nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mondoga: @bloggerman77: Igen, azt írtam. De mi ebben a baszogatás? Megadtam helyetted egy linket. K...
    2019. 09. 22, 05:41  Hun‒ugor géntangó
  • bloggerman77: @mondoga: "Ha netán blogi elfelejtene válaszolni..." Ezt írtad, nem? Fejesnek írtad, de en...
    2019. 09. 21, 21:27  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @bloggerman77: Tanulj meg olvasni, mielőtt kötözködni kezdesz! A Fejesnek címzett válaszom...
    2019. 09. 21, 20:19  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @bloggerman77: Szállj le rólam, Fejes Lászlónak írtam, nem neked. (Pisa-teszt, óh :D)
    2019. 09. 21, 20:09  Hun‒ugor géntangó
  • Roland2: @Kincse Sz. Örs: Elfoglaltságaim miatt csak rövidebben tudok reagálni:az, hogy - nagyon - ...
    2019. 09. 21, 19:08  Anti-PC shaming
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Amit nem tudtunk, de érdemes megtanulni
7 nagyszerű angol szó az ebédlőasztalról

Mi a neve annak az embernek, aki mindig megtalálja a legfinomabb fogásokkal kecsegtető ingyenebédeket? Mire jó és mire nem a szájpadlás? Mi az ötödik íz? Olyan jövevényszavakat és összetételeket mutatunk be, amikkel egy séf előtt is villoghatunk nyelvtudásunkkal.

Wenszky Nóra | 2015. május 31.
|  

Vasárnap sokan azok közül is főznek, akiknek hétközben erre nem jut idejük. Mások pedig rokonlátogatóba, vendégségbe mennek, esetleg beülnek egy étterembe. Mi most néhány kevésbé ismert angol szót teszünk le a vasárnapi ünnepi asztalra a Wordnik blog gyűjteményéből.

la

1. Palate

A nyelvészet és ezen belül a hangképzés iránt érdeklődő olvasók számára valószínűleg ismerősen cseng a szájpadlás angol neve, a latin palātum ’szájpadlás’ szóból származó palate [pelit]. Azt viszont feltehetőleg már kevesebben tudják, hogy a szót már a 14. század óta ’ízérzékelés’ értelemben is használják. Régen ugyanis azt feltételezték, hogy az ízeket a szájpadláson érezzük. Ma már tudjuk, hogy az ízlelőbimbók a nyelvünkön vannak, ám a szó jelentése így is továbbél.

A szájpadlás az orrüreget és a szájüreget választja el egymástól
A szájpadlás az orrüreget és a szájüreget választja el egymástól
(Forrás: Wikimedia Commons / Arcadian / PD)

2. Papilla

Ha már itt tartunk, hogy mondjuk angolul azt, hogy ízelelőbimbó? Erre is egy latin jövevényszó a megfelelő, a papilla [pöpilö], amelynek többes alakját latinosan képezzük: papillae [pöpilí]. A latin papilla ’(mell)bimbó’ szó a papula ’duzzanat’ kicsinyítő képzős alakja. A papilla szót az angolban is használják mindenféle kisebb kiemelkedésre, sőt a mellbimbó, illetve minden más duzzanat neve is ez az orvosi nyelvben.

3. Umami

A latin eredetű szavak után lássunk egy japán jövevényszót! Európában négy alapízt különböztetünk meg: édes, savanyú, sós, keserű. Az umami [úmami] egy ötödik íz. Ezt a 20. század elején egy japán tudós, Kikunae Ikeda  azonosította be az új ízt, és az ízért felelős anyagot, a glutamátot is megtalálta. Ez a vegyület fokozottan van jelen például a paradicsomban, a parmezánsajtban és a szójaszószban. Az E621-es kódszámmal ismert nátrium-glutamátot pedig ízfokozó szerként használják, hogy olyan – hogy is mondjuk – umamibb legyen az étel.

