-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Aranyosnak tűnik: dörgölőzik és dorombol, ha simogatjuk, nem feltétlenül menekül el. És az is igaz, hogy nem csinál feltétlenül a szoba közepére. Mindezektől függetlenül a macska összességében nem szereti a gazdáját. Íme a tudományos bizonyítékok.
A tudomány a macskautálók oldalán áll. Úgy tűnik igaz az a megfigyelés, hogy míg a kutyák feltétel nélkül szeretik gazdájukat, addig a macskánk magasról tesz arra, hogy éppen élünk-e vagy halunk. Amilyen aranyosak és vonzóak tudnak lenni kedvenceink a szemünkben, a valóságban legalább annyira érzelem nélküli, önző dögök. A news.mic új adalékokkal szolgál ennek bizonyítására.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
1. A macskád nem szeret viszont
A Lincoln egyetemen készült kutatások azt találták, hogy a macskák nem szeretik viszont úgy a gazdáikat, ahogyan a kutyák teszik. Ennek pedig az lehet a magyarázata, hogy míg a kutyákat mintegy 32000 évvel ezelőtt háziasította az ember, a macskákat csupán 9000 évvel ezelőtt kezdte el használni a ház körül (például arra, hogy elkapja az egereket). A kutyával az emberi faj hosszú évezredeket töltött, gyakorlatilag együtt fejlődtek, alakultak az evolúció során. Mindez nem igaz a macskákra.
Az is fontos különbség, hogy a kutyákat az ember úgy tenyésztette, alakította, hogy a számára előnyös tulajdonságok öröklődjenek, és így az állattal minél jobban együtt lehessen élni. A macskák azonban ha vannak is, nem ilyen szempontok szerint vannak nemesítve. Inkább ők választják az embert, mint fordítva. Ők nem az ember együttműködő partnereiként kerültek a házhoz: egyszerűen odaszoktak, mert nekik ez jól jött. A kutya és az ember kapcsolatában azonban általában kölcsönös az egymásrautaltság.
2. A macskád azért tojik a szőnyegre, mert hülyének néz
A macskatartók sokszor azért is szeretik kedvencüket, mert az tiszta. A macska ösztönösen megkeresi az almot, és abba piszkít, majd – normális esetben – be is takarja, el is temeti a piszkát. Ez a szokása még a háziasítás előtti időkből származik: azért előnyös a vizelet, illetve az ürülék elkaparása, mert a ragadozók így szag alapján nehezebben találják meg. Tehát ha a macska mégis a szőnyeg közepére csinál, az azt jelenti, hogy rájött, tőlünk nem kell félnie mint potenciális ellenségtől. Amikor pedig azt látja, hogy föl is takarítjuk a mocskát, megbizonyosodik róla, hogy ő az alfamacska a territóriumon belül (azaz a házunkban).
3. A macskádat nem érdekli, hogy elmész-e vagy maradsz
Daniel Mills, a Lincoln egyetem munkatársa megismételte Mary Ainsworth híres kísérletét, amelyből az derül ki, hogy a gyerekek különleges módon kötődnek a szüleikhez. A kísérletben a gondozó (anya) és egy idegen felváltva lépnek be a szobába, ahol a gyerek reakcióját figyelik és rögzítik.
Mills és munkatársai ezt a kísérletet végezték el kutyákkal és macskákkal. Az derült ki, hogy míg a kutyák – a gyerekekhez hasonlóan – erős kötődést mutatnak a gazdájukhoz, addig a macskákat egyáltalán nem érdekli, hogy ki lép be a szobába, illetve, hogy ki megy el. A macskák tehát nem kötődnek a gazdájukhoz.
4. A macskádnak hátsó szándékai vannak...
Az ember hajlamos azt hinni, hogy amikor a macska dorombolva a lábunkhoz dörgölőzik, akkor a szeretetét fejezi ki. A látszat csal: a macska ezzel nem érzelmeket fejez ki, hanem azt, hogy úgy gondolja, a tulajdonai vagyunk.
A macskák ugyanis úgy jelölik ki a saját territóriumukat, hogy szaganyagukkal, feromonjaikkal megjelölik azt. A macska testén a feromonkat termelő mirigyek éppen azokon a helyeken találhatók, amelyekkel dörgölőzni szokott. A „dörgölőzés” értelme tehát nem más, mint hogy a feromonjaival megjelöljön minket saját tulajdonaként.
5. A macskád rendszerint utálja, ha hozzáérsz
Nem minden macskára igaz, de jó néhányra, hogy valójában egyáltalán nem szereti, hogyha simogatják. Egy 2013-ben végzett kísérletben a macskák stressz-szintjét mérték, miközben simogatták őket. Kiderült, hogy vannak közöttük olyanok, akiknek a simogatás hatására nemhogy csökkenne, hanem inkább növekszik a stressz-szintje. Ez nem egyformán érint minden macskát: vannak olyanok köztük, akik még képesek tolerálni, ha simogatják őket, és vannak olyanok is, amelyek inkább elkerül ezt, és elmennek.
6. A macskád annyira hülyének néz, hogy nem hiszi, hogy el tudod látni magad étellel
A házi macska rendszeresen vadászik kisebb állatkora: egerekre, énekesmadarakra, nyulakra. Amikor azonban megvan a zsákmány, azt nem eszi meg, hanem elhelyezi általában a bejárati ajtó előtt. A dögöt természetesen nekünk hozza, ugyanis nem feltételezi rólunk, hogy képesek vagyunk magunknak megszerezni a táplálékunkat.
Forrás