nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
császári kiváltság
Legyen saját hónapod

Nagyon kevés embernek adatott meg, hogy hónap viselje a nevét, összesen kettőnek: Julius Caesarnak és fogadott fiának, Augustusnak. A többi hónap egy-egy isten nevét viseli, vagy csak sorszámot. Már a rómaiak is neveztek el hónapot az akkor aktuális tevékenységről, később ez más európai nyelvekben is szokássá vált. Mára a legtöbb nyelv a latin nevek használatára tért át.

Szigetvári Péter | 2013. június 11.
|  

A mḗh₁n̥s alakban a szótagot képző [n]-t jelöl, a h₁ pedig egy olyan torokhang, amit a ma létező indoeurópai nyelvek alapján következtetünk ki, de nem tudjuk, pontosan hogyan hangzott.

A Hold 29 és fél naponta kerüli meg a földet, ez a ciklus az alapja a hónap (< ’hold-nap’) nevű időegységnek. Angolul, németül is a Holddal függ össze a név: a. month [mansz], n. monat [mónat], vö. a. moon [mún], n. Mond [mónt] ’hold’. Ezek végső soron ugyanannak a feltételezett indoeurópai *mḗh₁n̥s szónak a folyományai, mint a görög μήν [mén], latin mensis [mé(n)szisz] és újlatin leszármazottai (francia mois [mwá], olasz mese [méze] stb.), vagy a szláv nyelvekben: orosz месяц [mjészjic], lengyel miesiąc [mjesonc], szlovén mesec [mészöc]. A magyar és a finn és észt kuu ’hó(nap)/hold’ pedig egy feltételezett uráli *kuŋe mai változatai.

A Hold egy napja
A Hold egy napja
(Forrás: Wikimedia Commons / OliBac / GNU-FDL 1.2)

Miután a hét napjainak európai nyelvekbeli elnevezéseit már áttekintettük, most a hónapok neveit vesszük sorra. A hónapok mai neveként a magyar felismerhetően a más európai nyelvekben is elterjedt latin neveket használja. Sőt az első két hónap kivételével a magyarban a hónapnevek szinte pontosan megfelelnek a klasszikus formának: csak a január és a február neve rövidült le (vö. latin Januarius és Februarius).

A rómaiak

A latin írásban nem volt különbség az i–j és u–v betűk közt. A mai magyarországi szokás féloldalas: az utóbbi párt megkülönbözteti, az előbbit nem. Ebben a cikkben az első párt is megkülönböztetjük aszerint, hogy magán- vagy mássalhangzót jelöl.

A római naptár eredetileg csak tíz hónapot tartalmazott a tavaszi napéjegyenlőségtől kezdve: Martius, Aprilis, Majus, Junius, Quintilis, Sextilis, Septembris, Octobris, Novembris, Decembris. Az év végi maradék napok nem tartoztak egy hónaphoz sem. Az ötödik hónaptól kezdve a latin számneveket ismerhetjük fel: quinque ’5’, sex ’6’, septem ’7’, octo ’8’, novem ’9’, decem ’10’.

Az első hónap, a március, Mars hadistenről kapta a nevét – ahogy a hét második napja, a kedd is: dies Martis. A következő hónap Venus szerelemistennőé, akit a görögök φροδίτη [aphrodíté] néven ismertek, az etruszkok pedig – akiktől a rómaiak átvették a hónap nevét – Apru-nak. A napok közül a péntek viseli az ő nevét, de már latinosított formában: dies Veneris. Szerencsésen összecseng a hónap neve a latin aperio ’nyit’ igével is, hiszen ez tavaszi hónap, nemcsak a szerelem pezseg, hanem ekkor nyílnak a virágok is.

Ovidius (i.e. 43–i.sz. 18), római költő, egyik híres műve a római ünnepekről szóló Fasti, amelynek egy-egy könyve egy-egy hónapot mutat be. Sajnos csak az első félév van meg, mivel Augustus császár Tomiba (ma Constanța, Románia) száműzte a szerzőt, aki annyira elkedvetlenedett, hogy nem fejezte be a művet.

