nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Későnyári nyelvtanórák 1.
Nyelvtant-e tanítunk?

A nyest cikkei alapján foglalkozásokat szerveztünk gimnazisták számára nyelvtanból. Érdekes lehet egy ilyen nyári nyelvtanóra? – Beszámolónkból kiderül.

Molnár Cecília Sarolta | 2014. augusztus 28.
|  

A foglalkozásokat Pándi Julis és a cikk szerzője állították össze és vezették le 2014. augusztus 18-20-án Ósükösdön, a Schiller Mariann által szervezett és vezetett táborban, amelyen az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájának 14-18 éves diákjai vettek részt..

Nem először mentünk el budapesti gimnazistákkal táborozni, részben azért, hogy ott orvul olyan nyelvtanórákat tartsunk, amelyek érdekesebbek lehetnek, mint az átlagos nyelvtanórák. Nem egészen véletlenül idén olyan témákat érintettünk, amelyek az utóbbi időben a nyest cikkeiben is többször előtérbe kerültek. A jelenség, amivel foglalkoztunk, az -e kérdő partikula szórendi helye volt, amiről az utóbbi időben két izgalmas cikket is közöltünk Schirm Anita jóvoltából. A jelenségnek azonban nem csak a szűkebb értelemben vett nyelvtani oldalát érintettük: az -e mondatbeli helye kapcsán kitértünk a nyelvi megbélyegzésre, a nyelvi alapú diszkriminációra és a nyelvi ideológiák témájára is, amelyekről itt a nyesten Jánk István sorozataiban olvashatnak.

A kétszer bő másfél órásra tervezett foglalkozásokat megelőzően minden táborozónak adtunk egy-egy mondatot. Arra kértük őket, hogy a kapott mondatot lehetőleg tartsák titokban, és az előttük álló nap folyamán használják adekvátan valamilyen szituációban. A mondat elhangzásakor figyeljék beszélgetőpartnerük reakcióit: fölkapta-e a fejét valamire, visszakérdezett-e, nevetett-e, esetleg kijavította-e a mondatot. Mondanunk sem kell, hogy minden mondat az -e kérdő partikula valamely nem sztenderd használatát tartalmazta. Persze a mondatok tartalmán rugalmasan lehetett változtatni a szituáció függvényében, de arra fölhívtuk a figyelmet, hogy a mondatok szerkezetén, a szórenden ne változtassanak. Ilyen mondatok voltak például:

Jó lenne tudni, nem-e lesz vihar.

Nem tudom, hogy el-e fogyott a szúnyogriasztó.

Nézd meg, hogy rendet-e raktak.

Nem tudtam, hogy zuhanyozhattam-e volna meleg vízzel.

Nem-e lehetne-e sáv [az ottani foglalkozások neve] helyett csocsózni?

...

Az első foglalkozást azzal kezdtük, hogy rákérdeztünk a táborozók tapasztalataira. Föltűnt-e egyáltalán valami? Rájöttek-e arra, melyek voltak a rejtélyes mondatok? Ha volt ilyen, mi volt feltűnő, és miért? Milyen reakciókat adtak a beszélgetőpartnerek a nem sztenderd nyelvi formákra? – Természetesen az -e nem sztenderd használatai nagyon hamar lebuktak: a budapesti elitgimnázium diákjainak azonnal föltűnt a jelenség, és onnantól kezdve poén szinten mind többet használták. A kísérletünk így nem jött be, de legalább az kiderült, hogy ezek a mondatok a táborozók nyelvhasználatába egyáltalán nem simultak bele.

A tábor helyszíne
A tábor helyszíne
(Forrás: Molnár Cecília Sarolta)

Ezek után közösen összegyűjtöttük azokat a véleményeket, hiedelmeket, amelyek az -e nem sztenderd használatait övezik. Érdekes tapasztalat volt számunkra, hogy a nyelvtanilag nagyon jól képzett, és nyelvileg igen toleráns diákok spontán hibának tekintették a nem sztenderd használatok többségét. Aztán persze a jelenség hiba-mivolta azonnal meg is kérdőjeleződött, és fölmerült, hogy egy másik nyelvváltozatról lehet szó. Fölvetődött az a kérdés is, hogy nyelvbotlásról lehet-e szó. Annak a lehetőségére is kitértek a diákok, hogy bizonyos regiszterekben, bizonyos szövegtípusokban és elsősorban szóban lehet-e elterjedt a jelenség. Rákérdeztek arra is, hogy vannak-e az -e használatában területi eltérések. Ezen a ponton azt ígértük, hogy a fölvetett kérdések többségére igyekszünk majd választ keresni a foglalkozások alkalmával.

