-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
„Megnyílt a Traianus Bevásárlóközpont”, „Ma is megfeszíttetné a názáretit – exkluzív interjú Poncius Pilátussal”: ilyen és ezekhez hasonló címeket találunk a „SzemTanú” című történelemkönyvben, amely úgy elevenít meg régmúlt korokat, hogy a mai sajtó nyelvén meséli el a történelmi eseményeket.
„Lelepleződött az álcsászár”, „Kitört a Vesuvius”, „Exkluzív interjú Poncius Pilátussal”, „Naptárzavarok nyomában – tudósítónk jelenti Alexandriából”: nem, ezúttal nem arról van szó, hogy egy ásatás folyamán régészek feltárták egy ókori könyvtár eddig ismeretlen hírlapolvasó termének archívumát. Ezeket a címeket a SzemTanú – Történelem napilapstílusban című kiadvány internetes oldaláról idéztük. A könyv magát az év legszellemesebb történelmi könyveként definiálja. És ezt mi a honlapon olvasható részletek alapján csak megerősíteni tudjuk. Na de mi is pontosan a SzemTanú?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A SzemTanúra a Pedagógiai Kávéház ötletbörzéjén hívta fel egy kolléga a figyelmünket. Ezúton is köszönjük neki!
A SzemTanú egy különleges történelemkönyv. Úgy meséli el a régmúlt korok történelmét – ezúttal i. e. 100-tól i. sz. 1500-ig –, mintha azokról egy mai napilapból értesülnénk. A stílus tehát érthető és közvetlen, a cikkek és a hírek – jó sajtótermékhez híven – úgy vannak megírva, hogy felkeltsék az olvasók érdeklődését. Ráadásul, mint egy színvonalas napilap, kellőképpen sokféle információt közöl a világról: kül- és belpolitikát, gazdasági híreket, kulturális eseményekről is beszámol, de van gasztronómiai rovata is. Mindez pedig jól befogadható, rövid szövegekkel, a mai lapokéhoz hasonlatos tipográfiai és szerkesztési megoldásokkal.
![Fachada de la Pasión – Ecce Homo (Pilátus az ülő alak)](/media/fachada-de-la-pasion-ecce-homo-pilatus-az-ulo-alak.jpg)
(Forrás: Wikimedia Commons / Canaan / GNU-FDL 1.2)
A könyv – az interneten elérhető részletek alapján – valóban élvezetes olvasmány lehet bárki számára. De különösen hasznos lehet az iskolákban történelemtanuláshoz és -tanításhoz. A történelem a nehéz, „magolós” tárgyakhoz tartozik; „ész nem kell hozzá, csak fenék” – szokták mondani. Főleg a régmúlt történelme silányodik sokszor adathalmazzá, évszámok, csaták és tulajdonnevek értelem nélküli sorozatává, amely úgy is felejtésre van ítélve dolgozat (vagy érettségi) után. Ez nem is csoda, hiszen annyira távoli és a miénktől annyira különböző világot kellene megértenünk vagy tanárként elképzeltetnünk, hogy sokszor bele se vágunk. A személytelenséghez, az elidegenítettséghez, a „szárazsághoz” persze hozzájárul a hagyományos történelemkönyvek szenvtelen, adatközpontú, információközlő stílusa is.
A SzemTanú – ha szakmailag megállja a helyét és nagyjából megfelel a Nemzeti alaptanterv előírásainak – megreformálhatja a történelemtanítást és -tanulást. Ráadásul az a tanár, aki elkezdi használni, két legyet üt egy csapásra: nemcsak a történelem megértéséhez hozhatja közelebb a diákjait, de a sajtónyelv elemzésén keresztül nyelvi, szerkesztési és stílusra vonatkozó megfigyeléseket is tehetnek. A kiadvány tehát valóban integráló szemléletű, tantárgyakon átívelő vállalkozásnak tűnik.
A nyest részletesebben is átrágja magát a kiadványon; ígérjük, hamarosan beszámolunk róla.
További olvasnivaló
A TanárBlog ismeretője (ebben a kiadvány történetéről is olvashatnak)