Május nevének az eredete már kevésbé világos, kötik Majához, aki földistennőként a növekedésért (a növényekéért és a frissen született állatokéért) volt felelős, de az ókori szerzők szerint az idősebb korosztály, az ősök (majores, egyes számban major, illetve majus) hónapja volt, sőt Ovidius szerint Majestas-nak, a megszemélyesített felségességnek is köze lehet hozzá. Június nevéhez ugyanígy két eredet is kapcsolható, egyrészt Juppiter főisten feleségének, Júnónak a neve, másrészt viszont ha majus az idősek hónapja, akkor junius a fiataloké (juniores, egyes számban junior, illetve junius).

Vulcanus taperolja Maját
Vulcanus taperolja Maját
(Forrás: Wikimedia Commons / Bartholomeus Spranger (1546–1611))

Új hónapok, új nevek

A tízhónapos naptár hónaphoz nem tartozó téli napjaiból később két hónapot alkottak, a Janusról, a be- és kijáratok, kezdet és a vég istenéről elnevezett januárt és az év végén aktuális tisztulási szertartásokról (februa) elnevezett februárt. Mivel ez volt az utolsó hónap, ide került a szökőnap is, ami abból adódik, hogy a Föld a Nap körül 365 nap és majdnem 6 óra alatt tesz meg egy kört, vagyis négyévente összejön egy egész nap. Később az év kezdetét is áttették március 1-ről január 1-re, így a sorszámos hónapok neve „értelmét vesztette”.

Julius Caesar családja a legenda szerint Julustól, a Trójából menekülő Aeneas fiától származik. Aeneas anyja állítólag maga Venus/Aphrodité volt.

Julius Caesar (akinek a nevéből erednek a mai cézár, császár, cár, Kaiser szavak) nem csak hadvezérként lett híres, hanem naptárreformerként is. Alkotása, a Julianus-naptár, az ortodox egyházban a mai napig használatos (ezért esik máskorra a nyugati és a keleti karácsony). A civil Oroszország is csak 1918-ban tért át az Európában akkor már uralkodó Gregorián-naptárra: ezért volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepnapja november 7-én.

Az Augustus felvett név, az első római császár csak i.e. 27-ben, 36 évesen lett a ’tiszteletreméltó, nemes’ cézár. A róla nevezett hónap csak később, i.e. 8-ban kapta a nevét. Pedig sokkal alkalmasabb lett volna a születéskori neve, az Octavius, ami épp annyi jelent, ’nyolcadik’.

Julius Caesar utóda, az Ovidiust Rómából száműző Augustus (születéskori neve Cajus Octavius) nevezte el az ’ötödik’ – akkor már több évszázada hetedik – hónapot, a Quintilist Juliusnak, Julius Caesar maga is júliusban született. Mivel bőven megvolt a kétharmada a szenátusban, a következő, nyolcadik hónap új neve Augustus lett (pedig ő szeptemberben született; Julius Caesar március idusán, azaz 15-én halt meg súlyos vérveszteség következtében. augusztusban halt meg, de ezt akkor még nem tudhatta). Egy már megcáfolt legenda szerint a hónapok hosszát is átrendezte, hogy az övé se legyen rövidebb, mint Julius Caesaré. Ma már szerencsére csak Európán kívül akad Augustusnak tanítványa.

Augustus, első az egyenlők közt
Augustus, első az egyenlők közt
(Forrás: Wikimedia Commons / Saperaud / GNU-FDL 1.2)

Ezzel ki is alakult a sok európai nyelvben ismert tizenkét-tagú hónapnév-sorozat. Ezek a nevek az átvevő nyelvek sajátosságaihoz nagymértékben idomultak és az idő folyamán sokat koptak. Így lett a gasconge-iban a januarius-ból gèr [zser], a máltaiban a Februarius-ból Frar, az albánban az Aprilis-ből prill, a franciában a Majus-ból mai [me], az Augustus-ból août [u(t)], stb.

