nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • lap: @El Vaquero: Szeretném lezárni egy barátságos öleléssel ezt a diszkussziót... :) Nem tudom...
    2017. 10. 20, 06:57  Könnyű kis igécskék
  • El Vaquero: @lap: ja, jó, akkor nem kérdezgetem tovább feleslegesen. Szerintem általánosságban is jó a...
    2017. 10. 20, 04:49  Könnyű kis igécskék
  • lap: @El Vaquero: Nem volt énnékem bajom a kiss-szel/huggal. Hanem azt mondom, hogy a *give a k...
    2017. 10. 19, 18:29  Könnyű kis igécskék
  • El Vaquero: @lap: Ha a kiss/hug nem jó, akkor milyen példamondattal kérdezzem? Ez még nagyon kicsi min...
    2017. 10. 19, 17:27  Könnyű kis igécskék
  • lap: @El Vaquero: Micsoda kádszéli stílus... díjazom. És mint alant is említem, még a kiss és a...
    2017. 10. 19, 05:04  Könnyű kis igécskék
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Nyomorék, gyere vacsorázni!

Azt gondolnánk, hogy magyar eredetű nevet szabadon adhatunk születendő gyermekünknek. Az Utónévbizottság honlapján azonban érdekes kritériumra bukkantunk.

nyest.hu | 2011. július 29.
|  

Magyarországon az anyakönyvezhető nevekről a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének Utónévbizottsága dönt. Ha olyan nevet szeretnénk adni születendő gyermekünknek, ami még nem szerepel az utónévjegyzékben, kérvényt kell írnunk, amit a bizottság elbírál az általuk korábban meghatározott alapelvek figyelembevételével.

Az idegen eredetű nevek divatosak manapság, miközben nem könnyű bejegyeztetni őket, hiszen egész sor kritériumnak kell megfelelniük. Míg az első Britni, Ketrin, Armandó vagy Zsüsztin szüleinek valószínű, hogy le kellett futniuk néhány kört az anyakönyvezés előtt, nem is gondolnánk, hogy még ha ősmagyar eredetű vagy annak tűnik a választott nevünk, akkor sem biztos, hogy szabad a pálya.

Hogy miért?

Az ősmagyarnak tartott utóneveket csak akkor ajánljuk bejegyzésre, ha hiteles írott források alapján meggyőződünk arról, hogy a név a középkorban valóban használatos volt személynévként, vagy a népköltészetben, illetve a klasszikus irodalmi művekben keresztnévként szerepelt. A név ajánlásakor a név jelentését is figyelembe vesszük. Ha olyan régi névről van szó, amelynek jelentése hátrányos lehet a viselőjére, azt nem javasoljuk (pl. Nemél, Halaldi, Sánta, Nyomorék).

– olvasható a Nyelvtudományi Intézet honlapján.

Raátz Judit, az intézet tudományos munkatársa megkeresésünkre elmondta, hogy az elmúlt húsz évben nem történt olyan eset, hogy valaki a fent felsorolt neveket szerette volna bejegyeztetni, de olyan sem, hogy a szülők pejoratív jelentésű ősmagyar eredetű nevet terjesztettek volna a bizottság elé. Riadalomra tehát nincs ok, nem a magyar szülők rajonganak a gyermekeik életét megkeserítő nevekért, csak az utónévbizottság gondol mindenre.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
12 Fejes László (nyest.hu) 2011. július 30. 22:47

@tenegri: Úgy értettem, h beküldenéd a szerkesztőségbe, rendes cikknek...

11 tenegri 2011. július 30. 21:23

@Fejes László (nyest.hu): De, némi egyengetés után majd felteszem a blog szekcióba.

10 Pesta 2011. július 30. 19:13

@Veronka:

Akkor ezek szerint Magyarországon jelentős számú spanyol- és olasz nyelvű nemzeti-etnikai kisebbség él. :)

9 Fejes László (nyest.hu) 2011. július 30. 12:32

@tenegri: Mi lenen, ha a nyestre raknád fel? ;)

8 El Mexicano 2011. július 30. 09:02

@tenegri: Van benne igazság, hiszen ha azt vesszük, a Péter – teljesen átlagos név – mit is jelent? 'Szikla.' Ezen az alapon teljesen igazad van.