Hmm, biztos nagyon umami!
Hmm, biztos nagyon umami!
(Forrás: Wikimedia Commons / GNU-FDL 1.2)

4. Supertaster

Ha a taste ’íz, ízlel’ szót ismerjük, nem nehéz kitalálni, kiket illethetünk a supertaster [szúpötésztö] névvel. Azokról van szó, akiknek nagyon fejlett az ízérzékelése. A szót az 1990-es években alkották az ízérzékelés genetikai hátterét vizsgáló kutatók. Úgy tűnik, az emberben genetikailag kódolt, hogy mennyire érzékeli az ízeket. A jelenségre az 1930-as években figyelt fel egy kémikus, miután azt találta, hogy egy vegyületet – a PTC-nek rövidített feniltiokarbamidot – egyesek ízetlennek, mások keserűnek érezték.

Ő vajon érzi a keserű ízeket?
Ő vajon érzi a keserű ízeket?
(Forrás: Wikimedia Commons / Frank Kovalchek / CC BY 2.0)

5. Mouthfeel

Lássunk most egy összetett szót! Fogjuk a ’száj’ jelentésű mouth és az ’érez’ jelentésű feel szavakat, rakjuk őket össze: mouthfeel [mauszfíl]. Jó-jó, ez eddig könnyű volt. De mit jelent? Legtalálóbban tán az ’állag’ szóval adhatjuk vissza a szó jelentését. Azt azonban, hogy egy ételnek vagy italnak milyen az állaga, textúrája nem a kezünkkel, hanem a szájunkkkal kell meghatározni ahhoz, hogy a feltehetőleg az 1950-es években keletkezett mouthfeel szót használhassuk.

Milyennek érződik az osztriga?
Milyennek érződik az osztriga?
(Forrás: Wikimedia Commons / justinsomnia.org / PD)

6. Toothsome

A szánk és a nyelvünk mellett a fogaknak is elsőrendű szerepük van abban, hogy enni tudunk. Így őket sem hagyhatjuk ki felsorolásunkból. A toothsome [tússzöm] ’ízletes, vonzó’ szóban a tooth ’fog’ tövet és a -some melléknévképzőt ismerhetjük fel. Bár a fogakon nincsenek ízlelőbimbók, a magyarban is előfordul, hogy az ízeket a fogakhoz kötjük. Amit nagyon finomnak érzünk, az a fogunkra való. Az angolban pedig az édesszájú emberre azt mondják, hogy édes foga van, azaz he has a sweet tooth.

Nem lehet a fogára való
Nem lehet a fogára való
(Forrás: Wikimedia Commons / Lockeyear W. T. / PD)

7. Smell-feast

Végül zárjuk cikkünket egy finom lakomával. Már csak egy szépen terített asztalt kell találnunk. Azokra az emberekre is van szava az angolnak, akik ügyesen kiszagolják, hogy hogy lehetne meghívatni magukat egy-egy finomnak ígérkező vacsorára. Az ilyen ember a smell-feast [szmelfíszt]. Ez a szó a smell ’szagol’ és a feast ’lakoma, ünnepség’ szavak összetétele. De smell-feastet nem csak az ügyesen mindig vendégségben evőkre használják. Ha egy étkezésre vonatkoztatják ezt a szót, akkor sokkal szomorúbb dologról van szó. Egy olyan lakomáról, ahol a vendégeknek nem jut más, csak az ételek illata.

Szagoljuk vagy együk?
Szagoljuk vagy együk?
(Forrás: Wikimedia Commons / Earthworm / CC BY 2.0)

Reméljük, olvasóinknak ma az illatoknál több is jut ebédre és vacsorára. Akik pedig szeretnének még étkezéssel és ízekkel kapcsolatos angol szavakat tanulni, azok látogassanak el a Wordnik oldalára, vagy olvassák el a The Week magazinnak ugyancsak a Wordnik alapján készült cikkét.

Források

The language of taste

Favorite Food Words: Celebrating Julia Child’s 100th Birthday

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X