-
menasagh: Digitális tanulás...ennek is idővel jönnek meg a követkeményei mint a szombatesti bálnak.2021. 02. 24, 15:16 Hiánypótló online konferencia a...
-
K. Laci: Itt is nagyon sok hangoskönyveket meg lehet találni és elérhető az oldal akadálymnetesen i...2021. 02. 22, 17:59 Fehér bottal a monitor előtt
-
menasagh: Ezeknek a kifejezéseknek a nyelvújításkori változásokhoz van-e köze ?2021. 02. 17, 21:25 Bocsát és bocsájt
-
gekovacsistvan: Talán folytatnám a 23. - tól ( A többbi engem nem érdekel) "A Nomád Együttműködés Rendszer...2021. 02. 15, 12:38 A honfoglaló férfi, a gender studies...
-
menasagh: Valahol azt olvastam, hogy a biblia a régi eposzokból megmentett részletek átírása, tehát ...2021. 02. 14, 18:00 Jáfet, Magóg és magyarok mindenhol
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Komoly nyelvészeti adatgyűjtő és rendszerező munkát is imitáltunk abban a gimnáziumi táborban, amelyre a nyest cikkei alapján készültünk föl.
Nemrégiben beszámoltunk arról, hogy budapesti gimnazistákkal dolgoztunk föl olyan témákat, amelyekről itt a nyesten rendszeresen jelennek meg cikkek. Schirm Anitának az -e kérdő partikuláról, illetve Jánk Istvánnak a nyelvi ideológiákról és a nyelvi alapú diszkriminációról szóló cikkei ihlették a nyári nyelvtanóráinkat.
A foglalkozásokat Pándi Julis és a cikk szerzője állították össze és vezették le 2014. augusztus 18-20-án Ósükösdön, a Schiller Mariann által szervezett és vezetett táborban, amelyen az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájának 14-18 éves diákjai vettek részt.Az előző részben láthattuk, hogy az első másfél-két órát azzal töltöttük, hogy előhívtuk az -e kérdő partikula nem sztenderd használataival kapcsolatos előzetes elképzeléseket, előítéleteket, sztereotípiákat. Majd ezek után nyelvjárási, nyelvtörténeti, irodalmi és netes nyelvi adatokat földolgozva jutottunk el arra a fölismerésre, hogy
- az -e nem sztenderd használatai nem csupán szóban léteznek, hanem írásban is, sőt még a szépirodalomban is előfordulnak;
- a szórendi változatosság nem jelenkori fejlemény, már a 14-15. századtól kezdődően adatolható;
- a szórendi változatosság nyelvjárási jelenség is.
Ezeknek a tanulságoknak a megfogalmazásával ért véget az első foglalkozás. A második alkalommal már csak azt kellett tisztáznunk, hogy hol is van az -e kérdőszó helye a nyelvi norma szerint, és hogyan térnek el ettől a nem sztenderd változatok.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A második alkalom is egy játékkal indult: a tábor hivatalos levelet kapott a Magyar Nyelvtaktikai Intézettől, amelyben a hatóság arra kéri a táborozókat, hogy segítsenek egy nyelvi vizsgálat elvégzésében. A felmérés természetesen az -e lehetséges szórendi helyeire vonatkozott; a diákoknak rövid kérdéseket kellett megválaszoltatniuk az adatközlőkkel (akik a táboroztató felnőttek voltak). A diákok csoportokban dolgoztak; a kérdések kapcsolódtak a tábor mindennapjaihoz; minden adatközlő egyféle típusú nem sztenderd szórendű -e-s választ produkált. Ha a diákok eljutottak minden adatközlőhöz, akkor elvileg összegyűjthették az összes mondattípust, amiben nem sztenderd helyen szerepelt az -e. Ilyen válaszokat kaphattak például:
Kérdeztem, hogy fát-e vágtak, de nem akarták megmondani.
Megnézi, hogy el-e kell menni vajkrémért a boltba.
Nincs kipróbálva, hogy lehetett-e volna másképp csinálni.
Kíváncsi vagyok, hogy ide-e akar-e ülni.
Természetesen ezzel a feladattal nem az volt a célunk, hogy bármilyen mértékben is modellezzük a nyelvészeti terepmunkát, csupán egy játékos bevezetőnek szántuk. Azt minden esetre érdeklődéssel szemlélhettük, hogy a diákok néha teljesen spontán, már az adatok lejegyzése közben korrigálták a hallottakat saját anyanyelvváltozatuk szerint.
Miután minden csoportnál többé-kevésbé összegyűltek az adatok az -e nem sztenderd használataival, a feladat az volt, hogy az adatok sztenderd megfelelői alapján állítsák föl azokat a szabályokat, amelyek a nyelvi norma szerint az -e szórendi helyét meghatározzák. Az általánosítást igen könnyű volt megtenni:
Az -e kérdő partikula szórendi helye:
- egyszerű (igei/névszói) állítmány esetén közvetlenül az állítmány után (Elmegy-e? Piros-e?);
- összetett állítmány esetén közvetlenül az állítmány igei része után (Piros volt-e?);
- feltételes módú, múlt idejű igealak esetén a segédigéhez (Nem tudom, lehetett volna-e másképp csinálni.);
- hiányos kérdésben a főhangsúlyos összetevőhöz (–Nem ment el. – Nem-e?).
Miután az -e-nek a normatív nyelvhasználatbeli szórendi helyét szabályokkal leírtuk, következett a nem normatív használatok típusainak föltérképezése. Ezt a diákok szintén 4-5 fős csoportokban végezték – az összegyűjtött adatok alapján. Mindezek alapján a következő általánosításokat tették:
Az -e lehetséges helyei a nem sztenderd nyelvváltozatokban:
- tagadás esetén a tagadószó után (Azt kérdeztem, nem-e akarjátok becsukni az ablakot.);
- feltételes módú, múlt idejű igealak esetén a ragozott igéhez (Nem tudom, lehetett-e volna másképp csinálni.);
- igekötős ige esetén az igekötőhöz (Azt kérdeztem, meg-e találtátok a vajkrémet.);
- igemódosító esetén az igemódosítóhoz (Azt kérdezte, fát-e vágtunk.);
- fókusz esetén a fókuszhoz (Azt kérdezte, MARI-e ment el vagy Pista.);
- összetett állítmány esetén az állítmány névszói részéhez (Azt akarta tudni, piros-e volt az arcuk.);
- többszörös -e-s kérdések (Nem-e lehetne-e, hogy letöltjük.).
Nagyjából ezeket a típusokat mindegyik csoportnak sikerült megtalálnia. Végül pedig már csak egyetlen, igazi nyelvészi feladat maradt hátra. A csoportoknak ki kellett mondaniuk valamilyen általános magyarázatot az -e kérdőszó nem sztenderd használataira. Több csoport is kimondta azt az általánosítást, amely szerint a nem sztenderd változatot beszélők nyelvében az lehet a szabály, hogy az -e a főhangsúlyos összetevőhöz kapcsolódik. Többen kitértek arra is, amit cikkünkben is említettünk, hogy a többszörös -e-s kérdés lehet tudatos választás eredménye, mivel önálló szerepe, funkciója van ennek a fajta szórendnek.