nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A magyar nyelvstratégia története 2.
Nyelvstratégia Magyarországon – Kezdetek 2.

Néhány hónapja jött létre a csöppet sem alacsony költségvetésű Nyelvstratégiai Intézet. Ennek apropóján cikksorozatunkban a magyar nyelvstratégia nyomába eredtünk. A cikksorozat második részében az előző cikkben említett, 1995-ös vita másik vitaindítójával folytatjuk. Terítéken Balázs Géza „Egy lehetséges magyar nyelvstratégia körvonalai” című vitaindító írása.

Jánk István | 2014. július 17.
|  

Korábbi cikkünkben egy kevésbé ismert vitáról írtunk, melynek fő témája a nyelvstratégia, illetve annak lehetőségei és feladatai Magyarországon. Akkor a nyelvpolitika, nyelvi tervezés és nyelvstratégia lehetséges viszonyait ismertettük, valamint egy, a nyelvstratégiához szorosan kötődő 1995-ös vita előzményeit mutattuk be. A vita kapcsán Tolcsvai Nagy Gábor Lehetőségek és kötelességek a magyar nyelvi tervezésben című vitaindító tanulmányáról olvashattak, ezúttal pedig az egyik legismertebb nyelvművelő, Balázs Géza Egy lehetséges magyar nyelvstratégia körvonalai című munkáját fogjuk tüzetesebben áttekinteni.

Egy lehetséges magyar nyelvstratégia körvonalai
Egy lehetséges magyar nyelvstratégia körvonalai
(Forrás: Wikimedia Commons / Joaquim Alves Gaspar / GNU-FDL 1 2)

Kiindulópont

Balázs Géza már a tanulmánya legelején leszögezi, hogy a vitaindítóban felvetett téma a „hasznos nyelvészet”, azaz az alkalmazott nyelvészet körébe sorolható. Ez annyit tesz, hogy a nyelvtudomány elméleti és gyakorlati területei közül az utóbbin belül helyezi el a nyelvstratégiát. Ám azt is megjegyzi, hogy „témánk a közvetlenül hasznos (felhasználható), intézményesen azonban nem kellően művelt alkalmazott nyelvészet körébe sorolható”. Tehát már ekkor, 1995-ben felsejlik egy nyelvstratégiával kapcsolatos intézményre való igény csírája. Ennek magyarázatára Balázs Géza több okot nevez meg.

Elsőként a tömegkommunikációs eszközök hozta, a nyelvre is nagymértékben kiható változásokról szól. Ennek kapcsán a következőképpen fogalmaz:

A tömegkommunikációs-információs, sőt digitális-információs forradalom küszöbén, az ún. „információs szupersztrádán” olyan napi egyéni és közösségi nyelvi gondok újultak és léptek föl, amelyeket vagy meghaladottnak véltünk, vagy nem is gondol(hat)tunk velük.

Információs szupersztráda
Információs szupersztráda
(Forrás: Wikimedia Commons / Gianf84 / CC BY-SA 3 0)

Hogy mik ezek a gondok, a tanulmány későbbi részében derül ki. Miután a szerző leírta a Gutenberg-galaxis végére irányuló félelmét, különböző változásokat prognosztizál, például a beszédiram gyorsulását, szerkezeti-logikai egyszerűsödéseket, fokozottabb idegenszerűségeket, vagy „a lényeget elfedő szószaporítást”.

A másik kiemelt ok, amiért Balázs Géza szerint magyar nyelvstratégiára – ha merészebbek akarunk lenni: nyelvstratégiai intézetre – szükségünk van, nem más, mint a többnyelvűség. Érdekes, hogy a tanulmánynak az erről szóló része a többnyelvűséggel szemben álló „egy(állam)nyelviséget” elítéli, ellenben az egy nyelven belüli nyelvváltozati sokféleségről nem szól, ami valószínűleg nem véletlen a szerző nyelvi sokféleséghez való hozzáállásából kiindulva.

Tudományos és hasznos nyelvművelés?

