nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Szuper sejtek, szuper fajok

Látszólag egyszerűnek tűnt volna megtalálni a megfelelőt a cell szó jelentései közül, mégsem sikerült, és persze nem először. De persze ahhoz képest, hogy a néha még az egyes és a többes szám megkülönböztetése is gondot okoz…

pocak | 2016. február 20.
|  

Ma két rövid beküldésből hegesztünk egy posztot, az összekötő kapocs a biológia – de ez csak az első beküldés fordítójának köszönhető, ugyanis ott az eredeti szövegnek semmi köze mindenféle organizmusokhoz. HZ beküldésével kezdjük.

Mostanában valahogy túl könnyűek a képrejtvények
Mostanában valahogy túl könnyűek a képrejtvények
(Forrás: Ruth Ellison/CC.BY.2.0/Wikimedia Commons)

Most megy a Film+-on egy film, „A Twister visszavág” címmel.

Az elején még szupercellákat emlegettek, ha jól hallottam, de már harmadszor hallom, hogy „szupersejt”-et emleget a szinkron. :-D

Gondolom, a supercell-ből külön lefordította a supert és külön a cell-t (aminek egyik jelentése sejt)

Jajjj....

Ezt a találatot valóban csak a fordító katalogizálta a biológiához, az eredeti szöveg legfeljebb a földrajzot érinti a természettudományok közül. Az mondjuk elég különös, ha a film elején a supercell még rendesen szupercella volt, később meg a teljes marhaság szupersejt lett belőle. Persze lehet, hogy ketten fordították a filmet, és az elejét kapta a földrajzos, a végét meg a biológus.

Azért mindez semmiség ahhoz képest, hogy a cellt egy teljes film címében is sikerült sejtnek fordítan, pedig nem az volt.

No de lássuk a valódi biológiát Karcsi jóvoltából.

Nem akkora baj, de érdekes félrefordítás:

„A mai biológiai sokszínűség pusztulása is hasonló, amit főként a mi fajaink idéznek elő.”

Van rá egy százasom, hogy az „our species”-t sikerült így fordítani, hacsak nem borzalmasan rasszista a nyilatkozó.

Ez esetben nem arról van szó, hogy a mi fajaink, hanem arról, hogy a mi fajunk idézte elő a szóban forgó pusztulást. Annyiban nehéz ez, főleg rutintalan fordítónak, aki talán csak egy-két újságcikk erejéig száll be a kalandba, hogy a szó első pillantásra igencsak többes számúnak néz ki, és valóban lehet az is – csakhogy éppen úgy használatos egyes számban is, és ebben az esetben bizony ez a fennforgás.

Ha már itt tartunk, okoskodom még egy kicsit a species szó kiejtésén is, merthogy van neki legalább kettő. A britek a [szpísíz] ejtést kedvelik ugyanis, az amerikaiak pedig vagy ugyanígy mondják, vagy pedig [szpíszíz]-nek – de a két variáció nem különféle nyelvjárásokban, inkább csak idiolektális szinten különül el egymástól. Szóval ki így mondja, ki úgy.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
8 KCsaba 2016. február 22. 00:58

A species lehetséges kiejtései az OED szerint : Brit. /ˈspiːʃɪz/ , /ˈspiːʃiːz/ , /ˈspiːsɪz/ , /ˈspiːsiːz/ , /ˈspiːʃɪiːz/ , U.S. /ˈspiʃiz/ , /ˈspisiz/

Éppen most néztem a BBC-n egy műsort Madagaszkárról, és a műsorvezető, egy angol professzor, következetesen sz-szel mondta.

7 Szalakóta 2016. február 21. 14:33

Szimat Szörény, a szupereb, nincsen nála szuperebb.

6 ozuraravis 2016. február 21. 10:06

Egymást meg sejtfonon hívják?

5 szigetva 2016. február 21. 00:52

@El Vaquero: „óriási hiba, hogy nem szokták” Ez nem hiba, csak érteni kell, hogy mivel mit jelölnek. A brit hagyomány úgy jelöli, hogy nem redukálja a mgh-t. A brit hagyományban a „másodlagos” hangsúly olyan szótagot jelöl, ahol lehet mondathangsúly. A species második szótagja nem ilyen. Tehát az amerikai hagyományból meg épp ezt kell kikövetkeztetni: az elsődlegeset követő másodlagos hangsúly jelölte szótagon nem lehet a mondathangsúly.

A species egyébként azért is különleges, mert azon kevés szavak egyike, aminek a szász genitívusza (ha van egyáltalán) megegyezik a nominatívusszal.

4 El Vaquero 2016. február 21. 00:31

@pocak: csak kiegészítésnek írtam. Igen, ez ilyen szivatós szó, könnyű benézni a többesszámot, főleg írásban.

3 pocak 2016. február 20. 10:52

@Csigabi: na ja.

@El Vaquero: Jogos, és kösz a kiegészítést. Ezt amúgy nem tudtam, de olvastam, amikor készült a poszt. Megmondom őszintén, hajnali egy volt, és már nem volt erőm részletesebben belemenni, meg hát nem is kiejtős blog vagyunk, úgyhogy ez a mi szempontukból eleve mellékszál.

2 El Vaquero 2016. február 20. 09:18

Ó, a species kiejtése nem csak ez a kétféle lehet, s-sel és z-vel, hanem a végét is lehet hosszú vagy rövid magánhangzóval ejteni:

species BrE/AmE ˈspiːʃ iːz ˈspiːs-, -ɪz —Some speakers pronounce the singular with -ɪz, the plural with -iːz

Persze ez egy brit szótárból van (LPD3), ami a mellékhangsúlyt nem jelöli (óriási hiba, hogy nem szokták), azt oda kell képzelni a második szótagra, ami miatt ez a szótag nem sorvadhat el teljesen. Ezért a másodlagos hangsúly jelölését lespóroljuk, mert válság van és stress shifting sem játszik című hozzáállásért majd jól megkapják a britek a magukét, akkor is, ha egyébként anélkül is ki lehet következtetni, hogy ott van. Azért vannak a szótárak, hogy ne kelljen következtetni, én arra következtetek. Bezzeg a jenki tezsvírek precízen jelölnek, pedig elvileg ők csak ilyen elkorcsosult pidgin möhöhő.

1 Csigabi 2016. február 20. 09:06

A megoldás: Darwin

Információ
X