nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Lehet más az anyanyelvoktatás – Ötletek és lehetőségek magyartanároknak 2.
Megint Bëlgát a magyarórára!

„A különféle határozók már mennyire jók!” – hallható a Bëlga nevű zenekar „Határozók” című dalában. Az anyanyelvoktatás alternatív lehetőségeit bemutató sorozatunk ezúttal a „Határozók” és a „Hexameter” című zeneszámokat ajánlja a pedagógusok figyelmébe. Kiderül, hogy miért jók ezek, illetve mire, mikor és hogyan használhatóak. „Érezd a versek ritmusát!”

Jánk István | 2014. szeptember 25.
|  

Előző cikkünkben megnéztük, hogy miért lehet jó ötlet bevinni a magyarórára a Bëlga A-Á című számát. Ezúttal is maradunk ennél a zenekarnál, ám most két másik dalukat mutatjuk be, a Hexametert és a Határozókat, amelyek szintén feldobhatnak egy-egy unalmasabb tananyagrészt. Igaz ugyan, hogy a határozók és a hexameter verssor jól szemléltethetőek példákon keresztül is, de kérdéses, hogy ez mennyiben fogja érdekelni a tanulókat. Kérdés továbbá az is, hogy a fogalmak bebiflázása és a példákon keresztül történő szemléltetése jó módszer-e a tananyag közvetítésére. Ha pedig úgy gondoljuk, hogy nem jó, akkor most megmutatjuk, miért lehet jó választás egy-egy ilyen dal.

Bëlga
Bëlga
(Forrás: Wikimedia Commons / Ildiii / GNU-FDL 1.2)

Minek tanítunk mi ilyeneket?

Az iskolában tanultakkal kapcsolatban sokszor, sokan tesszük fel a fenti kérdést. Először többnyire gyerekként, később szülőként, ha pedig tanárként dolgozunk, akkor tanárként is. De milyen választ adhatunk egy ilyen kérdésre? Mit mondhatunk a gyereknek, ha nekünk szögezi a kérdést, hogy miért kell neki például a határozókról tanulnia? És mit felelhetünk magunkban, ha ugyanerre a kérdésre őszinte választ akarunk kapni?

Az egyik út, hogy azt mondjuk: „ez a tananyag, ezt tudni kell”. Ha így járunk el, őszinték vagyunk ugyan, de érvelésünk tekintélyelvűnek, autokratikusnak hathat. A kérdésre nem adunk kielégítő választ, valójában kikerüljük a válaszadást. Még akkor is, ha az érettségin később számon kért tudásra hivatkozunk vagy a későbbi tanulmányokra. A gyerek mindezzel tisztában van, tudja, hogy ez a tananyag, amit később az érettségin ismét kérhetnek tőle. De azt továbbra sem fogja érteni, hogy miért pont ezeket a tudáselemeket kell majd neki tudnia.

Miért tanítunk mi ilyeneket?
Miért tanítunk mi ilyeneket?
(Forrás: Wikimedia Commons / Marco Bellucci / CC BY 2.0)

A másik lehetőség, hogy megpróbáljuk elmagyarázni, hogy az adott ismerethalmaz elsajátításával a tanuló kognitív képességeinek fejlesztését célozzuk meg. A gondolkodását kívánjuk fejleszteni, a tananyag pedig egy eszköz ehhez. Ám ezt közölni a tanulóval több szempontból is problémás vállalkozás. Egyrészt, nem biztos, hogy a diák ennyire előre gondolkozik, és megérti ezt. Másrészt, ha meg is érti, akkor is teljesen jogosan megkérdezheti, hogy akkor mi a csudáért pont ezt kell neki tanulnia. És itt ismét az első ponthoz lyukadunk ki, a 45 perc pedig vészesen telik...

Bármelyik utat is választjuk, kicsi az esély arra, hogy a végeredmény a tanuló számára kedvező legyen. Éppen ezért talán a leginkább célravezető, ha az ilyen helyzeteket inkább elkerüljük.

Két hexameter

„Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis! // Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis.” József Attila 1936-ban íródott, sajnos napjainkban is aktuális verse a verstan és még számos tananyagegység kapcsán kaphat helyet a tanítási és tanulási folyamatban. Ha intertextualitásokról esik szó a költő több versével (pl. Hexaméterek, Párbeszédek) is összehasonlítható, illetve ha a hexameter fogalmát szeretnék tanítani, szintén hasznosnak bizonyulhat ez a mű. Ám az utóbbi esetben több szempontból érdemesebb a Bëlga következő számát felhasználni:

Hogy miért? Elsőként azért, mert nem minden tanuló kellőképpen érett ahhoz, hogy az időmértékes verselés érdekelje, és hogy ezen keresztül megértse a hexameter fogalmát. Egy 9. osztályos, a magyar tantárgy iránt kevésbé érdeklődő gyereknek valószínűleg épp elég nehézség volt megtanulnia a verslábakat és az időmértékes verselést. Bizonyára nem hiányzik neki, hogy pont József Attila (vagy bármely más költő) versén keresztül tanítsanak neki egy új verselést. Nagy eséllyel már csak azért sem fogja érdekelni.