Ezek után a diákok négy csoportban dolgoztak: volt egy nyelvtörténész, egy szociolingvista, egy netes és egy irodalmár csoport. A csoportok különböző háttéranyagokat és nyelvi adatokat dolgoztak föl, illetve rendszereztek. Munkájuk eredménye egy-egy poszter lett, amelyen föltüntették a fontosabb információkat. A nyelvtörténész csoport a cikkünkben részben idézett kódexbeli példákat kapta:

(1) nemde mondamee neked [Jókai-kódex, 14-15. század]

(2) Nemdè harō ferfiakat megbekozottakat èrèztēc a tu̇z kozèpibè ė? [Huszita Biblia]

(3) Midènēm oroszlānac kolko agga o zauat ė o barlangiabol hanemha ragadand valamit [Huszita Biblia]

(4) nemdè o aṅṅa mondatic marianac ė [Huszita Biblia]
(5) Mindemde elfeledheti-e az anya ő kis gyermekét-e? [Nádor-kódex, 1508.]

Poszter a nyelvtörténeti adatok alapján
Poszter a nyelvtörténeti adatok alapján
(Forrás: Pándi Julis)

A nyelvjárásokkal és a nyelvváltozatokkal fogalakozó szociolingvista csoport a cikkünkben is részben idézett nyelvjárási adatokkal dolgozott – egy Magyarország-térkép segítségével:

A Felső-Duna bal partjáról [Horger, 1934]:

(1) Oda-ë mísz?

(2) Itthon-i van a naccságos úr?

(3) Kíszenn-ë vattok?

[...]

Hódmezővásárhely, Szeged, Szentes, Csurgó [Erdős, 1905]:

(9) Látta kend-ë már az új tanítót?

(10) Látott kend-e mán tarka medvét nyáron?

Kiskunfélegyháza [Kiss, 2001]:

(11) Kérdëzte, hogy nem-ë láttad esëtleg Pistát.

Petőfiszállás [Kiss, 2001]:

(12) Jöttek keresni, hogy nem-ë láttuk.

Stb.

Az -e területi változatai
Az -e területi változatai
(Forrás: Pándi Julis)

A netes adatok szintén a nyest cikkéből származtak részben:

A Google-ben a nem-e lehetne-e szerkezetre 219000 találat; a nem lehetne-e-re 688000 2014. augusztus 18-án.

(1) Szupi! Gyors! :-) Nem-e lehetne-e eztet megtartani-e?

(2) nem-e lehetne-e most az egyszer csinálni egy csetet, hogy amíg kiforrja magát a száni(kisjány) fm, ne kelljen 10 mp-ként frissíteni a kommenteket?

(3) nem-e lehetne-e egyből-e KEDDel-e kezdeni-e a hetet-e?

(4) nem-e lehetne-e kicsit hosszabb távon-e, mint egyetlen kormányzati ciklus gondolkodni-e???

Stb.

Netes adatok és feltevések
Netes adatok és feltevések
(Forrás: Pándi Julis)

Az irodalmár csoport a nem sztenderd -e-használat irodalmi példáit dolgozta föl:

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

(1) Nem-é viperákat keblemben neveltem? (I. ének 19. versszak 2. sor)

(2) Siklós várában-é ti akartok futni? (III. ének 73. versszak 1. sor).

[...]

Madách előszeretettel használta a nem-e kezdetű kérdéseket fő művében is, s ezeket a szerkezeteket Arany „A nem-e mindenütt rossz” megjegyzés kíséretében rendre kijavította.

(7)

Vagy nem így kering-e itten
Ez a nagy, kerek világ?
Földi élet, nem-e épen
Ez a te komédiád?

(Vajda János: A köröndnél)

Stb.

Az -e az irodalomban
Az -e az irodalomban
(Forrás: Pándi Julis)

Miután elkészültek a poszterek, minden csoport röviden beszámolt arról, amit megtudott az -e nem sztenderd használatairól. A foglalkozás végére így az első feladat kapcsán fölvetődött kérdések jó részét a diákok maguk tudták megválaszolni. Kiderítették, hogy az -e nem sztenderd használata nem új jelenség, nem is csupán szóbeli, hanem írásbeli, sőt még az irodalmi nyelvben is előfordul. Az is kiderült számukra, hogy területileg és társadalmilag változatos az -e nem sztenderd használata és és ezeknek az alakoknak az elfogadottsága.

Mindezek után pedig csak az maradt hátra, hogy az -e nem sztenderd szórendi helyeit pontosabban is leírjuk. Erre azonban csak a következő foglalkozáson került sor, amiről következő cikkünkben számolunk majd be.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X