nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • gekovacsistvan: Munkácsi Bernát tehát, hitet tesz a magyar nép és a magyar nyelv eredetének egysége mellet...
    2021. 04. 13, 17:27  Az ugor lovakrul
  • gekovacsistvan: "Munkácsi Bernát ezúttal is megfogalmazta azt az állítását, hogy a magyarság nem a türkökt...
    2021. 04. 13, 11:17  Az ugor lovakrul
  • mederi: "Csak a véletlennek köszönhető, hogy a két szó azonos alakúvá vált." -Szerintem is. A magy...
    2021. 04. 04, 10:26  Miért nyúl a nyúl?
  • mederi: @Fülig James: 61 Egy körülbelüli idézet a Wikipédiából Fleming kísérleteinek sikeréről kol...
    2021. 04. 04, 09:32  Dob és dob
  • mederi: A közmondás szerint a "részeg disznó (ember) hentereg a földön" és nem *hengereg, mert meg...
    2021. 04. 01, 10:02  Hentel-e a hentes?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Boldog vagy szomorú?
Az emberek értik a kutyákat

Az MTA-ELTE Összehasonlító Etológia Kutatócsoport kutatói a világon elsőként bizonyították, hogy az emberek hasonló akusztikai szabályszerűségek mentén „értékelik” a kutyák hangjait, mint saját érzelemkifejező hangjaikat: így képesek arra, hogy felismerjék a kutyák hangulatát.

nyest.hu | 2014. január 13.
|  

Az MTA-ELTE Összehasonlító Etológia Kutatócsoport Etológia Tanszéken dolgozó kutatói – Faragó Tamás tudományos munkatárs vezetésével – a világon elsőként bizonyították, hogy az emberek hasonló akusztikai szabályszerűségek mentén „értékelik” a kutyák hangjait, mint saját érzelemkifejező hangjaikat: így képesek arra, hogy felismerjék a kutyák hangulatát. A kutatásról szóló közlemény a Royal Society által megjelentetett Biology Letters 2014. januári számában jelent meg.

A kutatócsoport tagjai igazolták azt a régi sejtést, amely szerint az ember a kutya hangjaira figyelve megértheti azok „jelentését”. Az emberi, nem-nyelvi érzelemkifejezéseket és kutyahangokat is az adott hang hossza és magassága jellemzi legjobban.

A kutatók a kísérletek során 100 emberi, nem-verbális hangjelzést – köztük sírást és nevetést is – és 100, változatos szociális helyzetekben (többek közt üdvözlés, csontőrzés, házőrzés, kunyerálás, játék közben, illetve egyedül hagyva) felvett kutyahangot mutattak közel 40 önkéntesnek.

Faragó Tamás, a kutatás vezetője elmondta: az emberek nagyszerűen ismerik fel társaik érzelmeit viselkedésükre és hangjaira támaszkodva. Az ELTE kutatóinak kísérletében az önkéntesek a hosszú és magas kutya és emberi hangokat is negatívnak és nagyon intenzívnek értékelték, ami a félelemhez kapcsolható belső állapot, míg a hosszú és mély hangokat szintén negatívnak, de kevésbé intenzívnek érzékelték, ami az agresszív érzelmi állapotnak feleltethető meg. Ezzel szemben a rövid lüktető hangok sorozatai – legyenek magasak vagy alacsonyak – mindig pozitívnak tűntek.

Az emberek értik a kutyákat
Forrás: Wikimedia Commons / Alex.der.2.

„Most már egyértelmű, hogy hasonló akusztikus paraméterekkel jellemezzük az érzelmek pozitív vagy negatív mivoltát és intenzitását: teljesen mindegy, hogy egy kutya vagy egy embertársunk hangját halljuk” – foglalta össze Faragó Tamás. Az eredmények megerősítik azt, amit a kutyatulajdonosok régóta állítottak. Eszerint meg tudják mondani, hogy kisállatuk boldog vagy szomorú, vagy éppen mérges, esetleg fél – mindezt csupán a kutyák hangadására alapozva.

Ráadásul ezeknek a szabályszerűségeknek az ismeretében lehetséges olyan mesterséges érzelemkifejező hangok létrehozása, amelyek könnyen, automatikusan felismerhetőek az ember számára. Ezek később beépíthetők szociális robotokba, amelyek viselkedése jobban felismerhető lesz a naiv felhasználó számára. Az emberek így könnyebben elfogadják majd a robotokat, kevésbé idegenkednek tőlük – ez különösen fontos lehet majd az időseket segítő és társrobotok alkalmazása során.

Forrás

Biology Letters

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X