Különcségek

Augustus nem volt eléggé előrelátó: nem volt jó ötlet, hogy a júniust követő hónap neve ennyire hasonlít rá. Ezt helyrehozandó az olaszban például a névelő (il) beleolvadt a névbe, így a július nem a várt giulio [dzsúljo], hanem luglio [luljo], ami kevésbé hasonlít a júniusra: giugnio [dzsunnyo]. A francia úgy segített a problémán, hogy a korábbi juil [zsüil] helyett egy kicsinyített alakot használ: juillet [zsüije]. Az angolban a június mássalhangzóra végződik, nem *Juny [dzsúni] (mint Plinius neve, ami angolul Pliny [plini], vagy Antonius-é, ami Antony [entöni]), hanem csak June [dzsún]. Ezzel szemben a július July, ráadásul a hangsúly is a második szótagra kerül, ami ebben az esetben meglepő: [dzsuláj], a 17. században még [dzsúli] volt. A gascogne-inak a spanyolországi Aran völgyben beszélt változatában a július junhsèga [dzsünszega], ami a ’júniust (junh) követő’ hónap. (A halott római császárok már nem tudják igényeiket kikényszeríteni.)

Az albánban sok hónapnak „saját” – értsd: albán – neve van. A janar a latin név átvétele, a második hónap viszont shkurt [skurt], ami ’rövid’-et jelent – hisz ez a legrövidebb hónap. A mars, prill, maj megint latin, a június viszont qershor [tyersor], ami a qershi [tyersi] ’cseresznye’ hónapja. Korrik a július albán neve, ennek forrása a korr ’arat’ ige. Az Augustus-ból gusht [gust] lesz (már a prill-nél láthattuk, a szó eleji magánhangzók törlődnek). A négy utolsó hónap az albánban is számozva van: shtator, tetor, nëntor, dhjetor. Ezek a latin nevek tükörfordításai (’hetes’, ’nyolcas’, ’kilences’, ’tízes’): ez a négy hónap lassan két és fél évezrede nem a 7–10., hanem a 9–12. helyet foglalja el a hónapok sorában.

Qershor havának gyümölcse
Qershor havának gyümölcse
(Forrás: Wikimedia Commons / עדן גאנם / CC BY 2.5)
A litvánban az első félév hónapnevei sajátok, a második félévé a latin nevek átvételei.

Más nyelvek is használtak korábban saját neveket a hónapokra, így a német, a román, a bolgár, a macedón, a szlovák, a szlovén, a szerb, az orosz vagy éppen a magyar. Ezek a nyelvek azonban mára latinizáltak. Így ma Európa igazi különcei – legalábbis ami a hónapok nevei illeti – a finn és a szláv nyelvek egy része, az ukrán, a belorusz, a lengyel, a cseh, a horvát, valamint félig a litván.

Saját kútfő

Nem élünk vissza az olvasó türelmével: nem soroljuk fel az összes szláv nyelv összes hónapnevét, megtette ezt már más. Ezek többnyire az adott hónap jellemző tulajdonságára utalnak. Január például a ’jeges’ hónap a csehben leden, a ’vágó’ hónap a horvátban siječanj [szijecsany], vagy az ’összekötő’ hónap a lengyelben styczeń [sticseny]. Míg a csehben, lengyelben november a ’levélhulló’ hónap listopad [lisztopad], addig a horvátban ez az október neve. Lengyelül sierpień [serpjeny] azaz ’sarlós’ hónap az augusztus, horvátul viszont a júliust hívják „ugyanígy”: srpanj [szrpany]. (Délebbre laknak a beszélők: előbb aratnak.)

