-
szigetva: @Sándorné Szatmári: „A magyar nyelv például egy olyan nyelv, amely bár "gyökeresnyelv", mo...2026. 01. 16, 15:40 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Azt gondolom, hogy a tudományos vizsgálatok típusai relatívak, és kultúrákhoz k...2026. 01. 16, 08:45 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Hogy "mit jelent a nyelvek tudományos vizsgálata", szerintem kultúra korszakok ...2026. 01. 16, 08:43 Nyelvek születése és terjedése
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Mivel a hozzászólásaidból a hozzáértők számára világos, hogy nem vagy ...2026. 01. 12, 12:27 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Szerintem az emberi nyelvek mai tudományos vizsgálata amely nyelvek összehasonl...2026. 01. 12, 12:06 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
a posztnomád kalandozó állam Idegen gének az ősmagyar éjszakában Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja A honfoglaló férfi, a gender studies pedig nő Ismerjük vagy használjuk?
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
A költészet napja alkalmából szerkesztőink és szerzőink kedvenc verseit adjuk közre. Kálmán László Lermontovval ünnepel.
Idén is megünnepeljük a költészet napját, itt a nyesten. Tavaly Kosztolányi Dezső és József Attila verseit állítottuk egymás mellé, tavalyelőtt pedig a nyelvtanról szóló verseket válogattunk. Idén arra kértük szerzőinket, hogy küldjék el nekünk kedvenc verseiket; ezekből közlünk ma válogatást – több részletben. Kellemes versolvasását kívánunk!
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Állandó szerzőnk ,„A nyelvész majd megmondja...” című rovatunk vezetője, Kálmán László egy Lermontov-verset küldött nekünk – ezzel a megjegyzéssel:
„Az a baj, hogy ez a vers oroszul jó igazán. Áprily Lajos fordította le (más magyar fordítást nem ismerek), de nem jön ki az a feszültség, ami az eredetiben benne van. A dagályos, tragikus romantikus életérzést olyan megdöbbentően ellensúlyozza a játékos nyelvi és gondolati ritmus és a hűvös, racionális meggondolások, hogy az már-már groteszk, és az utolsó két sorban elképesztő módon teljesedik ki ez az egészen végighúzódó baljós, de egyben groteszk előérzet.” E szerint oroszul tudó olvasóinknak más élményben lesz részük az orosz eredeti szöveget olvasva. Így hangzik:
И скучно и грустно...
И скучно и грустно, и некому руку подать
В минуту душевной невзгоды...
Желанья!.. что пользы напрасно и вечно желать?..
А годы проходят - все лучшие годы!
Любить... но кого же?.. на время - не стоит труда,
А вечно любить невозможно.
В себя ли заглянешь? - там прошлого нет и следа:
И радость, и муки, и всё там ничтожно...
Что страсти? - ведь рано иль поздно их сладкий недуг
Исчезнет при слове рассудка;
И жизнь, как посмотришь с холодным вниманьем вокруг -
Такая пустая и глупая шутка...
És így hangzik Áprily Lajos fordítása:
Bú nyom s unalom
Bú nyom s unalom! – Soha senki se fogja kezed,
Ha lelkeden unt ködök ülnek…
Vágy, vágy… de mit ér, ha a szív csak eped, csak eped,
S elfutnak az évek, a leggyönyörűbbek!
Szeretni – de kit? Kis időre szeretni mit ér?
Örökre pedig lehetetlen…
Magadba tekints? – hol a múlt? Csak az álma kísér,
S a kín s az öröm szava kúsza, kietlen.
Lázadj, lobogásod előbb vagy utóbb elenyész,
Kihűti a józan ítélet.
S ha bölcs a szemed s hűvösen, hidegen belenéz:
Nem más, suta, ostoba tréfa az élet.