nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mederi: @szigetva: Jobb példa lenne a kacsacsőrű emlős csőre.. :) Szerintem vannak relatív dolgok,...
    2019. 04. 19, 17:01  Lenni vagy nem?
  • szigetva: @mederi: Ha egy biológus fórumon elkezded fejtegetni (minden második mondat végén egy szmá...
    2019. 04. 18, 23:14  Lenni vagy nem?
  • mederi: @szigetva: Mint már említettem, érdekességnek szántam, önmagában ez nem etimologizálás.. N...
    2019. 04. 18, 21:36  Lenni vagy nem?
  • szigetva: @mederi: És ennek szerinted mi köze van a te magyar–kínai etimologizálásodhoz?
    2019. 04. 18, 16:55  Lenni vagy nem?
  • mederi: Mindenkinek ajánlom. :) gyogyhirek.hu/a-beszed-genje-a-nyelvtan-es-a-genetika/ A véleménye...
    2019. 04. 18, 14:40  Lenni vagy nem?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A szajhától a szentig
Rima

Lassan véget ér a nyári szünet a könyvtárakban is, de addig is a nyest teszi hozzáférhetővé azokat a szótárakat, melyek kíváncsi olvasóink elől el vannak zárva. Mi közük a szajháknak a szentekhez, egy szlovákiai folyóhoz és Róma városához?

nyest.hu | 2011. szeptember 1.
|  

Piroska sajnos nem írta meg, kinek is küldi az etimológiát – bizonyára mindenkinek, aki szereti.

A rima szó etimológiáját szeretném kérni Önöktől.

A nyest nem Felvonulók kérték, úgyhogy mi tényleg az olvasók kérését teljesítjük, méghozzá rögtön háromszor is.

A rima szó etimológiája

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára a rima szónak három jelentését különbözteti meg: 1. ’felháborodást, mérgelődést okozó, megvetésre méltó’, 2. ’savanyú’, 3. ’ringyó, szajha‘.

A szó a 19. század legelején bukkan fel, bizonytalan eredetű, a legvalószínűbbnek tűnik, hogy a 3. számú jelentés a legeredetibb, és ez a latin rima ’rés, repedés, hasadék’ szóból származik. A szeméremrés latin neve rima pudendi, s talán az orvosi nyelvben vagy a diákszlengben használt kifejezés került a köznyelvbe, majd a testrész nevéből annak a jelölője lett, aki eme testrészével keresi meg a mindennapi betevőt. Ebből a jelentésből már könnyen kialakulhatott az első jelentés (vö. a kurva mai használatával). A második jelentés „valamilyen módon” az első jelentésből keletkezhetett. (Itt bizonyára arra gondolnak, hogy a romlott étel megsavanyodik.) A szótár szerint a magyarázat gyengéje, hogy „a legkorábbi adatok részben nem nőre vonatkoznak, részben pedig nem pejoratív jellegűek”. A nyest azonban kiszagolt valamit, ami a szótárszerkesztők figyelmét elkerülhette. Károli Gáspár bibliafordításában a következőket olvashatjuk (Ezékiel 16, 30-35, kiemelés tőlünk):

  1. Mily gyenge a szíved, azt mondja az Úr Isten, hogy mindezeket cselekedted, egy rakonczátlan rima cselekedeteit!
  2. Hogy állítál magadnak fedelet minden keresztúton, és magaslatokat csinálál minden utczán, de nem voltál olyan, mint a rima, kicsibe véve a bért.
  3. Te házasságtörő asszony! férje helyett idegeneket fogad el!
  4. Minden rimának bért adnak, te pedig magad adtad ajándékidat minden szeretődnek, így megvásárlád őket, hogy bemenjenek hozzád mindenfelől paráznaságidért.
  5. És lőn különbség közted és más asszonyok közt paráznaságaidban; mert utánad nem jártak a paráznák; te adtál bért nékik és bért ők nem adának néked, így lőn különbséged.
  6. Azért te rima, halld meg az Úr beszédét!

Akik ma ismerik a szót, azok nagy valószínűséggel Arany Jánosnak köszönhetik, ő ugyanis szívesen használta – ráadásul nem egy olyan művében, mely a legismertebbek közé tartozik. Így például a Hamlet fordításában kétszer is felbukkan (kiemelés ismét a nyesttől):

HAMLET.
A szerencse titkos részein? Ó, igaz; hiszen rima. Mi újság?

[...]

POLONIUS
Járkálj te, lyányom, itt. Fölség, ha tetszik,
Elbúhatunk. (Opheliához)
Te meg olvass e könyvből:
Leplezze a szinlett foglalkozás,
Mért vagy magadban. Nem hiába mondják -
Sok példa van rá -, hogy ájtatos arccal,
Kegyes gyakorlattal, becúkorozzuk
Magát az ördögöt.