A június–július hasonlónevűségét a cseh sem kerüli el: červen [cserven] ’piros’ – červenec [cservenec] ’piroska’. A hónapok valójában a bíbortetűről (červ) kapták a nevüket, amit ilyenkor kell gyűjteni, hogy kosenilvörös festéket préseljenek belőle. De a színt is a kis állatkáról nevezték el: červený [cservení] ’piros’. A lengyelben csak a június czerwiec [cservjec], a július már a ’hárs’ hónapja: lipiec [lipjec]. A délebbre beszélt horvátban viszont a hárs hónapja a június: lipanj [lipany].

Egy bíbortetű élete
Egy bíbortetű élete
(Forrás: Wikimedia Commons)

Az észt a latin neveket használja, a finn hónapnevek viszont egészen egyediek, ahogy sok más balti-finn nyelvben is. Többnyire a finnben is egy az évszaknak megfelelő dologra, tevékenységre utalnak a nevek. Például a január tammikuu ’tengely’ hónap, ami körül a tél – vagy az egész év – forog. (A tammi ma ’tölgy’ jelentésben használatos: ez egy finn-permi eredetű szó; a hónapnévben található tammi ma már önállóan nem fordul elő, legfeljebb nyelvjárásokban: ez germán jövevényszó, az angol stem ’(fa)törzs’ megfelelője.) A február ’gyöngy’ hónap, helmikuu, a faágon levő jég csillogására utalva. Márciusra enged a fagy, és kilátszik a föld: maaliskuu a ’földes’ hónap. Október viszont ’saras’: lokakuu (loka ’sár’). A június neve kesäkuu, de itt nem a hónap kapta a nevét a ’nyár’-ról (ami ma kesä), hanem fordítva: a korábban inkább suvi-nak nevezett nyárra használják ma a hónap nevéből elvont szót. A kesä eredeti jelentése ’parlag’. A november marraskuu, a ’halottak’ hónapja, míg a december joulukuu ’karácsony hava’. Ez utóbbi az ősi germán név, a Julmond mai továbbélése, a germán nyelvekben a hónapneveket a latin nevekre cserélték.

Tanulság

A hónapok elnevezésében a legtöbb európai nyelvben tehát a rómaiak többezer éves nevei élnek tovább. A rómaiak az év második felében egyszerűen számozták a hónapokat, ez azonban hamar értelmét vesztette, mert a kezdőpont korábbra került (márciusról januárra). Korábban jóval több európai nyelvre volt jellemző, hogy saját gyártmányú neveket használ a hónapokra, mára ez visszaszorult. A napnevekkel szemben a hónapok számozása nem bevett szokás.

Hasznos felsorolások

Months of the year in many different languages

Les noms de mois slaves

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
45 Diczkó 2013. június 24. 21:25

@elhe taifin:

"@szigetva:

Úgy látom, itt meg elég lett volna a fogalmazási hibák "tesztelésére" szorítkozni."

44 Krizsa 2013. június 24. 13:06

@elhe talfin: Nekem nincs topikom. Meghívtak, vagyis a gyöknyelvészetnek csinálták. Tehát a topigkazda, vagyis inkább az Index ott az úr.

43 elhe taifin 2013. június 24. 10:11

@El Vaquero:

" hogy egy nap 100-nál többször nem gyökfejthetsz"

Érdekes, hogy K-rizsa itt állandóan vergődik meg konteózik, hogy nem engedik gyökerezni, miközben az index Alternatív elméletek fórumán ő sem igazán rajong azért, ha szétoffolják a kis topikját :)))

42 Krizsa 2013. június 24. 08:06

A jó életbe, hát az emberi beszéd a természeti hanghatások utánzásáról szól, az azokhoz kapcsolódó jelenetek, történések, veszély és kajaforrások átöröklött értelmeivel.

Ez azt jelenti, hogy a gyöknyelvészet 3 perc alatt csinál rendet a hangok között. Kiderül, hogy csak kb. 30 féle alapmássalhangzó van (a világon!) s a magánhangzókat mindössze 5 csoportba kell beosztani, tovább nem érdekes felosztani őket.

