nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Ahol van értelme a nyelvstratégiának

A magyar nyelvészek többsége azon a véleményen van, hogy nekünk nincs szükségünk a Magyar Nyelvstratégiai Intézetre. Arra voltunk kíváncsiak, hogy kik azok, akiknek van. Kis európai nyelvstratégiai körkép következik.

nyest.hu | 2014. április 3.
|  

Megnyugodhat végre mindenki, aki félti a magyar nyelvet a végső romlástól, most már van nyelvstratégiai intézetünk. Úgy tűnik, hogy az MTI nem áprilisi tréfát űzött velünk, mikor azt a hírt közölte, hogy az intézetet a miniszterelnök irányítja majd. Elvi irányításról van ugyanis szó, az intézet operatív vezetője Bencze Lóránt nyelvész lesz. A Magyar Nyelvstratégiai Intézetről indulásáig, és azóta sem sok derült ki. Tudjuk, hogy éves költségvetése százmillió forint, és húsz főt fog foglalkoztatni.

Már korábban megírtuk, illetve az ügyben eddig megkérdezett nyelvészek nagy része is úgy nyilatkozott, hogy a magyar nyelvnek aligha van szüksége nyelvstratégiára.

Nyelvstratégiára szükség lehet olyan országokban, ahol összetett a nyelvi helyzet. Ilyen például Írország, ahol az egyik államnyelv a kihalás szélén áll. Ilyen Észtország vagy Lettország, ahol egyfelől az államnyelvet nem vagy nem megfelelő szinten beszélő tömegeket kell integrálni a társadalomba, miközben védeni kell az államnyelv nyelvjárásait (vagy ha úgy tetszik, közeli rokon nyelveit). Magyarországon nincs ilyen helyzet.

Arra voltunk kíváncsiak, hogy más országokban mi a helyzet, indokolt esetben dolgoztak-e ki nyelvstratégiát, és vannak-e még rajtunk kívül olyan országok, ahol bár nincs rá szükség, mégis van kormányzati irányítású nyelvi intézet. Elsősorban az Európai Unió országaiba küldünk e-mailt, megkerestük a kormányok sajtóirodáit, és a legtöbb helyről 1-2 munkanapon belül meg is kaptuk a kért tájékoztatást, amin meg is lepődtünk, hiszen még a magyar kormányszóvivői hivatal válaszadási dinamikájának hatása alatt  voltunk.

Kockázatos stratégia
Kockázatos stratégia
(Forrás: Wikimedia Commons / Marc Majcher / CC BY-SA 2.0)

Fontos különbség a nyelvstratégiák között, hogy leíró vagy előíró jellegűek-e. Nem mindegy például, hogy az államnyelv védelmére nyelvrendőrség működik-e az országban, vagy „csak” szótárak szerkesztésével, a nyelvhasználat monitorozásával, publicisztikák megjelentetésével foglalkoznak az állami fenntartású nyelvtudományi intézetekben.

Nincs, de nem is kell

Németországnak nincs kidolgozott nyelvstratégiája, sem tisztán kormányzati fenntartású nyelvi intézete, viszont van egy Leibniz Association nevű, nem egyetemi kutatóintézeteket összefogó szervezet, ők támogatják a Német Nyelvi Intézetet (Institut für Deutsche Sprache). Az intézet fő feladatai leíró jellegűek: nyelvhasználati kutatásokat folytatnak. Anyagi támogatást a kormánytól és egyéb helyekről is kapnak. Alkalmazottaik száma elég magas, 227-ből 105 kutató.

Csehországból sincs hír nyelvstratégiáról, a Cseh Tudományos Akadémia irányítása alatt működik a Cseh Nyelvtudományi Intézet, melynek munkatársai kutatnak, szótárakat, könyveket adnak ki, publikálnak, tanácsadó szolgálatot üzemeltetnek és előadásokat tartanak.

Van, és kell is

Finnországban két hivatalos nyelv van: a finn és a svéd, de jó néhány kisebbségi nyelve is van. A Magyar Nyelvstratégiai Intézet felállításáról szóló rendeletben példaként emlegették többek között a finn nyelvpolitikát. Nem tisztázott, hogy a két ország nyelvi helyzetét miért hasonlítják össze. A finn lakosság nagy része többnyelvű, vagy mindennapi kapcsolatban van az anyanyelvén kívül más nyelvvel is, ez a magyar lakosságról a legkevésbé sem mondható el.