A vitaindító írás következő gócpontja a nyelvművelés létjogosultságának bizonygatása, aminek az alapja kétféle nyelvműveléstípus megkülönböztetése. E szerint létezik tudományosan megalapozott nyelvművelés, és van dilettánsnak, alkalminak vagy érzelminek nevezett nyelvművelés. Az utóbbit még Balázs Géza is megvetendőnek tartja (legalábbis ebben a tanulmányában), míg az előbbit, a tudományos jelzővel illetett nyelvművelést rendkívül hasznosnak deklarálja, „a nyelvtudomány legfontosabb társadalmi területének”.

Ez egy első ránézésre igen jónak és kikezdhetetlennek tűnő érv. A probléma csak az, hogy a tanulmányból valójában nem derül ki, mi számít tudományos, és mi dilettáns nyelvművelésnek. Csupán apró utalások történnek erre vonatkozóan:

A megoldás régóta kézenfekvőnek látszik: a nyelvművelés valóban sokszor lejáratott, nevetségessé tett módszereinek a kiiktatása, az új, a már jelzett feladatoknak való megfelelés, alkalmassá válás. Káros, ha a vita nyelvelméleti kizárólagossággal és generációs (vagy politikai) küzdőtéren zajlik. A „megszüntetve megőrzés” akaratunktól független törvénye alapján és a hagyomány törvényének fölismert szellemében kell továbblépni. Többet kellene gyakorlati kérdésekkel foglalkozni, mint „szóháborúzni”.

Erre nagyon sok mindent lehetne reagálni, de legyen elég egy húsz évvel későbbi (2005. április 17-i), a Kossuth Rádióban elhangzott, Balázs Gézával folytatott beszélgetés részlete (a teljes szöveg Kontra Miklós tanulmányának végén olvasható):

Bemondó: A felvidéki atyafi, megéhezvén Pesten, ekképpen szól a talponálló eladójához: „Kérek egy párkit, horcsicával.” Amaz értetlenkedve néz rá, és közli, hogy az nincsen. „Hát ott van, most adott az előttem állónak.” „Az virsli volt, mustárral.” „Hát jól van, de akkor még egy zsuvacskát (rágógumit) is a gyereknek.”

[…]

Balázs Géza: Annyit teszek hozzá, hogy a Szlovákiában működő Gramma Nyelvi Iroda ezeknek a kétnyelvűségi kutatásoknak az egyik központja, magyar nyelvészekkel – talán érdemes lenne ott is jelezni a kifogásokat. Egyébként engedjék meg, hogy az érvényes magyar nyelvészet álláspontja szerint ma így búcsúzzam Önöktől: Tyiho gyeti, muka szpi. Dovigyenja. Legközelebb már szlovákul közvetítjük a magyar nyelvművelő műsort.

Balázs Géza csupán ennyit tesz hozzá ehhez az erőteljesen lingvicista megnyilvánuláshoz. Mi meg annyit, hogy közismert tény: egy kétnyelvű ember nem tud az egynyelvűek normái szerint beszélni, ezért az egyik legvisszataszítóbb dolog, amikor ezért valaki kigúnyolja őket. Pláne, ha az illető nyelvésznek vallja magát.

A nyelvművelés lehet tudományos és hasznos is
A nyelvművelés lehet tudományos és hasznos is
(Forrás: pixabay.com)

Nyelvművelés helyett nyelvművelés

A kétféle nyelvművelés megléte már implikálja a vitaindító következő kiemelt jelentőségű pontját. Arról olvashatunk, hogy a nyelvművelés kifejezést célszerű lenne korlátozni vagy felváltani valamilyen más kifejezéssel. Ennek két oka van Balázs Géza szerint:

Részben azért kellene felváltani a nyelvművelés-t új szóval, mert az ideológiai jelentést kapott népművelés szóval egybecseng, részben azért, mert új feladatok állnak előttünk. Beszélhetnénk persze tudományos nyelvművelés-ről, megújított nyelvművelés-ről, szociolingvisztikai nyelvművelés-ről is, de miért ne közeledjünk a nemzetközi terminológiához.