Először kivonatoltuk a gyökök (vázak) körülbelüli értelmét KETTŐ nyelv teljes szókészletéből. (Eddig csak ennyi van készen, meg persze az elméleti alapok nagy része is le van már fektetve).

Kell majd csinálni még min. 6-8 ilyen munkát, mint az enyém (csak nem mindegy, hogy milyen nyelvekből). És akkor nincs több hülyülés a fonológiával... Gondolod, hogy ezt előttem még egyetlen ászkarák sem vette észre?

Észrevették, TUDTÁK. Pont ezért nem hasonlít össze semmilyen nyelvet a héberrel-arabbal "a nyelvészet".

A csalás 2000 éves. Nem a Habsburgok, hanem még a Római Birodalom kezdte. Azért, hogy a latin-görög "keresztény" kultúra legyen a Teremtéstörténet, az Univerzum egyetlen értelme és csúcsa - amióta az ember megtanult szellenteni.

41 El Vaquero 2013. június 24. 06:35

@Krizsa: nem úgy volt K-Rizsám, hogy egy nap 100-nál többször nem gyökfejthetsz, mert Felyeschy rádküldi a Moszadot, és azok visszatoloncolnak Krizsasztánba?

Egyébként ez a kiejtés számít dolog érdekes fejlemény, eddig ezt nem is írtad! Felvet viszont problémákat. Ha olyan nyelvet vetsz össze, amelyekben vannak egyedi hangok, amelyek a másik nyelvben nem találhatók meg, akkor azt hogy gyökfejted? Valamint ha egy szónak van több kiejtése is, akkor melyiket veszed figyelembe?

40 Krizsa 2013. június 23. 20:20

@Diczkó: "lásd német VOGEL 'madár'. A VOGUL népnév szorosabban a VOLK, azaz 'nép' szóval függ össze."

Kapásból nem.

Mert a madár, az FÓGEL (a gyöknyelvészetben csak a kiejtés számít, a betűk nem).

P/FG gyök: a héberből pigel = érvénytelenítette (pl.fogságba vetette), a magyarból: foglal és fogoly.

Ebből a vogul név valóban nem származtatható biztosra, mert a V-F kereszt hangcsere nem szentírás, csak egy lehetőség. Tehát itt csak tippeltem.

FL gyök. A nép is FOLK németül. Ezt viszont a magyarból kísérlem meg leszármaztatni: FALKA (csapat).

***

A sém SM gyök és nem SzM. A héber sém = név. Egy bizonyos nevű, vagyis ismert nép. (Önmaguk népe).

Hám HM gyök. A héber home (ez lágy H) = zúg, zajong, hom = meleg, hemá = düh. A hám népnevet én nagy tömegként, sokaságként azonosítanám: zajong. Esetleg még: erős, harcos.

Jafet JF gyök. A héber jafe = szép, kellemes, jó. Magyar JF származék (szó) nincs - csak a japán népnévre tippelek.

Lah = nedves, lahut = üdeség. Talán északi tájon lakó nép...

39 Diczkó 2013. június 23. 15:12

@Krizsa:

"Még mást is ki lehetne hozni a nagyon ősi SzM gyökből, de most elég ennyi."

- Pedig érdekelt volna a SÉM, HÁM, JÁFET nevek magyarázata, tekintettel a finn SUOMI, HÄME, LAHTI megfelelésekre.

38 Diczkó 2013. június 17. 22:37

@Diczkó:

Pontosítok: "... rokonyság."; "-NYS"; "Szerintem mi sem vagyunk azok itt." - A MOGYORÓ sem szaladós, a MEGGY sem, pedig benne van a nevében. Továbbá a VÁRKONY adta VARGÁNYA és a GALÍCIAI adta GALÓCA sem, viszont mindegyikük az erdő ajándéka. Ki érti ezt?

