Sok országban népszerű szokás az év szavának megválasztása. Nincs ez másképp a finneknél sem. Sőt Finnországban igyekeznek tökélyre fejleszteni a dolgot, nemcsak az adott esztendő legfontosabb szavát vagy kifejezését választják ki, hanem 2011 óta havi listát is készítenek. A KOTUS (Kotimaisten kielten Tutkimuskeskus – Hazai Nyelvek Kutatóintézete) honlapján hónapokra lebontva megtalálhatjuk a 2014-es év új szavait. Az oldalon nemcsak maga a lista érhető el, minden kifejezéshez kapcsolódik egy rövid leírás is, amelyből megtudhatjuk, honnan ered a szó, kik kezdték el használni, milyen jelenségre utal.

Putyin-sajt, 2014 egyik sikerszava
(Forrás: Leijailla)

Hétköznapi kihívások

Az év finn szavai 2014-ben nemcsak a való világ eseményeihez kötődtek, a nyelvhasználat alakulásában egyre fontosabb szerepet játszik a virtuális világ is. A KOTUS naptárában például május szava a kliktivismi volt, az angol clicktivism kifejezés finn megfelelője, amely az angol click ’kattintás’ és az activism ’aktivitás’ szavakból tevődik össze, és arra utal, hogy valaki a közösségi oldalakon, fórumokon fejti ki a véleményét, és az interneten írja alá a petíciókat. Persze ez nem vonja feltétlenül maga után, hogy az illető nem vesz részt tüntetéseken, és nem jár el különböző szervezetek gyűléseire, de azért valamennyire mégis implikálja, hogy elveiért leginkább a virtuális világban áll ki.

Különösen a közösségi oldalak felhasználói körében voltak népszerűek 2014-ben a fotopommi (’fotóbomba’ esetleg ’fényképbomba’, bár erre kevés találatot adnak az internetes keresők) és az arkihaaste (’hétköznapi kihívás’) szavak, amelyek a photo bomb és az everyday challenge angol szerkezetek finn megfelelői. A fotóbomba arra a jelenségre utal, amikor valaki egy megszerkesztett, beállított képbe ugrik be az utolsó pillanatban. A fotóbombázás nem mindig tudatos tréfa, előfordulhat véletlenül is, mint az valószínűleg II. Erzsébet esetében történt.

A másik kifejezés, az arkihaaste (’hétköznapi kihívás’) szintén a közösségi oldalak világába visz minket. Míg a magyarok a Facebookon verseket osztottak meg, addig a finnek körében egy másik kihívás volt igen népszerű. Öt napon keresztül olyan dolgokról kellett fényképeket feltenni az idővonalukra, amelyek a mindennapjaik szerves részét képezték. Sokan a kávésbögréjükről lőttek egy fotót, mások a buszjáratról, amellyel munkába járnak, és voltak, akik az irodájukat örökítették meg. Míg a banális képek a felhasználók egy részét idegesítették, mások kifejezetten örültek, hogy beleláthatnak ismerőseik hétköznapi életébe. A médiakutató Maria Lassila-Merisalo szerint a legjobban attól ment fel a pumpa a finnekben, ha valaki a Múmin-figurás kávésbögréjét posztolta ki a Facebookon. Ez talán abból fakad, hogy abszolút semmitmondó egy olyan kép, amelyen egy annyira általános tárgy van, mint egy Múmin-bögre, amely valószínűleg minden finn háztartásban több példányban is megtalálható.

„Bosszantó” Múmin-bögrék
(Forrás: muumimuki.fi)

Mondanunk sem kell, hogy a szociológusok és néprajzosok dörzsölték igazán a kezüket a hétköznapi kihívás keretében feltöltött anyag láttán. A Facebookon több, mint kétmillió finn felhasználó van, és ez az akció olyanokat is aktivizált közülük, akik korábban csak passzívan használták ezt a közösségi oldalt, általában mások bejegyzéseit olvasták, de ők maguk ritkán posztoltak.