A nemzetközi terminológiához való közeledés jegyében egy részletes leírást találunk a különböző terminusok jelentéséről és egymáshoz való viszonyáról. Az új keret legtágabb fogalma a nyelvpolitika, amelyet a következőképpen definiál a tanulmány:

[K]ülső, pragmatikus, alkalmazott nyelvészet, amelyet politikusok gyakorolnak, szerencsés esetben a nyelvészek segítségével, nyelvészeti tudományos módszerek alapján.

Ebbe beletartozik a nyelvi geopolitika (magyar nyelvi geopolitika), a nyelvi tervezés, a nyelvi stratégia, a nyelvművelés és nyelvi ismeretterjesztés, valamint a nyelv- és kultúrökológia is.

Nyelvpolitka
Nyelvpolitka
(Forrás: Magyar Nyelvőr)

Habár a tanulmányban nincs egyértelműen kimondva, de ezek hierarchikus viszonyban állnak egymással. Az előbb említettek magukban foglalják az utóbb említetteket (ez Balázs Géza egy későbbi könyvében már egyértelművé válik). Ez számunkra főként a középső három terület esetében érdekes.

A nyelvi tervezés „tudatos nyelvészeti tevékenység a nyelvállapot, a nyelvi helyzet alakítására, változtatására”, amelynek legfontosabb feladata a tudatos nyelvi stratégia kidolgozása. (Ennek feladatai, módszerei, elvei a következő cikkben lesznek olvashatóak.) Nyelvstratégián Balázs Géza azt a tevékenységet érti, „amely minden, a nyelv állapotával, hagyományaira épülő jövőjével kapcsolatos tevékenységet összefog, áttekint, lehetőség szerint az adott fő kérdésekre összpontosít, ezekre fölhívja a nyelvpolitikusok figyelmét”. Végül ennek van alárendelve a nyelvművelés, amely a nyelvi stratégia elvi útmutatása mentén valósul meg és amelynek feladata:

...a napi nyelvi gondokban való tanácsadás, az elmélet és a gyakorlat összekötése, az új nyelvi jelenségekkel kapcsolatos állásfoglalás, a nyelvi törvényszerűségekre való figyelmeztetés, az idegen szavak elleni küzdelem, új szavak alkotása, ajánlása és terjesztése stb. lehetne.

Georges de La Tour A hamiskártyás című festménye
Georges de La Tour A hamiskártyás című festménye
(Forrás: Wikimedia Commons)

Ha ezek a feladatai a nyelvművelésnek, akkor két roppant lényeges tanulságot kell levonnunk. Az egyik, hogy a fentiekben emlegetett dilettáns és tudományos nyelvművelés a valóságban ugyanaz a preskriptív szemléletű, hibakereső irányzat. A másik, hogy ha ez (lenne) a magyar nyelvstratégia egyik fő tevékenysége, akkor a helyzet továbbra is változatlan. A nyelvművelők szempontjából ugyanis továbbra is jövedelmező az előíró szabályok terjesztése, hiszen mindig lesz olyan nyelvhasználó, aki ezeket nem tudja betartani. Nem tudja, mert például szlovákiai magyar, és idegen szavakat használ.

Kontra Miklós írja Hasznos nyelvészet című könyve előszavában, hogy „lehet hasznos nyelvészetet is művelni”. Hasonlót olvashatunk Balázs Géza vitaindítójában is. Ám attól még, hogy egy gránátra mosolygós fejeket és piros szívecskéket festünk, nem lesz kevésbé káros, ha kibiztosítva eldobjuk. Attól még, hogy egyes kisebbségi csoportokat másképpen nevezünk, nem szűnik meg a faji megkülönböztetés. Attól még, hogy az előíró nyelvművelést másképp hívjuk, még ugyanúgy nyelvművelés marad.

Felhasznált irodalom

Balázs Géza (2001): Magyar nyelvstratégia, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Balázs Géza (1996): Egy lehetséges magyar nyelvstratégia körvonalai, Magyar Nyelvőr 120, 237–263.