37 Diczkó 2013. június 16. 15:41

@Krizsa:

"Rega, rega! (Pillanat, pillanat!, de szó szerrint: rög-rög!)."

- Right off! Rögtön! "... a szamóca is, meg a szeder is: szaladósak"

- Szerintem mi sem vagyunk azok itt. (!) A "besenyő futás" egyik alapgondolatát a szavart- népnév átértelmezése adta. - Zavart? Akiket megfutamítottak? - Gondolhatták ezt is, tévedtek.

"... Mert azt is olvastam valahol (talán a Wikiben), hogy a másik nevük, a vogul arra utal, hogy fogoly nép (legázottak) voltak."

- Nem szabad mindent elhinni! Irkálnak mindenfélét. A 'fogoly' jelentés a madárra vonatkozik, lásd német VOGEL 'madár'. A VOGUL népnév szorosabban a VOLK, azaz 'nép' szóval függ össze. Önelnevezésük viszont az 'ember' jelentésű közszó: MANYSI, illetve MENSCH. (-: Valami miatt erről nem beszélnek. Úgy látszik, derogál nékik a szegény vidéki rokony. :-)

"... Szal a magyar szóhoz szerintem közük nincs ..."

- Erre nem vennék mérget. A mi -GY hangunknak náluk rendesen -nys felel meg. Ez tény, a többit hozzáképzelik.

36 Krizsa 2013. június 16. 14:41

@Diczkó: Először azt akartam mondani, hogy nemtok litvánul, mansiul de még számizni se, de aztán beugrott, hogy a szamóca is, meg a szeder is: szaladósak. Terjednek.

Akkor lehet mansikka.

A mansyt úgy értelmeztem a héberből-magyarból, hogy "megfutamított". (Az MNS váz: menés, ménes).

Mert azt is olvastam valahol (talán a Wikiben), hogy a másik nevük, a vogul arra utal, hogy fogoly nép (legázottak) voltak.

Szal a magyar szóhoz szerintem közük nincs, mert az vagy MG, vagy MDJ vázból van, de ez más téma.

A számik persze hogy lehettek számosak, másképp hírmondó se volna belőlük, persze "tevékenyek" is lehettek (a héber szam = teszi, csinál, kihúz). Még mást is ki lehetne hozni a nagyon ősi SzM gyökből, de most elég ennyi.

35 Diczkó 2013. június 16. 14:13

@szigetva:

Úgy látom, itt meg elég lett volna a fogalmazási hibák "tesztelésére" szorítkozni.

34 Diczkó 2013. június 13. 19:48

@Krizsa:

"... az ÁPRILIS az, ami ködös és esős, az eper meg a porban nő."

- Szerintem inkább szeles, bolondos. Litvánul az április: BALANDIS.

Ezek a baltiak...?! Még jó, hogy te mindent tudsz, ezért inkább csak kérdezek.

Szamóca finnül MANSIKKA, ami úgy tűnik, a vogulok önelnevezésének becézett alakja. Maga a SZAMÓCA szó ellenben a SZÁMIra hajaz, ami pedig a lappok önelnevezése. Még a becézésük is hasonló. Mi lehet a magyarázat?

33 Krizsa 2013. június 13. 14:48

@Diczkó: Rega, rega! (Pillanat, pillanat!, de szó szerrint: rög-rög!). Acor! = megállj! (ácsi! ácsorogj!)

Az XPR váz következik (az X bármilyen magánhangzó)

Az afro-sémi nyelvekben már korábbanis, de persze a mai héberben is: afár = por (Afrika), afor = szürke, ÁRPILI = ködös (hangfordulással: áPRilis.)

Hűha! Hiába héber ez a szó, nincs mese, csak a Kárpát-medencében keletkezhetett... (S ezzel nincs egyedül.Elég sok olyan héber szó van, ami biztosan a mérsékelt égövben keletkezett.) Most miért? Mert a Közel-Keleten áprilisban már max. csak pár csepp eső eshet, de az is ritkaság:-) Tehát semmiféle ködösség itt nem létezik. Na, akkor az ÁPRILIS az, ami ködös és esős, az eper meg a porban nő.

