nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Spočítaj ma
Számolj meg!

Szerethetjük a matematikát, de ha számolgatni kezdünk, az sokszor arról árulkodik, hogy nem annyira erős a szeretet. Vajon a számok növelésével a szeretet is erősebbé tehető?

Fejes László | 2015. április 19.
|  

Az elmúlt héten derült ki, hogy a szlovák kormány szabályozni készül a szlovákiai rádiókban a hazai előadók arányát. Ennek értelmében 2016-tól a játszott számok 20%, 2017-től 25%-ának szlovákiai előadótól kell elhangzania. A közszolgálati rádió számára még magasabb, 35%-os arányt írnak elő. Néhány adó, köztük a kisebbségi nyelven sugárzók azonban felmentést kapnának az előírások alól. A szlovák kereskedelmi rádiókban jelenleg kb. 10% a hazai előadók aránya.

A kormány a lépést azzal indokolta, hogy szeretnének megjelenési lehetőséget biztosítani a hazai előadóknak, illetve erősíteni szeretnék az identitást. Ez utóbbi aligha értékelhető másként, mint mellébeszélésként. A törvény ugyanis nem írja elő, hogy a számok szlovák nyelvűek legyenek, az angolul éneklő vagy szöveg nélküli számokat játszó zenekarokról, vagy a szlovákiai magyar Ghymesről pedig az sem derül ki a hallgató számára, hogy szlovák(iai). Megjegyzendő azonban, hogy hasonló törvény Magyarországon már évek óta érvényben van.

Mindenesetre ez jó alkalom arra, hogy a nyesten bemutassunk egy szlovák számot is – korábban ilyenre még nem volt példa. A dalt elsősorban azért választottuk, mert szövege – bár eredetileg szerelmes dalról van szó – jól illik az aktuális eseményekhez.

A dal szerzője Jaro(slav) Filip, zenész-zeneszerző-humorista-dramaturg-színész. A hatvanas évektől kezdve szerepelt zenei pályán, a hetvenes évek végétől színházi és filmszerepeket is játszott, a kilencvenes években pedig rendszeresen fellépett humoristaként is rádió- és tévéműsorokban, de műsorvezetőként is dolgozott. Ekkoriban kezdett együttműködni, a választott dal előadójával, Richard Müllerrel, akinek több slágert is írt. Filip már a betárcsázós korszakban, a kilencvenes évek közepén megjelent az interneten, ő alapította a legelső szlovák internetes magazint. 1994-től kezdve számítógépes játékokról szóló cikkeket, kritikákat is publikált.

Jaroslav Filip emléktáblája Pozsonyban
Jaroslav Filip emléktáblája Pozsonyban
(Forrás: Wikimedia Commons / Xmetov / GNU-FDL 1.2)

A dal előadója Richard Müller zenés-énekes, akit a szlovákiai elektropop úttörőjeként tartanak számon. Szülei színészek, volt felesége tévébemondó és műsorvezető. A nyolcvanas évek közepén jelent meg a szlovák könnyűzenében. Rádiós és tévés műsorvezetőként is ismert, sorozat- és szinkronszinészként is dolgozott.

Gyanú szerint ebben az időben az állambiztonságiak besúgója volt Herec (Színész) álnéven. A kilencvenes években kábítószerhasználóvá vált, később elismerte, hogy marihuána mellett kokaint és heroint is fogyasztott. Érdekes módon a szlovák Wikipédia ezekről hallgat, a cseh változatból azonban ez is kiderül. (Müller Csehországban is népszerű, jelentek meg cseh nyelvű albumai is, jelenlegi élettársa is cseh.)

A Spočítaj ma (Számolj meg) című szám Filip halála után, 2001-ben jelent meg Müller ’01 című albumán.

Spočítaj ma Számolj meg!
   
spočítaj ma koľko ma je számolj meg, hogy hány van belőlem
všetky drobné porátaj mindent aprót számolj össze
ak všetko na halier sadne ha minden a filléreken múlik fillérre egyezik
to len potom bude raj az lesz csak a mennyország
   
počítaj ma pomaličky számolgass lassan
buď dôsledná na chvíľu légy egy pillanatra következetes
viem nie som maličký tudom, hogy nem vagyok kevéske
ľahko dôjde k omylu könnyen lehet hibázni
   
zrátaj všetky moje vášne számold össze minden szenvedélyem
čo ti prejdú cez ruky ami csak a kezedbe kerül
nestavaj sa ku mne vlažne ne állj hozzám közömbösen
a nečakaj záruky és ne várj biztosítékot
   
spočítaj vynásob vydeľ számold meg, szorozd meg, oszd el
urči si na každý deň svoj prídel oszd be magadnak minden napra a fejadagodat
umocni odmocni daj si ma na entú hatványozz, vonj gyököt, emelj az n-edikre
aj keď ma rozkrájaš stále budem tu ha fel is szeletelsz, akkor is itt leszek
   
zrátaj všetky moje vášne... számold össze minden szenvedélyem...
   
