nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mederi: Egy mondás jut eszembe.. "Elverlek fiam, mint a kétfenekű dobot!" A mérges ember dühében í...
    2020. 12. 03, 19:11  Dob és dob
  • mederi: @szigetva: Szerintem pl. a "kenyér" szó vonatkozásában (is) az egyes nyelvek hangváltozásá...
    2020. 12. 03, 07:25  Honnan jön a kenyér?
  • Szószóló: Úgy vélem, hogy egyszerű az összefüggés. Nem hiszek a véletlen egybecsengésekben, és TESze...
    2020. 12. 02, 22:42  Dob és dob
  • szigetva: @mederi: A vitánál az is nagyon fontos, hogy mindkét félnek legyenek ismeretei, ismerjen r...
    2020. 12. 02, 17:09  Honnan jön a kenyér?
  • mederi: cikk: " A kenyér szó biztos megfelelője csak az udmurtban van meg, ott ejtése kb. [kenyir]...
    2020. 12. 02, 16:58  Honnan jön a kenyér?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Lengyelül beszélne,
és egy kicsit csehül,
néhány szót németül
Ha száz évvel ezelőtt...

Egy országhoz tartozni nem csupán a nemzeti kultúra ápolásának lehetőségét jelentheti – egy város elvesztheti saját kultúráját azáltal, hogy egy nemzetállamhoz kerül. Hát még, ha kettőhöz.

Fejes László | 2013. december 20.
|  

Těšín (lengyel helyesírással Cieszyn) [tyesín], németül Teschen [tesen] város a lengyel-német határon. 1220-es alapítása és 1920 között egységes város volt, az első világháborút lezáró békeszerződések azonban kettéosztották: az Olše (lengyelül Olza, németül Olsa) folyótól nyugatra eső városrészek Csehországhoz (Csehszlovákiához), a keleti városrészek Lengyelországhoz kerültek. A környék szláv lakosságának nyelvjárása mind a cseh, mind a lengyel irodalmi nyelvtől számottevően különbözik. A magukat lengyelnek vallók többsége is protestáns, miközben a lengyelekre a katolicizmus jellemző.  Lakosságában korábban jelentős volt a német és a zsidó elem is.

A megosztott város
A megosztott város
(Forrás: Wikimedia Commons / Darwinek / GNU-FDL 1.2)

A város a huszadik század elejéig multikulturális, többnyelvű központ volt. A város felosztásával mindez megszűnt, a helyi identitás és a többfelé kötődés helyett  a lakosságnak egyértelműen választania kellett a cseh és a lengyel identitás között – elveszítve ezzel sok mindent, mely a másik kultúrához kapcsolta őket. A város egysége 1938-ban egy időre helyreállt: ekkor a cseh oldalt is lengyel csapatok szállták meg, alig egy évvel később pedig mindkét oldal német megszállás alá került.

Az elveszett idilli (de legalábbis akként bemutatott) állapotot idézi fel Jaromír Nohavica cseh „folkzenész” dala. Címe Těšínská (píseň) – Těšíni (dal).

Kdybych se narodil před sto lety Ha száz évvel ezelőtt születtem volna
v tomhle městě ebben a városban
u Larischů na zahradě trhal bych květy A Larischékék kertjében téptem volna virágot
své nevěstě a menyasszonyomnak
   
Moje nevěsta by byla dcera ševcova A menyasszonyom egy varga lánya lett volna
z domu Kamińskich odněkud ze Lvova a Kamińskiak házából valahonnan Lembergből
kochał bych ją i pieśćił szeretném és simogatnám
chyba lat dwieśćie akár húsz évig is
   
Bydleli bychom na Sachsenbergu A Sachsenbergen laknánk
v domě u žida Kohna a zsidó Kohn házában
nejhezčí ze všech těšínských šperků az összes těšíni ékszer közül
byla by ona ő (a menyasszony) lenne a legszebb
   
