nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • Cypriánus: @aphelion: Sajnos ez így nagyon sarkított amit írsz 1) biológia: nem akarlak kiábrándítani...
    2019. 09. 20, 16:34  Anti-PC shaming
  • aphelion: @Cypriánus: Azért kérdeztem rá, mert az eredendő bűn egy vallási doktrína, azon alapul hog...
    2019. 09. 20, 15:26  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @aphelion: Ez hogy jön ide? Nézd, először is definiálni kéne mit értesz rajta. Biológiai m...
    2019. 09. 20, 14:27  Anti-PC shaming
  • aphelion: @Cypriánus: "mélységesen hiszek az ember alapvető céltévesztettségében ( nevezzük eredeti ...
    2019. 09. 20, 12:24  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @szigetva: Áltudománynak pedig azért tartom, mert teljesen áthatja egy jól felismerhető po...
    2019. 09. 20, 06:57  Anti-PC shaming
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Lehet más az anyanyelvoktatás – Ötletek és lehetőségek magyartanároknak 3.
Puskin? Osztom, lájkolom!

Alekszandr Szergejevics Puskin 1837. januárjában meghívást kap a Facebook felületén. Esemény: Párbaj – becsület megvédése. Ott lesznek (1): Charles d’Anthès. Helyszín: Szentpétervár. Időpont: 1837. január 27. Csatlakozom – Talán – Elutasítom. Hogy miről van szó? Hát arról, hogy hogyan tanítható egy-egy író vagy költő életrajza a Facebook segítségével.

Jánk István | 2014. október 28.
|  

A fiatalabb generáció szabadidejének egy tekintélyes hányadát a Facebook előtt tölti. Ez ellen lehet ágálni, lehet mondani, hogy „bezzeg régen, az én időmben”, de ettől még tény, hogy ez a közösségi oldal a fiatalok mindennapjainak a részévé vált. Itt osztanak meg egymás között információkat, kommunikálnak, programokat szerveznek és még számos más tevékenységet folytatnak. Éppen ezért a Facebook egy hatékony eszköz lehet a tanítási-tanulási folyamatban: mind a tanórán, mind pedig a tanórán kívül.

Puskin csatlakozott. És Ön?
Puskin csatlakozott. És Ön?
(Forrás: Jánk István)

Miért unalmas az életrajz?

A diák úgy van az írók és költők életrajzával, hogy az egy hatalmas, száraz adathalmaz, amit be kell magolni. Ugyan az életutak gyakran tartogatnak érdekességeket, elgondolkodtató történéseket, mégis többnyire egy szükséges rosszként éli meg a diák ezek megtanulását. Egyfelől azért lehet ez így, mert szükségtelennek érzi (teljes joggal) azt a rengeteg információt, amit tőle megkövetelnek életrajz címen. „Miért kell nekem tudnom, hogy Csokonai Vitéz Mihály hány iskolába járt, mikor és hol?” – merülhet fel a tanulóban a kérdés.

Másfelől azon is biztos sokan elgondolkoztak már, hogy felnőtt fejjel valahogy más ugyanaz az élettörténet, mint gyerekként. Ez azért is lehetséges, mert az évek múltával – optimális esetben – fejlődik a gondolkodásunk. Ennek igen jelentékeny szerep jut a tanulásban, hiszen a felnőtt fogalmi hálója nagy valószínűséggel több tényt, fogalmat és ezek közötti kapcsolatot tartalmaz, mint egy gyereké. Vagyis nagyobb eséllyel tudja majd az új ismeretet hozzákapcsolni egy már meglévő tudásanyaghoz.

Lyukas hálóval a halfogás is nehezebb
Lyukas hálóval a halfogás is nehezebb
(Forrás: Wikimedia Commons / Julien Harneis / CC BY-SA 2.0)

Úgy is fogalmazhatunk, hogy azért könnyebb a felnőtt dolga ebben a helyzetben, mert azok az események, amelyek az adott életrajz részét képezik jóval közelebb állnak hozzá, mint a gyerek esetében. Míg például egy érett felnőtt általában tudja, érti milyen súlya van a pénznekvagy hogy milyen érzés egy súlyos beteget ápolni, addig a gyereknél nagy eséllyel nincs meg ez. Arról nem is beszélve, hogy történelmi háttér, a kor szelleme szintén gyakran hiányzik a tanulók fogalmi hálózatából, így nem csoda, ha nagyon távolinak, értelmetlennek tartják az adott anyagrészt.