7 tenegri 2011. július 29. 23:59

Hogy mi pejoratív, az szokás és fantázia kérdése. Ilyen alapon jó pár vezetéknevet is be lehetne tiltani, de sima megszokott keresztnevek is adhatnak okot gúnyolódásra, megbélyegzésre megfelelő körülmények között (akár pl. egy jól eltalált vezetéknévvel párosítva) - nem is annyira a néven múlik, hisz bármilyen néven lehet gúnyolódni, ha épp a gúnyolódás a cél. A Dzsenifer, Márió vagy Armandó pedig bizonyos körökben pont annyira gúny tárgya ma is, mint bármilyen más, nem engedélyezhető "ciki" név.

A tabu- és óvóneveknek nálunk ma már nincs hagyománya, de vannak népek, ahol igen (pl. a mongoloknál - erről vmikor írtam is pár szót ismeretterjesztő jelleggel, egyszer majd felrakom valahova).

Igazából ha nem korlátoznák a névadást, akkor sem lenne túl sok szokatlan név hirtelen, másrészt viszont szép lassan hozzászokhatnánk, hogy bármiből lehet név, így nem is lennének annyira furcsák és szokatlanok.

6 Szalakóta 2011. július 29. 22:53

Nem ismerem a nyomorék szó történetét, de valóban lehet, hogy nem volt pejoratív. Ezer év alatt nagyon sokat változhat egy szó.

5 Fejes László (nyest.hu) 2011. július 29. 11:12

@Roland2: A Nyomorékra és a Sántára ez nem feltétlenül igaz, lehettek egyszerű leíró nevek is. Nem feltétlenül pejoratívak, pl. a Dagi ma sem feltétlenül pejoratív, még ha nem is előnyös tulajdonságot ír le.

@Pesta: Nyilván nem keresztnevek, nem az egyház adta őket, és az is elképzelhető, hogy valaki jóval a születése után kapta. De ilyen értelemben nyilván nem volt keresztnév az Árpád vagy a hét vezér neve sem.

4 Roland2 2011. július 29. 11:06

@El Mexicano: Igen,és szándékosan adták a gyereknek,hogy ezzel is elkerüljék a rossz szellemeket,ártásokat,azáltal,hogy "értéktelennek","nem egészségesnek" próbálták őket feltüntetni.(De olyan is volt,mikor a gyermek az után a tárgy után kapta a nevét,amire megszületése után az anyja elsőként ránézett).

Ez a szokás még él néhány népnél,pl. mongoloknál vagy szibériai kis népeknél.

3 Veronka 2011. július 29. 10:37

@Pesta: A cikk elején hivatkozott honlapról:

A nemzeti-etnikai kisebbséghez tartozók névválasztását az 1982. évi 17. törvényerejű rendelet az alábbiakban szabályozza:

30/A. § (1) A nemzeti-etnikai kisebbséghez tartozó személyek gyermeküknek nemzetiségüknek megfelelő utónevet is adhatnak, valamint kérhetik saját utónevüknek a megfelelő nemzetiségi utónévre történő javítását, továbbá joguk van családi és utónevüknek anyanyelvük szabályai szerinti anyakönyvezéséhez.

2 Pesta 2011. július 29. 10:18

Legfeljebb ragadványnevek lehettek az ilyesmik, keresztnevek aligha.

Azt meg megnézném, hogy a sok kis Dzsenifer meg Szebasztián tősgyökeres értelmiségi szülei ugyan miféle köröket futottak le anyakönyvezés előtt. Amikor jellemzően az ilyenek még a saját nevüket iksszel írják alá.

1 El Mexicano 2011. július 29. 09:55

De gondolom az olyan nevek, hogy Nyomorék vagy Sánta, a régi magyarban is pejoratív értelemben voltak használatosak, pl. költeményekben, nem? Nem tudnám elképzelni, hogy pl. a "nyomorék" szó mást jelentett volna régebben, mint most.

Információ
X