KIRÁLY
(félre) Nagyon igaz:
Mint sebzi váddal lelkem e beszéd!
A festett rima-kép nem undokabb
Ahhoz képest, mivel kenik-fenik,
Mint szörnyü tettem szépítő szavamhoz.
Ó, mily nehéz kő!

Megtalálható Babits Mihály Május huszonhárom Rákospalotán című költeményében is (kiemelés – ugye tudják?):

Hol zajgó tömegen most úr a néma Petőfi
s sarkra az Eszme kiáll isteni ríma gyanánt;

Adytól azonban nem egy ismert versében, hanem egy cikkében találtuk meg előfordulását (kiemelés – jó, jó, nem szóltunk semmit):

Maxim Gorkij vádja mondatja el ezeket velünk. Gorkij vádja rettenetesen megbélyegezte a franciákat egy New-York-i lapban. Körülbelül ezt üzente a gloire népének:

- Epét és vért köpök az arcodba jeles és imádott dáma, Franciaország. Te gonosz, te rima.

A Rima szó etimológiája

A Rima a Sajó jobb oldali mellékfolyója. Neve a szlovák Rimavából ered, ennek eredete viszont nem világos.

A Rima Velkenyénél
A Rima Velkenyénél
(Forrás: Wikimedia Commons / Farkas Gergely / CC BY 3.0)

Bonus track: a Rima szó etimológiája

A Rima egy a keleti szláv területen viszonylag gyakori női név: igaz, két m-mel írják (Римма). A Ladó-féle utónévkönyv nem tartalmazza, de például Oroszországban gyakori,  Az orosz wikipédia és más források szerint is latin eredetű, jelentése ’római nő’. Gyanús azonban, hogy a város neve [i]-vel csak a szláv nyelvekben fordul elő, és a név is csak ott terjedt el. Ráadásul a név feltehetően egy szent neve alapján terjedt el, aki viszont férfi volt – a név feltehetően később vált nőivé. A képet bonyolítja, hogy Rimma és két társának története meglehetősen homályos, és egyes vélemények szerint más szentekkel azonosak, csak nevük és emlékezetük az idők során elhomályosult. Eszerint Rimma eredeti neve Hellenikosz lett volna...

Ez persze önmagában kevés lenne, hogy itt, amikor a magyar használatáról szólunk, szóba hozzuk. Ám a név felbukkan a magyar irodalomban is, méghozzá Dugonics Etelkájában (ráadásul 1788-ban, tehát korábban, mint a TESz legkorábbi köznyelvi adata – kiemelés... nem, ezúttal nem tőlünk, hanem a TESz-ből):

Édes Rimám! (e’ vót igazi neve a’ szorgalmatos Dajkának)

Megkerestük az MTA Nyelvtudományi Intézetét, hogy ma engedélyeznék-e a Rima női keresztnevet. Dr. Raátz Judittól a következő választ kaptuk:

A név valóban nincs az adható nevek között. Ennek az alaki egybeesés az oka a rima közszóval, melynek jelentése:ringyó, szajha, utcanő, prostituált.

Engedélyeztetésével tehát aligha érdemes próbálkozni.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
5 tenegri 2011. szeptember 2. 16:42

@Roland2: A rimánkodikot a rí igéből eredeztetik.

4 zergevirag 2011. szeptember 2. 06:36

Negatív jelentése miatt biztosan nem hívnák Rimaszombatnak , Rimamaszécsnek a Felvidék töb faluját, városát. Miért csak a magyar nyelv használja/értelmezi a negatív értelmében.

Ráadásul megjelentek a rimalányok is a köztudatban, ők magukat pedig gyógyítóknak tartják.

3 Roland2 2011. szeptember 1. 15:25

És a "rimán" szó mit jelent ? Mármint abból kiindulva,hogy vannak képzőkkel ellátott alakjai:rimánkodik/rimánkodás (könyörög,reménykedik) ,és csak ebben a formában használjuk ezt a szót.

2 doncsecz 2011. szeptember 1. 09:02

Úgy tűnik mindegyik hímneműt használ: kasub és sziléz Rzim, cseh Řím, a két szorbban viszont Rom, bolgár (és a macedón is) Рим.

1 doncsecz 2011. szeptember 1. 08:54

Mi, a szlovének, a horvátok, a szerbek és még nem is tudom kik "Rim"-nek mondjuk Rómát (bár érdekes a mi nyelvünkben a "római katolikus"-ra "romansko katoličanski"-t és ritkábba "rimo-" vagy "rimski katoličanski"-t mondunk mint a szlovének "rimokatoliški"-ja), ez hímnemű főnév. Elképzelhető, hogy más szláv nyelvekben nőnemű "Rima" lesz.

Információ
X