-
Gelmfdfdd: @mrregisterz: Egyik se helyes, se a miatt se a végett, mert ért, ez a helyzet ért-es, mind...2021. 02. 26, 21:41 Mi végett kell beszólni?
-
Gelmfdfdd: Hát átvettük, hogy mi az ok és mi a cél, és hogy a Germagyarok csak 1000-től bírnak, vagy ...2021. 02. 26, 19:26 Mi végett kell beszólni?
-
Gelmfdfdd: Előbb a vég szóról: ez egy uei indogermán gyökből ered: uei, é, í: émely: germán wimeln ín...2021. 02. 26, 19:14 Mi végett kell beszólni?
-
Gelmfdfdd: Előszöris a magyar nyelv a germán, tehát a germanizmus a germagyarizmus, a német meg a ném...2021. 02. 26, 19:06 Mi végett kell beszólni?
-
szlagy1: Én ebből a 10-ből szívesen kivenném Esterházyt, Nádast, Konrádot, Hemző Károly (fotográfus...2021. 02. 26, 17:19 Kik a legtöbbet idegen nyelvre fordított...
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Remek videót közölt a 444, de megfeledkezett a benne szereplő legérdekesebb infóról.
Gyakran irigykedünk nagyobb laptársainkra, akiknek nagyobb kapacitásuk van érdekes híreket, eseményeket vagy megfigyeléseket előbányászniuk, és ezeket a nagyközönség elé tárni. A 444 már többször jelentetett meg olyan anyagokat, melyeket szívesebben láttunk volna saját oldalunkon. Érthető hát, hogy némi kaján kárörömmel fedeztük fel, milyen csodálatos információt hagytak említetlenül.
A felfedezés ezúttal egy videó volt, melyben arról esett szó, hogy hogyan kell egy tortát tudományosan felvágni. (A dolog lényege, hogy a torta ne száradjon ki a kivágott szeletek helyén.) A legérdekesebb információ azonban a 25. másodpercnél hangzik el, és az angolul nem tudó olvasók lemaradnak róla.
Az angolban a kördiagramot pie chartnak, azaz kb. ’piteábrá’-nak nevezik. Az elnevezés szemlétes, hiszen az ábra az arányokat úgy mutatja be, mintha egy pitét szeletelnénk fel azoknak megfelelően. A videón a tortaszeletelés közben az hangzik el, hogy a franciában ezt az ábratibust camembertnek hívják, akárcsak a lágy, penészes sajtot. És tényleg. (A camembert ejtése kb. [kamanber], ahol az [an] úgy képzelendő, mintha az [a] ejtése közben már egy [n] vagy [m] ejtésére készülnénk, de az utolsó pillanatban meggondolnánk magunkat, és azt mégsem ejtenénk ki. A franciában az [r] ejtésekor nem a nyelvünket, hanem a nyelvcsapunkat pergetjük.)
A videón nagyban lelkesednek, hogy milyen szép is a kultúrák közötti különbség. A Wikipédia más nyelvű szócikkei azonban inkább azt mutatják, hogy a legtöbb nyelvben a torták, sütemények adják: spanyol gráficos de pastel, gráficos de torta, katalán diagrama de pastís, olasz grafico ~ diagramma a torta, német Kuchendiagramm vagy Tortendiagramm, holland taartdiagram, dán lagkagediagram, svéd tårtdiagram, norvég kakediagram, finn piirakkakaavio, horvát tortni grafikon. Meg kell jegyezni, hogy az ezekben a kifejezésekben szereplő ’torta, sütemény’ jelentésű szavak nem mindig, sőt gyakran nem is tipikusan kerek ételeket jelölnek. A finn piirakka például nagyon sokféle sütemény elnevezése lehet, formától függetlenül.
Érdekes jelenséget ír le a lengyel Wikipédia: eszerint a wykres tortowy (szó szerint kb. ’tortás ábra’), diagram tortowy (’tortás diagram’) kizárólag a három dimenziós kördiagramok esetében alkalmazhatók. (A három dimenziós itt nyilván azt jelenti, hogy a kördiagramot „térhatásúvá” teszik.) Elképzelhető, hogy hasonló megoszlás van más nyelvekben is. Úgy tűnik például, hogy a magyarban kifejezetten az irodai szoftverekben bukkan fel a kifejezés, nyilván a pie chart kvázi-tükörfordításaként.
Magyar szemmel furcsa lehet a cseh koláčový [kolácsoví] diagram, melyben nyilván könnyű felismerni a kalács szót. Csakhogy a kalács minden, csak nem kerek! A cseh koláč nem is hasonlít a magyar kalácsra, tipikusan kerek, közepén töltelékkel megrakott süteményeket neveznek így. Cseh földön ezek inkább kisebbek, morva földön viszont nagyobbak, pizzaméretűek.
A nyelvben szorosan tükröződő kultúrára vonatkozó elképzelést cáfolja, hogy az ábrát nem az olaszban, hanem a portugálban nevezték el a pizzáról (gráfico de pizza). Az áttekintés végén inkább arra gyanakodhatunk, hogy ha a francia elnevezés tényleg tükröz a francia kultúrára jellemző vonást, akkor az nem a sajtok szeretete, hanem az, hogy szeretnek lehetőleg mindent igazán franciává tenni. Amikor a franciák látták, hogy az angolok mintájára mindenhol valamilyen süteményféléről nevezik el a dolgot, inkább kerestek valamit, ami nem sütemény, de kerek – és nagyon francia.