-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az első világháború idején egy egyszerű székely parasztasszony is titkosírást használt a frontra küldött leveleiben a bizalmas információk elrejtésére. De hogyan működött ez a rendszer, és honnan ismerhették a székelyek?
Hasonló cikkek
A Wang folyó versein
Egyik kedvenc blogunk, A Wang folyó versei újabb érdekes dokumentumokkal állt elő. Három levélről van szó. Mindhárom értékes nyelvi és néprajzi dokumentum. Az egyik levél 1944-ből származik, az orosz frontról küldték Erdélybe, érdekessége, hogy nyírfakéregre írták.
A másik két levél 1916-ból származik, és a frontra küldték őket. A levelek számtalan érdekessége közül azt emelnénk ki, hogy titkosírást is használnak bennük:
És arról is tudatlak, hogy ha valami olyant akarsz megírni, hogy a többi ne tudja, hát írd számmal: 3×8=1868 8-838=
A megfogalmazás alapján nyilvánvaló, hogy a levélíró olyan rendszerre utal, amit jól ismer, és feltételezi, hogy a címzett is ismeri – ugyanakkor biztosnak tűnik lenni abban, hogy mások ezt a rendszert nem ismerik. De vajon honnan ismerik a levelezők ezt a rendszert? Honnan származhat, és egyéb körülmények között mire használhatták?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A következő levélben a feladó többször is él ezzel a rendszerrel, méghozzá éppen a falubeli hűtlenkedések, azaz érzékeny téma fejtegetésekor:
Azt gondolod, hogy te sem vagy jobb a többinél, de hidd meg jótársom, akiket úgy megtör az erős munka, azt nem fogja a bolondság és amikor itthon voltál sem volt olyan nagy v.-.28lő 28-v8= hát most alig várom, hogy valahová helettem menjen. [...] Most 1-03já=213 úgyis hazajött és feleségit elbocsájtotta más útra.
A leghosszabb titkosított részlet pedig:
Egy pár szó =06jl=vo6=1v868-hogy1=:X=8g=8=Xu-02:3cs12-8g28-8=ongyl=83ugy=131- ha valamikor megérném hogy találkozhatnánk, akkor megmondanám, de addig nem lehet, pedig alig tudom 164=: hogy ne írjam meg.
Vajon hogyan működik a fenti titkosírás? Állandó értékük van a számoknak, jeleknek, vagy a levél szövege egyben megfejtésük kulcsa? A számok közötti betűk is kódok, vagy úgy olvasandóak, ahogy le vannak írva?
Kérjük olvasóinkat, aki ismeri a megfejtést, vagy ötlete van, miképp működhet ez a titkosírás, illetve hogyan jutott egyszerű székely szántóvetőkhöz, háborús időkön kívül mire használták stb., az írja meg szerkesztőségünk címére: szerkesztoseg@nyest.hu. Előre is köszönjük!