Kontra Mikós (2010): Hasznos nyelvészet

Kontra Miklós (2005): Mi a lingvicizmus és mit lehet ellene tenni?

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
19 szigetva 2014. július 22. 22:01

@Grant kapitány: „Kenesei István nevezi "szakember"-eknek a nyelvművelőket” Kapott is érte: seas3.elte.hu/nyelveszforum/viewtopic.php?f=27&t=177

18 Grant kapitány 2014. július 22. 21:36

@Fejes László (nyest.hu): "Semmilyen felmérésre nem alapozom, én így tapasztalom"

Látom, lesüllyedtél a demagóg politikusok érvelési szintjére ("az emberek között járva azt tapasztalom, hogy...nem érdekelnek a statisztikák....nem foglalkozok a közvélemény-kutatások adataival" stb.)

@Fejes László (nyest.hu) Akkor tényleg alá kellene támasztanom, ha része lett volna az érvelésemnek. De én semmit nem alapoztam erre.

Az "érvelésedről" már bemutattam, miért hibás (8. hozzászólásomban). Az ilyen hatásvadász elemeket pedig nyilván azért szőtted bele, hogy a nyelvművelés ellen hangold az olvasókat. Sajnos, mindig vannak, akik elhiszik az ilyesféle légből kapott kijelentéseket.

@Fejes László (nyest.hu) "És nem fogadom el azt az érvet, hogy ha valamire úgymond „társadalmi igény van”, akkor az helyes. A holokausztra (pontosabban az általa megszerezhető „zsidó vagyonra”) is volt társadalmi igény. "

Az emberi társadalmaknak ősidők óta univerzális jellemzője, hogy a tagjai különbséget tesznek helyes és helytelen nyelvhasználat között. Olvasd el Bloomfield 1927-es tanulmányát (Literate and illiterate speech). Ezért nagyon nem fair az összehasonlítás a holokauszttal, mert több évezredes hagyományról van szó.

@Fejes László (nyest.hu) "Nevezz meg három olyan problémát – akár ebből a kötetből, akár máshonnan"

Később nevezem majd meg a problémákat, egyelőre általánosságban emlékeztetlek arra, hogy Kenesei István nevezi "szakember"-eknek a nyelvművelőket, akiket te mindenféle hülyeséget összehordva, megalapozatlan kijelentéseket téve ócsárolsz.

"A nyelvművelők fedezik fel - sokszor a leíró vagy társasnyelvésznél érzékenyebb füllel vagy szemmel - hogy új kifejezések, szerkezetek jelentkeztek...az utolsó állomás újra a nyelvművelő. A felhalmozott adatok és elméletek alapján kellene döntenie arról, hogy szakemberként hogyan "viszonyul" az új jelenséghez, mit tanácsol a hozzá forduló érdeklődőknek: megállapítja-e, hogy az adott nyelvi jelenség az iskolázottságnak (illetve annak hiányának) a jelölője-e...És ha ezt (ti. a tanácsadást) a szakemberek nem teszik meg, akkor nélkülük hozza meg - jó vagy rossz - döntéseit (a beszélő)."

www.c3.hu/~magyarnyelv/03-3/balazs.pdf

17 Krizsa 2014. július 22. 21:14

Az én (valódi) nevem, Krizsa, tavaly szeptember óta egyszercsak nem jelent meg az új kommentek között - és azóta sem jelenik meg. Csak az enyém nem jelenik meg, senki másé.

Kincse Szabolcs főszerkesztő a múlt hónapban (másfél évvel később) megmagyarázta, hogy ennek egy 2O13 koratavaszi, tehát több, mint félévvel korábbi oka volt. Amikoris én kb. ugyanannyit (nem többet!, nem többszörös hozzászólásokban, soha nem floodolva, nem udvariatlanul, nem bántottam meg senkit, stb.)

kb. ugyanannyit írtam 2O12 decemberétől 13 februárijáig erre a honlapra - mint bárki más. De a szerk. szerint ez "túl sok" volt.

A "túl sokat" persze azonnal abbahagytam, és azóta mindig jóval kevesebbet írok, mint a "bárki más".

