző az MTI munkatársa lehet. A nyest.hu sem személy, de azért ugye a nyest.hu munkatársai írnak itt megjelenő cikkeket nyest.hu szerzőségi megjelöléssel?

@Grant kapitány: „akkor mindenki azt hiszi, hogy a szerző az MTI munkatársa lehet” – ez persze így van. De ezt a látszatot nem mi keltjük, hanem az MTI. Világos?

@Grant kapitány: Az MTI anyagaiért az MTI felel.

@Fejes László (nyest.hu): "De ezt a látszatot nem mi keltjük, hanem az MTI. Világos?"

Egyáltalán nem világos. Szerinted ennek a látszatnak a keltéséhez (szerző=MTI-munkatárs) - azoknál a cikkeknél, ahol az MTI van megadva úgymond "forrás"-ként - semmivel sem járul hozzá az a mondat, ami az impresszumotokban olvasható?

"Az MTI, valamint az EPA hírügynökségek a honlapon felhasznált hírei és fotói szerzői jogvédelem alatt állnak."

@Grant kapitány: Azt nem mi döntjük el, hogy az MTI anyagai szerzői jogvédelem alatt állnak. És ettől radikálisan különböző kérdés, hogy az MTI hogy jut az anyagaihoz. Ha ő ezeket a jogokat bitorolja az az ő ügye. De nem értem, ezt miért a hazai sajtó egy kis szereplőjén próbálod számon kérni, miközben a teljes magyar sajtó felhasználja az MTI anyagait. Miért nem hozzájuk fordulsz a problémáddal?

@Grant kapitány: Elmondom, hogy működik az MTI. Először is, kell hozzá egy előfizetés. Ezzel az előfizetéssel, az ember (médium) megvásárolja azt a jogot, hogy egy azonosítóval és jelszóval beléphessen az MTI online felületére, ahová különböző témák szerint csoportosítva, néhány perces frissülésekkel érkeznek az MTI szerzői által írt cikkek. A felhasználó (médium) az előfizetés fejében bármelyik anyagot ctrl+c ctrl+v-vel kimásolhatja, felhasználhatja, azzal a kikötéssel, hogy szerzőként/forrásként az MTI-t tünteti fel. (A 'szerző' vs. 'forrás' vitában egyszerűen az dönt, hogy a felhasználó médium szerkesztői adminfelülelén mi van beállítva a oldal programozói által.)

És akkor itt jön az, hogy nem köteles semmi mást feltüntetni, mert ő csak egy hosszú-hosszú "vásárló lánc" legvége. Először is XY újságíró, aki az MTI-nek dolgozik, fizetségért cserébe eladja az írását a munkáltatónak, aki a saját neve alatt (MTI hírügynökség) használja azt fel. Ezért van az, hogy bár az MTI nem személy, sokszor szerzőként tüntetik fel. Úgyis fel lehet fogni, mint sok XY újságíró gyűjtőneve. Az MTI pedig ugyanolyan előfizetője más, külföldi híroldalaknak, ahonnan anyagokat vesz át, használ fel, fordít le, ugyancsak pénzért.

Az már teljesen más kérdés, hogy az újságírói igényesség az elmúlt évtizedekben zuhanórepülés-szerűen esik, hogy a többség már mind átvett anyagokkal dolgozik, hogy a nyilvánvalóan hiteltelen írásokat is átveszik egymástól, de ez pusztán hozzáállás (lustaság) kérdése. Azt viszont könyörgöm, hagyjuk már, hogy ki van forrásként/szerzőként megjelölve, mert nettó hülyeségeket írsz. Már elnézést, nem személyeskedni akarok, csak eddig nem voltál vele tisztában, hogyan működnek a hírügynökségek, és azok tartalmai hogyan kerülnek felhasználásra. Nem is kell tudnod, hiszen nyilvánvalóan nem a sajtóban dolgozol. Ha az MTI lehoz egy cikket, szerzői jogilag teljesen korrekt, ha a másodközlésben ennyi van feltüntetve. Ha a cikk hülyeség, akkor abba tessék belekötni. Értelmesen.

@aaolvas: Köszönjük. Egy apróság: ma már az anyagok egy része az MTI-nél előfizetés nélkül, ingyenes regisztráció után is elérhető.