Villámorosz

Az YLE, a finn közszolgálati rádió- és televíziótársaság közvélemény-kutatására a legtöbben a Putin-juusto (Putyin-sajt) kifejezést tartották a 2014-es év szavának. (A nyesten már volt róla szó, milyen nehéz meghatározni, mit tekinthetünk szónak, hogy lehet a szót definiálni.) A Putyin-sajt kifejezés hátterében az Ukrajna megszállása miatt Oroszország ellen bevezetett szankciók, illetve az Oroszország által foganatosított ellenszankciók álltak, az oroszok többek között a finn tejtermékek importjának leállításával válaszoltak az embargóra. Ennek eredményeként rengeteg tejtermék, elsősorban sajt maradt a finnek nyakán, amelyet igyekeztek kedvezményes áron belföldön eladni. A Putyin-sajt mellett a pakotejuusto ’szankciósajt’ is elterjedt kifejezés volt a maradéksajt megnevezésére.

A KOTUS szerint 2014 júliusában a hónap szava az ukkoskyykky (’villámguggolás’) volt. Ezt a testhelyzetet korábban slaavikyykkynek (’szláv gugggolás’) hívták, mivel az orosz közösségi médiában gyakran találkozni olyan képekkel, amelyeken általában melegítőbe öltözött oroszországi fiatalok ilyen pózban guggolnak, és alkoholt fogyasztanak. A szó annyira elterjedt, hogy a finnek egy népszerű slágert is írtak róla.

De mi köze mindennek a villámhoz? A július 2014-ben különösen viharos hónap volt Finnországban, ezért a finn meteorológiai intézet kiadott egy közleményt, hogyan lehet villámlás esetén a balesetet megelőzni. Egyrészt nem szabad fák alá behúzódni, másrészt érdemes leguggolni. A közösségi oldalak felhasználóinak nem kellett sok, hogy a villámguggolást a már híres-hírhedt szlávguggolással összekapcsolják, és hamarosan megszülettek az első mémek, mint például a következő Twitter-gyönygyszem.

Putyin és a villámguggolás
(Forrás: Twitter / Kalle /@kaapelisonni)

A szélsőséges időjárási viszonyokhoz kapcsolódik a következő kifejezés is, amely a KOTUS-naptárban február szava lett: apukinos, amelyet jobb híján segítő hóbuckának vagy póthóbuckának fordíthatunk magyarra. Az enyhe tél miatt nem esett annyi hó, amennyi Finnország védett állatának, az édesvízi saimaa-i fókának (saimaannorppa) kellett volna a biztonságos szüléshez és utódneveléshez. A fóka ugyanis a kicsinyeit a hóbuckába fúrt odúba rejti, ahol a ragadozók és a hideg elől biztonságban tudhatja őket. Az enyhe tél miatt azonban 2014-ben természetes módon nem alakultak ki megfelelő méretű hókupacok. A kisfókák megmentésére éppen ezért póthóbuckákat kellett építeni.

Készül a hóbucka
(Forrás: Yle.fi /Mervi Kunnasrnta)

A KOTUS gyűjtésében természetesen nemcsak a felsorolt szavak szerepelnek, az intézet munkatársai a hónap szaván kívül dokumentálnak minden új szót, amely a közösségi oldalakon, illetve a médiában előfordul, hiszen nem lehet tudni, hogy a ma divatos kifejezésekből melyiknek lesz később is töretlen a népszerűsége, és melyik veszik ki majd a használatból. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a történelmi jelentőségű eseményeknek gyakran a nyelvben is marad lenyomata, ahogy ezt például a szankció/Putyin-sajt esetében láthattuk. Könnyen elképzelhető például, hogy a Charlie Hebdo-szerkesztőség elleni terrortámadásnak is lesznek nyelvi nyomai később.