-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azt nem veszed észre, hogy a "sok" egy főnévi csoporton belüli determi...2024. 02. 22, 17:55 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Azt gondolnánk, hogy magyar eredetű nevet szabadon adhatunk születendő gyermekünknek. Az Utónévbizottság honlapján azonban érdekes kritériumra bukkantunk.
Magyarországon az anyakönyvezhető nevekről a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének Utónévbizottsága dönt. Ha olyan nevet szeretnénk adni születendő gyermekünknek, ami még nem szerepel az utónévjegyzékben, kérvényt kell írnunk, amit a bizottság elbírál az általuk korábban meghatározott alapelvek figyelembevételével.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az idegen eredetű nevek divatosak manapság, miközben nem könnyű bejegyeztetni őket, hiszen egész sor kritériumnak kell megfelelniük. Míg az első Britni, Ketrin, Armandó vagy Zsüsztin szüleinek valószínű, hogy le kellett futniuk néhány kört az anyakönyvezés előtt, nem is gondolnánk, hogy még ha ősmagyar eredetű vagy annak tűnik a választott nevünk, akkor sem biztos, hogy szabad a pálya.
Hogy miért?
Az ősmagyarnak tartott utóneveket csak akkor ajánljuk bejegyzésre, ha hiteles írott források alapján meggyőződünk arról, hogy a név a középkorban valóban használatos volt személynévként, vagy a népköltészetben, illetve a klasszikus irodalmi művekben keresztnévként szerepelt. A név ajánlásakor a név jelentését is figyelembe vesszük. Ha olyan régi névről van szó, amelynek jelentése hátrányos lehet a viselőjére, azt nem javasoljuk (pl. Nemél, Halaldi, Sánta, Nyomorék).
– olvasható a Nyelvtudományi Intézet honlapján.
Raátz Judit, az intézet tudományos munkatársa megkeresésünkre elmondta, hogy az elmúlt húsz évben nem történt olyan eset, hogy valaki a fent felsorolt neveket szerette volna bejegyeztetni, de olyan sem, hogy a szülők pejoratív jelentésű ősmagyar eredetű nevet terjesztettek volna a bizottság elé. Riadalomra tehát nincs ok, nem a magyar szülők rajonganak a gyermekeik életét megkeserítő nevekért, csak az utónévbizottság gondol mindenre.