Lehetséges, hogy egy mókus megtanuljon dorombolni, ha macskák között nő fel? A kérdést ezúttal nem etológusok vizsgálták, hanem egy véletlen szülte a kísérletet. Egy, a YouTube-on megtekinthető videó szerint egy anyamacska örökbefogadott egy kismókust, aki a macskáktól – állítólag – megtanult dorombolni.

Az amerikai házaspár háztartásába az égből pottyant az árva kismókus, akit a család anyamacskája saját kölykeivel együtt gondozni kezdett. A videón látható, ahogy az anyamacska szoptatja, mosdatja a mókust, ugyanúgy, ahogyan a saját kölykeit. Ezzel nemcsak a kismókus életét mentette meg, de még egy extra képességet is megtanult a mókus a macskaalomba való beilleszkedés jegyében: megtanult dorombolni. 

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Hogy a dorombolás elsajátításához milyen feltételek kellenek, illetve hogy ennek milyen szerepe van a macskaalom szociális életében: ezt az etológusoknak kell kideríteniük. A mókus, úgy tűnik, képes volt alkalmazkodni az új körülményekhez, és leutánozta macskakölyök mostohatestvéreit.

Az emberi nyelvelsajátítással kapsolatban azonban olyan feljegyzések vannak úgynevezett farkasgyerekekről, hogy a nyelv elsajátításának vannak bizonyos korlátai. A farkasgyerekek az emberi civilizációtól távol, állatok között nőttek fel. Számos dokumentált eset mutatta, hogy ezek a gyerekek, ha 6–10 éves korukig nem hallottak emberi beszédet, később sem tudtak teljesen megtanulni beszélni. Ezek az esetek – úgy vélték pszicholingvisták – bizonyítékul szolgálhatnak arra a feltevésre, hogy a nyelv elsajátításában is van egy úgynevezett kritikus periódus, amikor az emberi agy képes arra, hogy az emberi kommunikációs rendszert elsajátítsa megfelelő mennyiségű nyelvi inger esetén. A hipotézis szerint a kritikus periódus lezárultával az agy szerkezetileg már nem alkalmas arra, hogy a nyelvet elsajátítsa.

Arról azonban kevésbé szólnak ezek az esetek, hogy ezek a vadon felnőtt gyerekek milyen jól kommunikáltak az őket felnevelő állatokkal. A macskaalomba pottyant mókus esete azt mutatja, hogy az újszülött azokhoz az ingerekhez alkalmazkodik, amelyek őt érik. Ha a környezetében dorombolnak, akkor – feltéve, hogy ennek nincs szervi akadálya – ő is megtanult dorombolni.