spočítaj vynásob vydeľ számold meg, szorozd meg, oszd el
urči si na každý deň svoj prídel oszd be magadnak minden napra a fejadagodat
deleno plus mínus stále som to ja a pluszok és mínuszok után még mindig itt az vagyok 
aj keď sa prerátaš stále si moja ha el is számolod magad, még mindig az enyém vagy
môžeš sa prerátať chýb bude celý roj elszámolhatod magad, lehet egy csomó hiba
jedno ti vyjde vždy som celý iba tvoj egy jön ki, mindig csak a tied vagyok egészen 
   
zrátaj všetky moje vášne... számold össze minden szenvedélyem...
   
spočítaj ma koľko ma je számolj meg, hogy hány van belőlem
všetky drobné prerátaj mindent aprót számolj össze
ak všetko na halier sadne ha minden a filléreken múlik
myslím si že každopádne azt gondolom mindenesetre
nájdeme sa spolu na dne padlón vagyunk
   

zrátaj všetky moje vášne...

számold össze minden szenvedélyem...

A szlovák – és magyar – kormánynak ez úton kívánunk jó számolgatást!

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
15 Jánk István 2015. április 21. 18:16

@lcsaszar: több száz meghatározása létezik a kultúrának (olvastam egy tanulmányt, abban kb. 200-ra teszik). Abban azonban a legtöbb definíció egységes, hogy többek között a nyelv tartozik bele a kultúra fogalmába (mint kulturális univerzálé). Ha pedig ezt elfogadjuk, akkor része lesz a kultúrának az is, aki csak "itt él és beszéli a nyelvet".

14 Fejes László (nyest.hu) 2015. április 21. 16:15

@lcsaszar: Nem állítottam, hogy feltétlenül része. De feltételezhetően minimum kultúrafogyasztóként része lesz, akár akarja, akár nem. És elég sok példa van arra is, hogy szűkebb vagy szélesebb körben formálja is a kultúrát. Nem egyszer sokkal inkább, mint a bennszülöttek. Ab ovo kizárni őket azonban...

13 lcsaszar 2015. április 21. 15:44

@Fejes László (nyest.hu): Hát, attól, hogy valaki itt él és beszéli a nyelvet, még nem feltétlenül része a magyar kultúrának. Bár attól függ, ki mit tekint annak...

12 deakt 2015. április 21. 14:39

@Fejes László (nyest.hu): mondom, nem megy a magyar nyelv értése .... ami egy nyelvi portálon különösen furcsa.

Mindegy, nem először látom ezt itt.

11 Fejes László (nyest.hu) 2015. április 21. 14:10

@deakt: Ki személyeskedik? Te magad zártad ki magad abból a kultúrából, aminek Gianni vagy Yoshi Bharath, Radulovics Bojana, Delhusa Djon, Papadimitriu Athina része. (Hogy Budenzről, Hunfalvyról vagy Vámbéryről ne is szóljak.)

10 deakt 2015. április 21. 13:35

@Fejes László (nyest.hu): értesz magyar nyelven? Nem úgy tűnik.

A tahó személyeskedéseidet meg hagyd meg magadnak.

9 Fejes László (nyest.hu) 2015. április 21. 12:33

@deakt: „A magyarországi portugálok kultúrája nem része a magyar kultúrának” Akkor neked Szent Gellérttől Bonfinin át Fekete Pákóig sok mindenki nem része a magyar kultúrának. Vagy inkább te nem vagy az...

8 deakt 2015. április 21. 11:44

@LvT: "„Kinyilvánítjuk, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők.” — A ’politikai közösség’ hapax az alaptörvényben, sőt a magyar jogrendben is. Ez jelzi, hogy a magyar nemzet és a magyar állampolgárság két külön halmaz. Az előbbibe nem tartozunk bele."

Teljesen világos, a legjobb példa rá Pierre Daher, aki országgyűlési képviselő, magyar állampolgár, de nagyon nem hinném, hogy a magyar nemzet tagja, vagy akár az akarna lenni.

„Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját … ápoljuk és megóvjuk.” — Ez egy kizáró felsorolás, amely világossá teszi, hogy a nemzetiségek nyelve nem egyenlő az „egyedülálló nyelvünkkel”, a nemzetiségek kultúrája pedig nem része a magyar kultúrának. A distinkciót erősíti az első és harmadik személy kontrasztja (nem úgy írták, hogy „nemzetiségeink”).