Hogy mi indokolta fél évvel később (miközben semmi nem történt) a nevem letiltását az új kommentekben? Azt én ugyan tudom, de Kincse szerint nem a gyöknyelvészet az ok. Amit én 2O11-2-ben dolgoztam ki és (csak) a nyelvészeti cikkek alatt azóta is felemlítem, sőt terjesztem... Dehát a főszerkesztő szerint nem ez az ok. Akkor viszont azóta sincs meg az ok:-)))))

16 Fejes László (nyest.hu) 2014. július 22. 20:35

@MolnarErik: Köszönöm. :)

@Grant kapitány: Semmilyen felmérésre nem alapozom, én így tapasztalom. Akkor tényleg alá kellene támasztanom, ha része lett volna az érvelésemnek. De én semmit nem alapoztam erre. Én a nyelvművelést attól függetlenül tartom károsnak, hogy hányan szeretik vagy nem szeretik. És nem fogadom el azt az érvet, hogy ha valamire úgymond „társadalmi igény van”, akkor az helyes. A holokausztra (pontosabban az általa megszerezhető „zsidó vagyonra”) is volt társadalmi igény. De hogy örülj, már szerintem az a tény, hogy olyan írások, mint Nádasdy Ádám, Kálmán László, Kis Tamás, Kontra Miklós, sőt Zsadon Béla (!) cikkei megjelentek és eljutottak a szélesebb tömegekhez, mindenképpen meg kellett változtatnia egyesek hozzáállását. (Korábban csak arról lehetett olvasni, hogy milyen csúnyán beszélnek az emberek, meg romlik a nyelv.) Kizárt dolog, hogy az ilyen vélemények megjelenése ne okozott volna változást a nyelvről való gondolkodásban.

@Grant kapitány: „Olvass bele a kétkötetes Nyelvművelői kézikönyvbe, (bár nyilván még soha a kezedbe sem vetted)” Ott hever az asztalomon az irodában mindkét kötete. Így aztán azt is tudom, hogy Nyelvművelő kézikönyv a címe, nem nyelvművelői. Állításod azét is vicces, mert többször hivatkozunk rá: www.google.hu/search?q=nyelvművelő+ké...elenített+tételek" Ennyit az adatokon alapuló érvelésről.

„Tele van jogosan felvetett és megoldást igénylő problémákkal” Nevezz meg három olyan problémát – akár ebből a kötetből, akár máshonnan –, melyet a nyelvművelésnek meg kellene oldania, különben baj lesz.

15 Krizsa 2014. július 22. 20:01

@Grant kapitány: Semmilyenre. A nemzeti nyelvek nem a 19. századi romantika "termékei", ez hazugság. Hanem már kb. tízezer éve a kölcsönös megértés feltételei. Aminek a legfőbb célja annak a FÖLDTERÜLETNEK a megvédése, amin élnek. Ezért helyes a magyar nyelv standardizálásának igyekezete is. Mindeki, mindenhol, a jogban, a banki műveletekné és, a több, mint homályos orvosi ellátásban is meg kellene, hogy értse, hogy mi történik most vele.

Ezért kellene (még az EU korszakában is), igenis kutatni, tanítani, és őrizni a magyar nyelvet.

Az EU a középeurópai nemzetek (elmaradottnak képzelt - a hülyék képzelik) kiváló termőFÖLDJEITszeretné megkaparintani, az EU "éléskamrájának". HA HAGYJÁTOK, meg is fogja szerezni.

14 MolnarErik 2014. július 22. 19:46

@Grant kapitány: "Sokszor jeleztük már, hogy a kommenteket nem tudjuk mindig követni. Kérdést fel lehet tenni e-mailben, Facebookon, az oldalon keresztül. Ha valakit komolyan érdekel valami, tegye fel a kérdését a megfelelő helyen."

www.nyest.hu/hirek/a-mi-latinunk

13 Grant kapitány 2014. július 22. 19:19

Már ötödik napja nem tudjuk, hogy Fejes László (nyest.hu) milyen felmérésre, statisztikára alapozza azt az állítását, hogy "egyre több embernek van elege a felesleges baszogatásból."

