-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Arra gondolok a szer szóval kapcsolatosan, hogy a ban/ ben, ról/ ről, tól/ től toldalékok ...2024. 09. 30, 20:30 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Felmerült bennem a kérdés, hogy miért őrződött meg a magyar nyelvben főleg pentaton...2024. 09. 24, 15:04 Így jutunk a hétről tízre
-
nasspolya: @nasspolya: Akár jogos, akár nem, ennek tükrében még érdekesebb a cikk. Igaz, a lényegi ta...2024. 09. 23, 02:22 Így jutunk a hétről tízre
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az első világháború idején egy egyszerű székely parasztasszony is titkosírást használt a frontra küldött leveleiben a bizalmas információk elrejtésére. De hogyan működött ez a rendszer, és honnan ismerhették a székelyek?
Hasonló cikkek
A Wang folyó versein
Egyik kedvenc blogunk, A Wang folyó versei újabb érdekes dokumentumokkal állt elő. Három levélről van szó. Mindhárom értékes nyelvi és néprajzi dokumentum. Az egyik levél 1944-ből származik, az orosz frontról küldték Erdélybe, érdekessége, hogy nyírfakéregre írták.
A másik két levél 1916-ból származik, és a frontra küldték őket. A levelek számtalan érdekessége közül azt emelnénk ki, hogy titkosírást is használnak bennük:
És arról is tudatlak, hogy ha valami olyant akarsz megírni, hogy a többi ne tudja, hát írd számmal: 3×8=1868 8-838=
A megfogalmazás alapján nyilvánvaló, hogy a levélíró olyan rendszerre utal, amit jól ismer, és feltételezi, hogy a címzett is ismeri – ugyanakkor biztosnak tűnik lenni abban, hogy mások ezt a rendszert nem ismerik. De vajon honnan ismerik a levelezők ezt a rendszert? Honnan származhat, és egyéb körülmények között mire használhatták?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A következő levélben a feladó többször is él ezzel a rendszerrel, méghozzá éppen a falubeli hűtlenkedések, azaz érzékeny téma fejtegetésekor:
Azt gondolod, hogy te sem vagy jobb a többinél, de hidd meg jótársom, akiket úgy megtör az erős munka, azt nem fogja a bolondság és amikor itthon voltál sem volt olyan nagy v.-.28lő 28-v8= hát most alig várom, hogy valahová helettem menjen. [...] Most 1-03já=213 úgyis hazajött és feleségit elbocsájtotta más útra.
A leghosszabb titkosított részlet pedig:
Egy pár szó =06jl=vo6=1v868-hogy1=:X=8g=8=Xu-02:3cs12-8g28-8=ongyl=83ugy=131- ha valamikor megérném hogy találkozhatnánk, akkor megmondanám, de addig nem lehet, pedig alig tudom 164=: hogy ne írjam meg.
Vajon hogyan működik a fenti titkosírás? Állandó értékük van a számoknak, jeleknek, vagy a levél szövege egyben megfejtésük kulcsa? A számok közötti betűk is kódok, vagy úgy olvasandóak, ahogy le vannak írva?
Kérjük olvasóinkat, aki ismeri a megfejtést, vagy ötlete van, miképp működhet ez a titkosírás, illetve hogyan jutott egyszerű székely szántóvetőkhöz, háborús időkön kívül mire használták stb., az írja meg szerkesztőségünk címére: szerkesztoseg@nyest.hu. Előre is köszönjük!