Ahol van értelme a nyelvstratégiának
Forrás: ultimateclassicrock.com

A finn Oktatási és Kulturális Minisztérium pártfogásában működik a Kotimaisten Kielten Keskus (röviden Kotus, Hazai Nyelvek Központja), mely a vezető nyelvtervezési hatóságnak számít. Feladatai között a nyelvtervezés, szótárkészítés, különböző kutatási projektek, archívumok és korpuszok fenntartása szerepel. 2012-ben 74 alkalmazottjuk volt. A Kotuson belül működik egy 4-8 fős csoport, a Suomen Kielen Lautakunta (Finn Nyelvi Tanács). Balázs Géza nyelvész a Hír24-nek adott nyilatkozatában azt mondta, hogy habár a tanács független, a tagokat, szerinte tizenötöt, politikusok nevezik ki. Ez tévedés, ugyanis a tagokat három évente a Kotus elnöke választja ki, és kéri fel. A tanács létszáma négy és nyolc között változik.

2009-ben a Finn Nyelvi Bizottság és a Kotus kezdeményezésére létrehozták a Suomen kielen tulevaisuus (A finn nyelv jövője) nevű nyelvpolitikai programcsomagot, de – ahogy erre Johanna Laakso idevágó cikkében felhívja a figyelmet – az anyagi támogatást nyújtó finn kultuszminisztérium a csomag tartalmába nem szólt bele semmilyen módon, ráhagyta ezt a tudományra.

Észtországban szintén van értelme a dolognak, hiszen az országban magas azoknak a száma, akik a hivatalos nyelvet, az észtet alig, vagy egyáltalán nem beszélik. 1995-ben elfogadták az észt nyelvtörvényt, amit azóta többször is módosítottak. Az észt Oktatási és Kutatási Minisztérium irányításával két nyelvstratégiát dolgoztak ki, egyet annak biztosítására, hogy az észt nyelv mint államnyelv be tudja tölteni funkcióját az élet minden területén, egyet pedig a nem észt lakosság észt nyelvtanulására. Több nyelvvel kapcsolatos intézet és szervezet is részt vesz a munkában. Észtországban is van egy Nyelvi Tanács, melyet a kormány hoz létre, és feladatai között van, hogy tanácsot adjon nyelvpolitikai kérdésekben. Érdemes megemlíteni például a Nemzeti Nyelvfelügyelőséget, mely az állami alkalmazottak észt nyelvtudását méri fel, és ha valamit nem talál rendben, pénzbírságot szab ki. Az Észt Nyelvi Tanács pedig konzultál a kormánnyal a nyelvstratégia fejlesztéséről és kivitelezéséről, erre évente 1,5 millió eurót (450 millió forintot) szán az észt kormány.

Az ír nyelv erősen veszélyeztetettnek számít, írtunk is róla, hogy indokolt lenne a védelmére nyelvstratégiát kidolgozni. És van is, húsz évre dolgozták ki azzal a céllal, hogy növeljék az ír beszélők számát. Az ír nyelvstratégia tervezése és kivitelezése egy úgynevezett Strategy Unit (Stratégiai Egység) dolga, amit a Department of Arts, Heritage and the Gaeltacht hozott létre.

A norvég kormány is fenntart egy nyelvi tanácsot, melyet Språkrådetnek hívnak. A tanács munkájának célja, hogy a norvég nyelvhasználatot kiterjessze a társadalom minden szegletére, és megakadályozza, hogy az angol kiszorítsa a norvégot. 2014-ben a norvég kormány 33,4 millió koronát (1 198 058 000 forintot) költ a norvég nyelv megőrzésére és fejlesztésére.

Svédországban kevésbé egyértelmű a helyzet. A Kulturális Minisztérium irányítása alatt működik az Institutet för språk och folkminnen (Nyelvi és Folklórintézet). Ennek feladatai között szerepel a nyelvi tervezés (hogy ez alatt pontosan milyen intézkedéseket értenek, nem tudni), de hivatalos svéd nyelvstratégiáról nincs hír. Az intézetnek szintén van egy Språkrådet (Nyelvi Tanács) nevű részlege, de az ő feladataik között inkább deskriptív, vagyis leíró dolgok szerepelnek: figyelik az írott és beszélt svéd, illetve a kisebbségi nyelvek használatát és helyzetét, a helyes svéd nyelvhasználatra buzdító kézikönyveket adnak ki, illetve együttműködnek más tudományos szervezetekkel , mert félnek, hogy az angol kiszorítja bizonyos területekről. Húsz alkalmazottal működnek.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
12 marczy 2014. november 7. 20:22

"Ezekkel a kisebbségekkel a saját államuknak kell foglalkozniuk."

