-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 7 Köszönöm szépen, átolvastam.. (seas.elte.hu/szigetva/papers/trier2024-slides....2024. 11. 12, 14:13 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azóta jobban értem a magyar múlt időt. Itt van pl. egy absztrakt erről...2024. 11. 11, 16:48 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 3 Ezt írtad: "....pl mond-t-a, erre séróból nem tudom a szabályt.." Úgy látszik...2024. 11. 11, 16:37 Szótekerészeti agybukfenc
-
ganajtúrós bukta: Kémiából és történelemből is nagyot alkottak ezek a srácok! :D Érdemes rá keresni!2024. 11. 11, 11:40 Bëlgát a magyarórára!
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 30 Talán a "hülye bulldog" is megfelelne a "bántalmazás, kegyetlenkedé...2024. 11. 08, 11:35 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Látta már Petőfit atlétában? Mit posztolna Arany János a Facebookra? És Kölcsey Ferenc vajon követi Nyáry Krisztiánt? – Most néhány kattintás után megtudhatjuk...
Petőfi életre kelt, és megjelent a Facebookon, de nem rajongói oldal formájában, hanem személyesen! A publikus profilját megnézve kicsit bepillanthatunk a magánéletébe: sokat kommentel neki Arany János és viszont; fiatal felesége, Szendrey Júlia teljesen odavan érte. Ja, és egész jó verseket posztol néha... Nem is gondolná az ember, hogy egy ilyen kigyúrt gyerek, aki fehér atlétában pózol a profilképén (naná, hogy szelfi!), ilyet is tud. Lehet, hogy még a bajuszt is divatba hozza?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Petőfi Sándor, Szendrey Júlia, Arany János, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály és Prielle Kornélia nyilvános adatlapja megtekinthető a legnépszerűbb közösségi oldalon a budapesti Madách Imre Gimnázium egy 11. évfolyamra járó osztálya és magyartanáruk, Vajda Éva jóvoltából. A Facebook-profilok tehát egy magyarórai projekt keretében születtek – derül ki a Tanárblog ismertetőjéből.
A tanárnő leveléből az is kiderül, hogy a diákok nagyon sokat tanultak a Facebook-profilok létrehozása közben. Nehogy azt higgyük tehát, hogy az egészhez elég a tankönyvi Petőfi-életrajzot végiglapozni. Ennél sokkal többről van szó! A profilok hitelességéhez ugyanis sok irodalomtörténeti és irodalmi ismeretre van szükség. Az idővonalak szerkesztéséhez például ilyen kérdésekre kellett választ keresniük a diákoknak: Hallgathatta-e Schubert zenéjét Szendrey Júlia? Hogyan, milyen stílusban beszélt (írt) Vörösmarty a fiatal Petőfihez? Mennyi idősen házasodott Petőfi? Hol járt, és ott milyen élményeket szerzett vagy szerezhetett? És még hosszan sorolhatnánk azokat a kérdéseket, amelyek a hagyományos irodalomtörténeten messze túl vihették a szerencsés diákokat.
A Facebook ugyanis élő közösség, élő alakokkal, akiknek a számára – a dolog jellegéből adódóan – igen fontos az imázs, amit a közösségi oldalon keresztül is tükröznek. A tanulóknak tehát nem kevesebb volt a dolguk, mint hogy Petőfit, Arany Jánost és a többieket életre keltsék. Ehhez pedig valóban el kellett képzelniük, hogyan élhettek, milyen körülmények között, milyen viszonyban voltak egymással, és hogyan beszéltek egymáshoz: „milyen szép szál legénnyé cseperedtél :)” – írja az idősebb Vörösmarty Mihály Petőfi profilképe alá. Erről van szó: a múlt és a jelen szerves összekapcsolásáról, a múlt élővé és élhetővé tételéről!
Ezért gondoljuk azt, hogy a facebookos irodalmi projekt messze több, mint jópofa és szórakoztató játék ismert költőkkel. Komoly nevelődési és tanulási tapasztalatot jelenthetett, hogy nem csupán megtanulni és megismerni, de megélni kellett a diákoknak a 19. század magyar irodalmának egy szeletét.
Forrás