Mindezek fényében tehát a cél az lenne, hogy a tanulóhoz valahogy közelebb kerüljön az érintett tananyag, és József Attila vagy Puskin életét ne felesleges információhalmazként, bebiflázandó adatok tömkelegeként fogja fel. Ehhez több szempontból is segítséget nyújthat a Facebook.

Példaképek, kortársak, évszámok helyett kedvencek, ismerősök, bejegyzések

Ha a tanár úgy dönt, hogy a Facebook segítségét hívja az aktuális szerző életének megismertetéséhez, több alternatíva közül is választhat, hogy miként és milyen céllal tegye mindezt. Ám mielőtt bármelyikre vállalkozna a következőkben bemutatandó lehetőségek közül, azzal érdemes tisztában lennie, hogy ez a megoldás jóval több időt és energiát vesz igénybe a felkészülés során, mint egy hagyományos, frontális módszerrel leadott életrajz.

Viszont az is kétségtelen, hogy a vállalkozásunk megtérül: a gyerekek az életrajzot nem fogják unni, nem kérdőjelezik meg annak hasznosságát. Ennek az az oka, hogy habár maga az ismeretanyag továbbra is távol esik az érdeklődésüktől, a módszer és az eszköz által mégis közelebb érzik magukhoz, arról nem is szólva, hogy a kreativitásukat és a gondolkodásukat is nagymértékben fejleszti a feladat.

A tanulókhoz az életrajzot úgy vihetjük közelebb, hogy az ő érdeklődésükhöz, ismeretrendszerükhöz illesztve tálaljuk mindazt, amit szükséges elsajátítaniuk. Kortársak, barátok helyett ismerősök, évszámok és pályakép helyett bejegyzések és kommentek, példaképek és érdeklődési kör helyett kedvencek lesznek a fő csomópontok a tanórán. Vajda János bejegyzéséhez Kratochwill Georgina szól hozzá, Puskint Zsukovszkij lájkolja. Petőfi Sándor posztolja a 12 pontot.

Lássuk hát, hogy hogyan történhet mindez!

Like, ha szeretnétek még!
Like, ha szeretnétek még!
(Forrás: Jánk István)

Csináld magad!

Az első és leginkább időigényes változata a Facebook tanulásban történő felhasználásának, ha mi magunk alkotjuk meg az adott író, költő profilját. Ennek két módja lehetséges. Az egyszerűbb az, ha felmegyünk a Similator.com oldalra, és a Facebook Status Generator alkalmazását választjuk, amelynek segítségével bárki fiktív profilját, bejegyzéseit, hozzászólásait létrehozhatjuk. Az oldal felületén nincs más dolgunk, mint kitölteni azokat az adatokat, amelyeket látni szeretnénk a fiktív profilunkon. A poszt beállításai (Post settings) menüpontban a posztoló (pl. Vajda János) bejegyzéseire vonatkozó adatokat tudjuk módosítani, létrehozni. Ezek a profilképen (ezt az Upload gombbal lehet módosítani) túl, a név (Name) és az üzenet (Message), valamint a lájkok száma (Likes), lájkolás szövege (”likes this” text), az üzenet időpontja (When), illetve a komment szövege (”Comment” text).

A másik menüpontban (Add comments) a kommentekkel kapcsolatban végezhetünk változtatásokat. Több hozzászólót is engedélyez a rendszer, aminek segítségével kortársakat, szerelmeket, ellenlábasokat és bármi más egyéb kapcsolatban álló személyeket tudunk megjeleníteni az életrajz feldolgozásának érdekében. Így például létrehozhatunk az alábbihoz hasonló bejegyzéseket:

Sóhaj
Sóhaj
(Forrás: Pál Sándor)

Az oldal előnye, hogy kevésbé időigényes és egyszerűen megvalósítható vele a cél, de hátránya, hogy nem képezi le teljes egészében a Facebook nyújtotta lehetőségeket. Például nem tudunk kedvenceket vagy életeseményeket hozzáadni a fiktív profilunkhoz, és nincs névjegy sem, ahol a terítéken lévő szerző alapadatait (pl. születés, házasságkötés) megadhatnánk.

Éppen ezért egy másik, a közösségi oldallal kapcsolatos alternatívát is érdemes megemlítenünk, ami bár sokkal nagyobb fantáziát és időbefektetést igényel, viszont sokkal nagyobb hozadékkal is jár, mivel a profilt mi magunk készítjük el. Ehhez nem kell más, csupán a saját és az ismerőseink valós profilja, a print screen gomb, valamint a Paint alapprogram (vagy más, szakszerűbb képszerkesztő program) felhasználói szintű használata. A felhasználni kívánt Facebook részeket megjelenítjük a monitoron, a print screen gomb lenyomásával kifényképezzük őket, majd a képszerkesztőnkbe illesztjük. Itt pedig kedvünkre módosíthatjuk a névtől kezdve a családi állapotig az információkat.