Az istenek meg az istennők engem, meg akinek egy csöpp esze van, tökéletesn nem érdekelnek, mert biztos, hogy később ugrándoztak bele a sztoriba.z istenekek, meg az akárkiknek a NEVEI csak MÁSODLAGOSAK, igen?

Május A héber májim = víz(ek), m'jasev = betelepíti...a május az, ami mindent betelepít. Maja, a termékenység istennője sem érdekel, mert termékenynek ott volt akármelyik nőci, pl. én is, eléggé sikeresen:-).

32 Diczkó 2013. június 13. 09:53

@szigetva:

Így már értem, köszönöm!

"Neked van forrásod, vagy csak magad találod ki amikről írsz?"

- Általában jelölni szoktam a forrást, de a szótárakat nem mindig. Miért kérdezed folyton? Megfeledkeztem valamiről? Ha folyton jelölném, hogy "saját kútfő", egy idő múlva már vicces volna.

Úgy látszik nem a kajsziérés jelölte az időszakot, hanem fordítva, de a téma érdekes, nem hagyjuk parlagon. (!)

"A következő hónap Venus szerelemistennőé, akit a görögök Ἀφροδίτη [aphrodíté] néven ismertek, az etruszkok pedig – akiktől a rómaiak átvették a hónap nevét – Apru-nak."

- Feltételezésem szerint előbb volt a gyümölcs, vagy tevékenység, ami jelölt egy időszakot, és utána hozták létre ennek a védőszentjét.

Az április név a szamóca, földieper érés idejét jelölte, nem a mostani hónapot. Erre utal a régi EPERJ, a manysi ǟpərjēχ 'földieper' - APRIL hasonlóság. A görögben is fellelhető: φράουλα (fráula) alakban. Hangátvetéssel FRÁUL > ÁFRUL szolgálhatott az április és az Afrodité ősalakjául.

Ezt követi a meggyérés időszaka, illetve a MÁJus hónap. A MEGGY szónak megfelel a manysi nyelvben a ľēm, ľām (hangátvetés), ami zelnicemeggyet jelent. A zelnicemeggy közismertebb neve MÁJusfa. - Az még nem világos, hogy a virágzástól a betakarításig tartott-e az időszak. A latin FRAGum 'földieper, szamóca' is a VIRÁG szavunkkal azonos. Afelől azonban nincs kétség, hogy mint az albánoknál a cseresznye, mifelénk a meggy adta a következő időszaknak a nevet. Lásd a lengyelben: wiśnia ’meggy’ – vö. wiosna ’tavasz’

/Uralonet, Wikiszótár (-: a többi "saját kútfő" :-)/

31 Krizsa 2013. június 13. 05:56

@szigetva: Mivel a hivatalos nyelvészet forrásainak 9/10 része nem éri meg a papírszeletet, amire rá van írva, hát csak ki kellünk talaáunyi.

Ezért én meg se néztem a forrásokat (eleinte azt se tudtam, hol vannak), mert minek? Csak utólag, szórakozásból. Mert amit véletlenül jól csináltak, az már nálam is megvan. Amit rosszul, annak jó része nálam is előjött munka közben, de kiderült, hogy szamárság. A maradék meg a "jövevényszavak" kérdése. Amik még akkor sem igazi jövevényszavak, ha tényleg azok. Mert a gyökvázuk valszeg megvolt nekünk is és egyéb szavainkban már rég használjuk is. Tehát legtöbbször csak EMIATT vesszük át őket (pl. lájkolás: lyukazás).

Vagyis semmiféle népeknek nem kell szomszédságban élniük, se nyelvet váltaniuk (kész röhej), ahhoz, hogy egy magyar ugyanazokkal a gyökvázakkal szülessen, mint a szláv, a német, a héber stb.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X