Másfelől tudjuk, hogy számtalanszor úgy tanulunk meg valamit, hogy az adott ismeretet egy már meglévő ismerethez társítjuk, majd annak segítségével hívjuk elő újra. Az említett esetben a tanulónak egy két sorból álló verset, a verslábakat, valamint egy többé-kevésbé bonyolult szabályt kell megtanulnia ahhoz, hogy ez a felidézési folyamat megvalósuljon.

Ezzel szemben az említett dalnál csupán magát a dalt kell megtanulniuk, ami néhány meghallgatás után elég könnyen megy. Természetesen a megfelelő magyarázat elengedhetetlen a megértéshez, ám ez – a zenehallgatással együtt – nem vesz több időt igénybe, mintha hagyományos módon magyaráznánk el a hexameter fogalmát.

A zenehallgatás nem csak régen volt szórakoztató
A zenehallgatás nem csak régen volt szórakoztató
(Forrás: Wikimedia Commons)

Továbbá azt sem szabad elfelednünk, hogy a hülyeség könnyebben megragad a diákoknál. Sajnos vagy nem sajnos, jelen esetben mindegy. Ami lényeges az az, hogy egy fiatalok körében népszerű együttes zenéjével kevés tanár versenyezhet szimpla magyarázattal, tanári előadással. Ezt el kell fogadnunk és nincs ezzel semmi baj, hiszen a pedagógusnak a gyerek érdekeit kell szem előtt tartania.

Határtalan határozók

A másik magyarórákon felhasználható Bëlga-szám a Határozók, amely – ahogy a címe is jelzi – a határozók kacifántos rendszerébe kalauzol bennünket. Maga a téma nem annyira bonyolult ugyan, de a határozók fajtáinak száma miatt mégis nehézséget okozhat. Maga a zene ezen nem feltétlenül segít, viszont a táblára felírással vagy az „olvassátok el a könyvben!”-módszerrel szemben több előnnyel is rendelkezik.

A vázlatírást egészen biztosan élvezetesebbé teszi, ha egy dalszöveg alapján kell azt megtenni. Ráadásul a zeneszám igen szórakoztató a folyamatos hangszín-, stílus-, hanglejtésbeli változtatásoknak, torzításoknak köszönhetően. Például a 2:33 perctől:

Habár ettől még a gyerek nem fogja megtanulni az érintett anyagot, de az biztos, hogy unatkozni sem fog. Elképzelhető, hogy nevetgélnek a tanulók, próbálják utánozni az előadókat (amivel nem mellesleg tanulnak is) és olybá tűnhet, hogy a tanóra rendje megbomlik. Nyugodjunk meg! Attól, hogy jól érzik magukat, még nem kell feltétlenül azt gondolni, hogy nem figyelnek, vagy semmibe veszik fáradozásainkat és tanári tekintélyünket. Épp ellenkezőleg.

Úristen, mennyi határozót kell még nekem felírnom ide…
Úristen, mennyi határozót kell még nekem felírnom ide…
(Forrás: Wikimedia Commons / the U.S. Census Bureau)

Felmerülhet bennünk a kérdés: miért tanítjuk a határozókat? Az őszinte válasz: mert ez a tananyag. Ugyanezt feltehetjük az irodalommal kapcsolatban is. Miért A kőszívű ember fiai a kötelező olvasmány? Miért nem Csiky Gergely Buborékok című műve (ami egy kiváló darab)? Egyszerűen csak azért, mert ilyen-olyan okoknál fogva míg az előbbi bekerült a kánonba, az utóbbi nem. Ez a helyzet a határozókkal is. Tanulhatnánk a nyelvi relativizmusról is vagy különböző szavak etimológiájáról. De nem így alakult, ezért kénytelenek vagyunk alkalmazkodni a tananyaghoz és azt tanítani a gyerekeknek. Ám az, hogy ezt hogyan tesszük, csakis rajtunk áll.

Természetesen azt nem állítjuk, hogy ezekkel a dalokkal biztos a siker, és a tanuló feltétlenül elsajátítja az aktuális ismeretanyagot. De azt nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy ezek segítségével valamivel színesebbé tehetőek a tanórák, valamint – nem utolsó sorban – növelhető annak az esélye, hogy a diák megtanulja azt, amit muszáj. És talán még az is elérhető, hogy az iskola falain kívül foglalkozik kicsit a tananyaggal, önszántából, nem pedig külső nyomásra.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X