Szerintem csak úgy "beleblöffögte"a képünkbe.

12 MolnarErik 2014. július 18. 09:34

„a lényeget elfedő szószaporítást”

Asszem ez a Balázs Géza a szépírókat irtani való fajnak tartja.

Mindenesetre a tanuló ifjúság is pont ezért rühelli (többek között) Jókait, meg persze a többit is :)

Ez épp Móra, de pfej micsoda lényeget elfedő szószaporítás:

”Sokszor meg-megállt, míg kiköhögi magát, és nagyon büszke volt rá, hogy milyen különösen tud ő köhögni.

-A’, hallgasd meg csak, milyen tambuja van a mejjemben!

Egyszer aztán végképp elmaradt mellőlem Gáborka. Elment tamburázni az égi mezőkre, amiknek kék bársonyán nem szoktak csizmában futkározni az angyalkák.”

Meghalt, hát nem lenne sokkal világosabb és rövidebb ?!

11 Grant kapitány 2014. július 18. 06:31

@Fejes László (nyest.hu): "Mint írtam, bizonyos célkitűzései egy idő után értelmetlenné válnak, másokkal évtizedeken át nem tud mit kezdeni."

Biztos voltak/vannak ilyenek is. Amikor valaki összehasonlítást végez, jobban teszi, ha veled ellentétben számszerűsít és viszonyít. Mindig az arányokat kell nézni. Olvass bele a kétkötetes Nyelvművelői kézikönyvbe, (bár nyilván még soha a kezedbe sem vetted). Tele van jogosan felvetett és megoldást igénylő problémákkal - amellett, hogy nyilván találhatsz benne olyanokra is példát, amilyenekről írtál.

Amúgy nem válaszoltál a kérdésemre: MILYEN statisztikára alapozod azt az állításodat, hogy "egyre több embernek van elege a nyelvművelésből"? Ja, hogy csak úgy bedobtad ide, mert jól hangzik. Bele a pofánkba...de nincs mit tenni, ez a te vitastílusod.

10 Fejes László (nyest.hu) 2014. július 17. 23:06

@Grant kapitány: „Nem egy célja van, hanem több, és folyamatosan változnak a célok, ahogy a problémák is változnak az időben.” Na de hát ez nevetséges. Mint írtam, bizonyos célkitűzései egy idő után értelmetlenné válnak, másokkal évtizedeken át nem tud mit kezdeni. Hogy újabb értelmetlen célokat is kitűz? Gratulálok, ez aztán erősség!

@Bognár László: „ha az idézet szerzője egy nyelvművelő szövegében a fentivel azonos vagy ahhoz hasonló állítást talál, azonnal felmérést, ellenőrizhető, kvantitatív hatástanulmányt követel” Konkrét szöveghely?

9 Bognár László 2014. július 17. 22:22

@Fejes László (nyest.hu): "A nyelvművelés értelmetlen öldöklés, és egyre több embernek van elege a felesleges baszogatásból."

Igen különösnek találom, hogy ha az idézet szerzője egy nyelvművelő szövegében a fentivel azonos vagy ahhoz hasonló állítást talál, azonnal felmérést, ellenőrizhető, kvantitatív hatástanulmányt követel, amellyel bizonyítható a kijelentése. Ilyenkor a vád: a nyelvművelő szubjektív véleményét, egyéni tapasztalatait tárgyilagosítja, tudományos tényként közli saját meglátását. Ha azonban a nyelvművelés ellen kell szót emelni, nem pusztán elfogadható ez a megoldás, de a kritikus által alkalmazható is. Hogy lehetséges mindez?

8 Grant kapitány 2014. július 17. 20:47

@Fejes László (nyest.hu): "Ha a háború elérte volna célját (mondjuk a Monarchia szemszögéből nézve sikeresen elfoglalta volna Szerbiát), akkor megnyugodhattak volna a kedélyek, és ugyanúgy senki nem akart volna háborút."