Mluvila by polsky a trochu česky Lengyelül beszélne, és egy kicsit csehül
pár slov německy a smála by se hezky néhány szót németül és szépen mosolyogna
jednou za sto let zázrak se koná száz évben egyszer történik csoda
zázrak se koná csoda történik
   
Kdybych se narodil před sto lety Ha száz évvel ezelőtt születtem volna
byl bych vazačem knih könyvkötő lettem volna
u Prohazků dělal bych od pěti do pěti Prohazekéknál dolgoznék öttöl ötig
a 7 zlatek za to bral bych és hét aranyat kapnék érte
   
Měl bych krásnou ženu a tři děti Szép feleségem lenne és három gyerekem
zdraví bych měl a bylo by mi kolem třiceti egészséges lennék és harminc körül járnék
celý dlouhý život před sebou előttem az egész hosszú élet
celé krásné dvacáté století az egész gyönyörű huszadik század
   
Kdybych se narodil před sto lety Ha száz évvel ezelőtt születtem volna
v jinačí době jobb időben
u Larischů na zahradě trhal bych květy A Larischékék kertjében téptem volna virágot
má lásko tobě neked, szerelmem
   
Tramvaj by jezdila přes řeku nahoru A villamos felmenne a folyón át
slunce by zvedalo hraniční závoru a nap felemelné a határsorompót
a z oken voněl by és az ablakból illatozna
sváteční oběd az ünnepi ebéd
   
Večer by zněla od Mojzese Este Mózestől szólna
melodie dávnověká a réges-régi dallam
bylo by léto tisíc devět set deset 1910 nyara lenne
za domem by tekla řeka a ház mögött folyna a folyó
   
Vidím to jako dnes šťastného sebe Látom, mintha ma lenne, boldog önmagam
ženu a děti a těšínské nebe a feleségem, gyermekeim és a těšíni eget
ještě že člověk nikdy neví az ember sohasem tudhatja
co ho čeká mi vár reá

A cseh nyelvű dalban keverednek a lengyel, német és zsidó elemek. Külön figyelmet érdemelnek az egyes nemzetiségekhez tartozó nevek: Larisch (osztrák-német); Kamiński, Prohazek (lengyel), Kohn, Mózes (zsidó). A város neve mindig csehül szerepel, viszont egy városrész neve (Sachsenberg – csehül Saská kupa) németül – ez ipari negyed volt, a mai cseh oldalon található. Az elképzelt menyasszony lengyel, és más nyelven jól nem is beszél. A második versszak második fele, mely róla szól, lengyel nyelvű. A cseh nyelvű dalban azonban cseh elemek alig bukkannak fel – egyedül a menyasszony töredékes cseh nyelvtudására való utalás érzékelteti, hogy a csehek is jelen vannak.

Az Új Zsidótemető a lengyel oldalon
Az Új Zsidótemető a lengyel oldalon
(Forrás: Wikimedia Commons / Stoik1 / GNU-FDL 1.2)

A tizes években a városban villamos is járt, ez kötötte össze a folyó két partján található városrészeket. A város felosztása után a villamosvonalat megszüntették. A dalban a villamos a város egységességének szimbólumaként jelenik meg.

A dal ünnepélyes, meseszerű, nosztalgikus hangulatát megtöri a vége, mely a jövőre, az általunk már ismert múltra utal. Az ilyesfajta szövegfelépítés persze a magyar hallgatónak ismerős lehet.

Olvasóinknak és magunknak csak azt kívánhatjuk, hogy száz év múlva ne ez a dal legyen... Azt azért örömmel jelenthetjük, hogy ha a város nem is egyesült, a határ jelképessé vált, és ma szabadon lehet közlekedni, ismét lehet az egyik oldalról a másikba járni dolgozni, bevásárolni vagy csak sétálni – és akár a másik nyelvét gyakorolni.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 Galván Tivadar 2013. december 22. 20:52

Tanulságos. Aki bírja a német nyelvet, annak ez is érdekes lehet: www.bpb.de/geschichte/zeitgeschichte/deutschlandarchiv/132976/kalini

750 éves Kalinyingrád

Információ
X