Detto, az előbb említett képviselő is a legjobb példa rá. A magyarországi portugálok kultúrája nem része a magyar kultúrának, mint ahogy az én kultúrám sem része a lisszaboninak, ahol most vagyok.

7 LvT 2015. április 20. 17:35

@Fejes László (nyest.hu): >> Viszont: az, hogy az ember a rádióban Žagart hallgat, s közben tudja, hogy a Žagar magyar, még nem jelenti, hogy tudja, hogy ép egy hazai együttest hallgat. :) <<

És az, ha az ember a nappaliban Kafkát olvas, s közben tudja, hogy Kafka cseh(országi), tételesen szintén nem jelenti azt, hogy tudja, hogy épp egy hazai [=cseh] írót olvas. — Nemcsak „Kafkáról ezerszer elhangzik, hogy Prágában alkotott stb”, hanem pl. a Žagarról is ugyanígy elhangzik, hogy magyar. ismétlem: én nem hallgatom őket, mégis tudom ezt a tényt. Tehát az sem fogja elkerülni, aki még pluszban hallja őket a rádióban.

.

>> nem tudok róla, hogy a szlovákban lenne hasonló a „na dne”-vel... <<

A „na dne” itt a rím miatt áll. Amúgy, mint szlovák és mint verselő mondom, nem kell hasonlónak lennie: elég, ha a képet megidézi, hogy mi az a lent, ahol két ember találja magát, miután a szenvedélyeket összeszámolják… Másrészt a szöveg vége megidézi az elejét, ahol „ak všetko na halier sadne” következménye az, hogy „to len potom bude raj”, így a gondolatrímnek köszönhetően a „nájdeme sa spolu na dne” is paradicsomi helyzetet ír le.

6 Fejes László (nyest.hu) 2015. április 20. 16:20

@LvT: Kafkáról ezerszer elhangzik, hogy Prágában alkotott stb. Attól még, hogy a magyar rádiók Žagart játszanak, az hallgatók nem fogják úgy érezni, hogy több köze van a saját kultúrájukhoz, mint bármelyik hasonló holland vagy ír zenekart. Mondjuk szerintem akár Kafka csehsége, akár a Žagar magyarsága meg is kérdőjelezhető – természetesen pozitív értelemben, tudniillik úgy kapcsolódnak a globális kultúrához, hogy közvetlenül valamiféle nemzeti kultúrához kapcsolódnának. Jó példa erre a komolyzene is. De ezzel éppen a fenti identitásduma veszti el a jelentőségét. Az identitásunk nem arra épül és nem attól függ, hogy hány százalékban hallgatunk hazai zenéket.

Viszont: az, hogy az ember a rádióban Žagart hallgat, s közben tudja, hogy a Žagar magyar, még nem jelenti, hogy tudja, hogy ép egy hazai együttest hallgat. :)

„szeretkezni alacsony fekvésű, vízszintes helyen szoktak leginkább” Hát ebből a szempontból a magyar fordítás inkább áthallásos, a „padlón szeretkezni” szinte bevett kifejezés a szenvedélyes szexre, de nem tudok róla, hogy a szlovákban lenne hasonló a „na dne”-vel...

„A számolgatás az ’ez elment vadászni …’ kezdetű játékot is felidézi” Ez szerintem már meglehetősen egyéni asszociáció, ilyen szempontból persze van létjogosultsága, de ilyesmire elemzést azért nem építenék (hacsak nincsenek szövegbeli összecsengések is).

5 LvT 2015. április 20. 15:41

>> hol ír ki pontosan az alaptörvény a nemzetből? <<

„Kinyilvánítjuk, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők.” — A ’politikai közösség’ hapax az alaptörvényben, sőt a magyar jogrendben is. Ez jelzi, hogy a magyar nemzet és a magyar állampolgárság két külön halmaz. Az előbbibe nem tartozunk bele.

„Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját … ápoljuk és megóvjuk.” — Ez egy kizáró felsorolás, amely világossá teszi, hogy a nemzetiségek nyelve nem egyenlő az „egyedülálló nyelvünkkel”, a nemzetiségek kultúrája pedig nem része a magyar kultúrának. A distinkciót erősíti az első és harmadik személy kontrasztja (nem úgy írták, hogy „nemzetiségeink”).