Na és akkor mi lett volna? Egyébként a történelemben értelmetlen a "mi lett volna, ha" kérdésfeltevés, mert bárki bármit mondhat. Igazolhatatlan állításokat könnyű tenni. (Megjegyzem, tényszerűen nézve totál hülyeség, amit állítasz, hiszen a háború az antant hatalmak szemszögéből elérte a célját, mégse nyugodtak meg a kedélyek. Biztos rémlik még neked is, hogy jött egy második háború is, az első után pár évtizeddel.)

@Fejes László (nyest.hu) "Ha a nyelvművelés elérte volna célját, akkor senkinek nem kellene nyelvművelés, mert minek"

Nem olvastad, amit írtam? Nem egy célja van, hanem több, és folyamatosan változnak a célok, ahogy a problémák is változnak az időben.

@Fejes László (nyest.hu) "A nyelvművelés értelmetlen öldöklés, és egyre több embernek van elege a felesleges baszogatásból."

Egyre több embernek.. mert te ezt úgy érzed, ugye? Nevetséges. Statisztikát tudsz erről hozni, vagy csak úgy légből kapod ezeket, netán sugallja egy hang írás közben?

7 Fejes László (nyest.hu) 2014. július 17. 20:22

@Grant kapitány: „Ebből következik, hogy a nyelvművelés az ő nézőpontjukból eléri a kitűzött céljait, és hasznos eredményeket produkál.”

Hehehe. Ha a háború elérte volna célját (mondjuk a Monarchia szemszögéből nézve sikeresen elfoglalta volna Szerbiát), akkor megnyugodhattak volna a kedélyek, és ugyanúgy senki nem akart volna háborút.

Ha a nyelvművelés elérte volna célját, akkor senkinek nem kellene nyelvművelés, mert minek. És még azt sem mondhatod, hogy ma más jelenségek ellen kell harcolni: ha visszaolvasol fél évszázados nyelvművelő munkákat, akkor ugyanazokon a vesszőparipákon lovagolnak, mint ma. Vagy olyan dolgokon, amiket ma már egészen természetesnek érzünk, és jól megvagyunk velük. Esetleg olyan idegen szavakon, melyek maguktól is kikoptak a nyelvből, anélkül, hogy magyar megfelelővel kellett volna helyettesítenünk őket, mert maga a jelenség is kikopott. Stb. A nyelvművelés értelmetlen öldöklés, és egyre több embernek van elege a felesleges baszogatásból. Sajnos az oktatásban, médiában még nagyon erős a „háborús propaganda”, ami magával ragadja a tömegeket, és nem tudnak kiállni valós érdekeik mellett. Reméljük, idővel ez is meg fog változni.

6 Grant kapitány 2014. július 17. 19:13

@Fejes László (nyest.hu): "Az európaiak többsége nagy lelkesedéssel ünnepelte a világháború kitörését."

Ez így igaz, de a hasonlatod nagyon visszafelé sül el. Ugyanis Európa népei kezdetben csakugyan ünnepelték a háborút, aztán elég hamar tömegesen ábrándultak ki belőle, miután látták, hogy nem hozza meg a kívánt eredményt, és nem lesz vége pár hónap alatt.

A nyelvművelés támogatóinak népes táborát viszont hosszú évszázadok alatt semmi nem ábrándította ki a mozgalmuk célkitűzéseiből és azok gyakorlati megvalósításából. Ebből következik, hogy a nyelvművelés az ő nézőpontjukból eléri a kitűzött céljait, és hasznos eredményeket produkál. Ezért folyamatosan igény van rá. Ennyi a különbség.

5 Fejes László (nyest.hu) 2014. július 17. 15:58

@Sultanus Constantinus: Az európaiak többsége nagy lelkesedéssel ünnepelte a világháború kitörését.

„Az embereket senki sem kényszeríti, hogy valamit higgyenek el.” Ja, ha csak úgy nem. Mondogassuk, hogy ők alacsonyabb rendűek, részünkről ez csak egy vélemény, az meg az ő bajuk, ha elhiszik. Hahaha.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X