Itt a névjegyem
Itt a névjegyem
(Forrás: Jánk István)

Mindkét lehetőségnek megvan a maga előnye, de a legjobb az, ha a kettőt együttesen alkalmazzuk. A bejegyzésekhez bőven elég a Status Generator, a névjegy megalkotásához, helyszínek, ismerősök hozzáadásához pedig az előbb említett képszerkesztős megoldás. Természetesen így is sok-sok fáradozásba kerül egy ilyen tanóra előkészítése, megtervezése, és tudjuk, hogy a pedagógusoknak az adott órára való felkészülésen kívül még számos teendőjük akad. Viszont néhanapján egy ilyen kezdeményezés üde színfoltként hathat az életutak, költemények és évszámok szövevényes világában.

Az életrajzon túl – mire, miként, hogyan?

Az óra megtervezésével és az előkészületek befejezésével még nem ér véget a pedagógus munkája: a terveket meg is kell valósítania. A kérdés, hogy hogyan használja a fentiekben ismertetett lehetőségeket a tanórán. Itt is többféle utat választhatunk.

Az egyik opció, hogy a megszerkesztett profilt nyomtatott formában, az osztály minden tagja megkapja. A feladatuk az, hogy a tankönyvi vagy az általunk összefoglalt életrajz alapján töltsék ki a hiányzó részeket. Ha szeretnénk, hogy a kreativitásukat is kiéljék, akkor hagyjuk, hogy némely bejegyzéseket ők tölthessék ki.

Például Puskin esetében egy 1830. szeptember 25. dátummal ellátott bejegyzés, amihez nem tartozik szöveg csupán egy információra kér vissza az életrajzból (Anyegin befejezése), de jó néhány megoldást engedélyez, hiszen a bejegyzés szövegét a tanuló írja meg. Azt is írhatja, hogy „Jupijé! Kész vok! Megírtam az Anyegint!”, meg azt is, hogy „Kész a művem.” vagy, hogy „Anyegin: Finish”. A lényeg, hogy ugyanúgy megismerkedik ezzel az évszámmal, mintha mi mondanánk el neki a tábla előtt állva és várva, hogy írja minden szavunkat a füzetébe. De így mégiscsak szórakoztatóbb a tanulás és a vázlatírás így is megvalósul.

Egy információ, több lehetőség
Egy információ, több lehetőség
(Forrás: Jánk István)

A másik alternatíva, ha interaktív táblát használunk a feladathoz (feltéve, ha rendelkezik az iskola ilyen eszközzel). Ennek hátulütője, hogy nyilvánvalóan az interaktív táblára is el kell készítenünk a feladatot, ami nem kis munka. Ezen kívül nem biztos, hogy minden gyerek részt vesz a feladat elvégzésében, bár csoportmunka esetében áthidalható a probléma.

Ha nem is interaktív táblára, de számítógépre és kivetítőre mindenképp érdemes készíteni egy ellenőrző diasort, dokumentumot vagy képet. Ez csak annyiból áll, hogy a már meglévő feladatlapot a tanár otthon kitölti, és ellenőrzés céljából kivetíti. Így biztosan nem marad hibás adat az életrajzban.

Végezetül, ha van rá mód, érdemes a diákokat is hasonló kezdeményezésekre buzdítani mind a tanórai kereteken belül, mind azon kívül. Otthoni csoportmunkának, projektnek egy ilyen feladat kimondottan alkalmas. És ki tudja? Talán pár nap múlva bejelöl minket Puskin vagy József Attila a Facebookon.

Felhasznált irodalom

Nagy József (1985): A tudástechnológia elméleti alapjai. OOK, Veszprém, 70–210.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 Monika 2014. október 29. 14:33

Nagyon örülök ennek az írásnak.

Mi egy projekt keretében hasonló eredményre jutottunk.:)

A profilok elkészítéséhez mi a classtools,net "Fakebook" oldalát használtuk.

Például Kosztolányi Dezső profiljának megalkotásához:

www.classtools.net/FB/1484-j49n7x

Valamint elkészült a facebook-on a "Nyugat" oldala is.

www.facebook.com/pages/Nyugat/279693138875367

Információ
X