4 LvT 2015. április 20. 15:30

@Fejes László (nyest.hu): >> Ilyesmire viszont ismereteink szerint a t9örvény semmiféle kötelezettséget nem ír elő. <<

Azt nagyon szomorúnak találnám, ha törvény kulturális lojalitást írna elő. A csehek nagyon tolják Kafkát, holott ő németül írt, és egyáltalán nem volt csehországi identitása sem, sőt meglehetősen nem kedvelte Prágát. Azaz nem kell, hogy a helyi aktor a helyi kultúrához kötődjön, ha a helyi kultúra kötődik hozzá.

.

>> Azaz egy rádió úgy is betarthatja a törvényt, hogy a hallgató úgy érzi, hogy egyetlen hazai számot sem játszanak. <<

Nem hallgatom őket, sőt könnyűzenei infókat is ritkán olvasok/hallgatok, de e nélkül is a fülembe jutott, hogy a Žagar magyar együttes. Így szerintem a puszta zenesugárzáson túlmenően a hallgatók kapnak annyi metainformációt, hogy el tudják helyezni azt, amit hallanak. — Nem az analógia, csak a párhuzam kedvéért említem, hogy a komolyzenében és a jazzben már régóta az a helyzet, hogy az előadók nacionáléja nem állapítható meg magából az előadásból. Amióta az operát is eredet nyelven illik énekelni: külföldin magyarul adják elő a Kékszakállút, a magyarok pedig olaszul az Aidát.

.

>> Természetesen elképzelhető, hogy a számolás erotikus, de őszintén szólva nekem ebben a kontextusban ez nem igazán érezhető. <<

Pl. a „čo ti prejdú cez ruky” is erős utalás a simogatásra, amelynek a végén „nájdeme sa spolu na dne”: ez utóbbi esetén sem negatív értelemben’találjuk magunkat együtt a padlón’, hanem szeretkezni alacsony fekvésű, vízszintes helyen szoktak leginkább.

A számolgatás az ’ez elment vadászni …’ kezdetű játékot is felidézi, amely gyermeknek még csak csiklandozás, de felnőttnek már szexuális játék.

3 deakt 2015. április 20. 15:02

@LvT: hol ír ki pontosan az alaptörvény a nemzetből?

2 Fejes László (nyest.hu) 2015. április 20. 14:47

@LvT: Természetesen senki nem gondolja, hogy a Ghymes ne lehetne része a szlovák(iai) vagy а Žagar a magyar(országi) identitásnak. De csak akkor válhat azzá, ha a hallgató tudja, hogy ki játszik, és hogy az illető személy vagy zenekar a saját országához kötődik. Ilyesmire viszont ismereteink szerint a t9örvény semmiféle kötelezettséget nem ír elő. Azaz egy rádió úgy is betarthatja a törvényt, hogy a hallgató úgy érzi, hogy egyetlen hazai számot sem játszanak.

A fordítás pontosítását köszönjük. Természetesen elképzelhető, hogy a számolás erotikus, de őszintén szólva nekem ebben a kontextusban ez nem igazán érezhető.

1 LvT 2015. április 20. 14:07

>> … erősíteni szeretnék az identitást. Ez utóbbi aligha értékelhető másként, mint mellébeszélésként. A törvény ugyanis nem írja elő, hogy a számok szlovák nyelvűek legyenek, az angolul éneklő vagy szöveg nélküli számokat játszó zenekarokról, vagy a szlovákiai magyar Ghymesről pedig az sem derül ki a hallgató számára, hogy szlovák(iai). Megjegyzendő azonban, hogy hasonló törvény Magyarországon már évek óta érvényben van. <<

Én személy szerint nem szeretem, hogy az új alaptörvény kiírt engem a magyar nemzetből. Úgy tartom, hogy az állampolgári identitásnak a kisebbségek kultúrájához is kell kapcsolattal lennie. Ilyen módon az szerintem üdvözlendő, ha a szlovákiai identitásnak része lenne teszem azt a Ghymes (meg természetesen a magyarnak is, de ezek nem zárják ki egymást).

Megjegyzendő, hogy a magyarországi törvény itt más: az kizárja pl. az angol nyelvű magyar könnyűzenét, így a számolás közben kiesik a Žagar, az Erik Sumo Band és mások, amelyek pedig a magyar kultúra részét képezik (vö. az utóbbi közreműködését a Liza a rókatündérben).

.

A többnyelvűség átka c. cikkhez hasonlóan magam sem tudok jól szlovák és magyar közt fordítani, de gyors átnézés mellett is kiugrott, hogy a „ak všetko na halier sadne” sor fordítása nem jó: itt ’ha minden fillérre [pontosan] egyezik’, ill. „stále som to ja” ’mindig az vagyok’. — A szöveg erotikus: a számolás allegóriája az érzéki érintéseknek.

Információ
X