-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
„A vizuális kisebbségi nyelvhasználat története Dél-Szlovákiában (1918–2011)” címmel nyílt kiállítás a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatalában csütörtökön a 17. Élőnyelvi Konferencia egyik rendezvényeként.
A somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet gyűjteményét eddig több mint egy tucat helyen láthatta a közönség elsősorban Szlovákiában – mondta el az intézet igazgatója a tárlat megnyitója alkalmából az MTI-nek. Tóth Károly hangoztatta: Szlovákiában több éve téma a nyelvi kérdés, és mint szakmai intézmény úgy döntöttek, ehhez hozzájárulnak azzal, hogy feltárják, hogyan alakult elsősorban a vizuális kétnyelvűség 1918 óta. Több történész, jogász dolgozott az anyagon, amelynek kurátora Orosz Örs volt.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A tanulmány képanyaga egy dél-szlovákiai felmérés eredménye, melynek során több mint 530 települést fotóztak végig a szakemberek, a kétnyelvűséget bemutatva. Így mintegy 20 ezer kép közül válogathatták össze a tárlat anyagát, amelyben mintegy 70 képet mutatnak be. A kiállítás tájékoztató szövege természetesen kétnyelvű.
A munka során összegyűlt tárgyi anyag pincék-, pajták mélyéről, szekrények aljáról került elő köztük régi utcatáblák, útjelzők, egyéb feliratok. Eredetileg ez alig két tucat volt, de miután már 16 helyen bemutatták, a látogatók további darabokkal ajándékozták meg a szervezőket. Így az új tárgyak között láthatók két-három, sőt négy nyelvű utcatáblák. A legkülönlegesebb és kulturális örökség szempontjából is legértékesebb az a hármas öntöttvas útjelző, melynek darabjai három helyről kerültek elő és a szegedi kiállításon láthatók először újra együtt – magyarázta Tóth Károly.
A tervek szerint a jövőben tanulmánykötetet készítenek a kiállításból. A tárlat objektív anyagot akart a látogató elé tárni, hogy mindenki maga vonja le a következtetést; az volt a cél, hogy az emberek szembesüljenek azzal, ami korábban Szlovákiában volt a kétnyelvűséget illetően – fogalmazott Tóth Károly.
A szakember felidézte: a 20-as, 30-as években Szlovákiában 6-700 ezer magyar élt, akik nem tudtak szlovákul. A kétnyelvűség a 20 százalék feletti magyar lakta településen még a pénzek tekintetében is elengedhetetlen volt, mert másképp az emberek nem tudtak volna egymással értekezni - mondta a szakember.
A tárlatról Orosz Örs kurátor elmondta: a szegedi kiállításra nem tudták az egész anyagot elhozni. Így például azt a 200 kilogramm súlyú kétnyelvű útjelző táblát sem, amelyet tavaly Dunaszerdahely mellett állítottak fel, és a közútkezelő 36 órán belül eltávolított. Ezt egy eredeti méretű molinó pótolja. Láthatók azonban például kőtáblák, egyik egy magyar nyelvterületről származó német nyelvű emléktábla, mely egy 1838-as árvíznek állít emléket, emellett számtalan öntöttvas és fatábla.
A hét napig látható kiállítás eddig 16 helyen vendégeskedett és első alkalommal érkezett Magyarországra. Ősszel készülnek Pozsonyba, Prágába, Brünnbe, de ahová meghívják, szívesen elviszik – mondta a kurátor.
A kiállítás a 17. Élőnyelvi Konferenciaegyik rendezvénye. A legrangosabb Kárpát-medencei magyar nyelvész konferenciát 24 éve tartják meg, egyszer Magyarországon rendezik, aztán egy határon túli helyszínen. Az idei szegedi rendezvényen mintegy száz szakember vesz rész.