@nadivereb: @Rodney Harrison: Szerintem is egyszerűen a 'szeletelésre szánt/alkalmas tök' összevonása, alkalmi vagy szaknyelvi összetétel. Viszont ahogy látom, orvosok által írt szövegben bukkant fel, így már kevésbé csodálkozom rajra, mert náluk egyébként is sok a furcsa kifejezésalkotás.

Nincs nyelvészti megoldásom, de gasztronómiai tippem igen.

Olyan sokféle tököt azért nem eszünk és akkor sem különösebben sokféleképpen készítjük el.

Magyarországon tökfőzelék van meg sült tök (az előzőnél szétkapjuk a tököt alaposan, az utóbbinál nagyobbacska darabokban sütjük).

Van persze leves, töltött tök, de maradjunk a realitásoknál.A cukkínit kizárom, van annak saját neve.

Amit főzeléknek készítünk el, azt gyaluljuk, ez lenne a (sima, jelző nélküli) tök, szembeállítva a sütni való sütőtökkel..

Lehet, hogy "főzőtök, spárgatök, közönséges tök" ennivalót a szerző póriasnak érezte "gyalulni való tökként" leírni, vagy egyszerűen félrevezetőnek érezte magát a jelzőtlen "tököt" leírni és ezáltal szembeállítani közvetlenül a sütőtök után, esetleg magára a gyalulásra való utalást akarta elkerülni a tájékoztatóban.

A szöveg korábban írja, hogy a kis fogatlanoknak turmixolunk ezerrel, szóval nehogy már ötcenti vastagra gyalulva kapja a gyerek a tököt a tájékozatlan anyukától vagy apukától.

A konkrét tök trancsírozásra való használatosságát azért mintha bele kívánta volna szőni szerző a szóba, talán ebből lett, felülfogalmazva és hivataloskodva, a "szelőtök".

Ceterum censeo adjunk a bébinek (szigorúan sütőtök és gesztenye között) "Cucurbita pepo L. var. oblonga Willd-ot", csak aztán a kis ínye bírja.

@siposdr:

Köszönöm szépen az infót. :)

@mederi: A repülősó az ammónium-karbonát népi neve. Ugyanis már szobahőmérsékleten is lassan elbomlik ammónium-bikarbonátra és ammóniára:

(NH4)2CO3→NH4HCO3+NH3

Az ammónia szúrós szagú, ezért a repülősót ájuláskor, szédülés esetében szagoltatják, lévén az ammónia erősen izgatja az orr nyálkahártyáját és a beteg ettől magához tér.

Lényeg: egy só, amely illékony, azaz repül.

Amit én hoztam fel számomra szintén ismeretlen példaként, a "repülősó"-t, még abban is eltér az összes többi "lehetőséget furcsa módon kifejező" példától (amit szelni lehet/ amire lépni lehet/ amit tépni lehet/ amin ülni lehet/ amiben ültetni lehet/ amit olvasni lehet/ amin átkelni lehet)- amit nem fejtettem ki - hogy nem tudom, a lehetőséget mi előzi meg a repülősónál. Amitől repülni lehet, vagy mi?

@nadivereb:

Akkor megismétlem.

"Ugyanúgy nem tudom mit jelent pontosan a "szelőtök", mint a valamikori "repülősó", továbbá,

"hogy "lehetetlen" az összetételük". Nyilván mondhatsz még sok ismert értelmű példát, számomra akkor is lehetetlen, mondhatni fura az összetételük...

Külön írva is felbukkan egy másik kiadványban.

docplayer.hu/1150902-A-tartalombol-a-mag...noke-3-oldal-11.html

A 7. oldalon a közepes rosttartalmú ételek között sorolja fel : "szelő tök (hámozva)".

Talán itt bukkant fel először:

www.google.com/amp/s/docplayer.hu/amp/16...olgozott-kiadas.html

Sok szerzős mű magyarul.

@mederi: ahogy a lépőkő sem lép, a tépőzár sem tép, az ülőgarnitúra sem ül, az ültetőcserép sem ültet, az olvasótábla sem olvas és az átkelőhely sem kel át semmin. Vagyis nem igazán értem, mit szerettél volna mondani ezzel.

@Sultanus Constantinus: én se hallottam még soha erről, szerintem valami félrefordítás lehet a dolog hátterében. Próbálok még agyalni rajta, hogy mi lehet.

Ugyanúgy nem tudom mit jelent pontosan a "szelőtök", mint a valamikori "repülősó" (patikában árulták, és állítólag ha elájult valaki, azzal élesztették fel). Minden esetre abban hasonlítanak, hogy "lehetetlen" az összetételük (a só nem repül, ahogy a tök sem szel).. :)

Én még nem hallottam (de ez semmit sem jelent, mert elég távol áll tőlem a gasztronómia), viszont megkérdeztem anyukámat, és még ő sem, aki az összes furcsa zöldség-, gyümölcsnevet és konyhai fogalmat ismerni szokta. :)