Az a nem mindegy, hogyan teszik ezt, mert a tapasztalat az, hogy ahelyett, hogy példát mutatnának, hogy lám, mi szlovákok stb. jobban csináljuk ezt, mint ti tettétek, csak szítják a feszültséget.

Alapvetően ott lehet létjogosultságuk, hogy a kinti magyarokat érintő szociolingvisztikai és egyéb kutatásokat lefolytatják, valamint a nyelvi tervezésben is szerepet vállalhatnak. Bizonyos szaknyelvek egységességét célszerű lenne szavatolni a Kárpát-medencében: pl. orvosi, jogi szaknyelv stb. Erre szükség van, azért, hogy az anyaországi is megértse az erdélyi, felvidéki magyar orvost, jogászt. A román jog modellje ugyan a francia, de nincsenek olyan égbekiáltó eltérések, hogy legalább a gyakrabban használt jogi terminusok (büntető-, polgári jogban stb.) egységességét ne lehetne valamelyest szavatolni. Vagy hogy egy Romániában kötött szerződésről gyakran ordít, hogy románból fordították hevenyészve magyarra, és az anyaországi jogász alig érti meg.

11 Nensis 2014. április 4. 22:55

@Loddi: OTP volt az, ez biztos, mivel onnan származom én is. Más bankok automatáinál ilyesmi nem fordul(hat) elő (tudtommal).

Az OTP-nél az is megtörténhet, hogy az ember magyarul intézheti az ügyeit, mivel - legalábbis Galántán - elég sok magyar ügyintézőt alkalmaznak. A pozsonyi OTP-ről ilyen ismereteim nincsenek.

10 Loddi 2014. április 4. 11:51

@Fejes László (nyest.hu): Nem merek rá megesküdni, mert sok automatánál jártam, viszont azóta eltelt jó néhány év. De lehet, hogy a VUB-nál is volt (ez a CIB ottani neve).

9 Fejes László (nyest.hu) 2014. április 4. 10:56

@Loddi: Ez remek, bár ha csak OTP-nél, akkor nem annyira...

8 Loddi 2014. április 4. 10:45

@Fejes László (nyest.hu): Szlovákiában találkoztam magyar nyelvű menüt is felajánló bankautomatával. Emlékeim szerint az OTP-é volt.

7 Sultanus Constantinus 2014. április 4. 09:11

@Fejes László (nyest.hu): "A leghalványabb fogalmad sincs arról, hogy ki a szerző."

Mert akkor illett volna feltüntetni, hogy ki a szerző.

6 El Vaquero 2014. április 4. 09:04

Továbbra is hülyeségnek tartom ezeket a nyelvi intézményeket. Az MTA-nak sem kéne beleszólnia a magyar nyelvbe, főleg, hogy nem tud rendes helyesírási szabályzatot sem létrehozni. A spanyolul beszélő országokban is teljesen feleslegesen terpeszkedik a királyi akadémiai, néhány konzervatív vén pöcs, fogalmuk nincs a ténylegesen beszélt mai spanyol nyelvről, csak adják ki 100 ezer forintos áron a díszes, ultrakonzervatív szarjaikat, aztán vannak benne ilyen 15. századi hülyeségek is, ami ma már senkit nem érdekel. Viktorovics nyelvi irányítására sincs semmi szükség, pláne, hogy szegényke nyelvi vonatkozásban nem áll épp a legmagasabb szinten. Sok ország, sok nyelv kiválóan elvan mindenféle intézeti és akadémiai szabályozgatás, stratégia nélkül.

 

Ilyen intézményeknek esetleg akkor lenne értelme, ha nem preskriptív, hanem deskriptív módon mindig lerögzítenék a sztenderd köznyelv jellemzőit, írásbeli és szóbeli vonatkozásban is, ezzel elősegítve a nem anyanyelvűek nyelvtanulását. Legfeljebb csak ezt tudom elképzelni.

5 Fejes László (nyest.hu) 2014. április 4. 08:51

@karmano: „a magyar nyelvnek van néhány millió beszélője határainkon túl, egyre csökkenő számban”

Ezekkel a kisebbségekkel a saját államuknak kell foglalkozniuk, illetve a kisebbségeknek maguknak kell alakítaniuk a saját nyelvpolitikájukat a saját államukban. Természetesen ehhez minden általuk igényelt segítséget meg kell kapniuk Magyarországtól, de nem lehet itthonról meghatározni azt, hogy mit akarjanak. Egyfelől egyáltalán nem biztos, hogy ugyanarra van szükség Szlovákiában, Ukrajnában és Romániában stb., másfelől a szomszédos államokban joggal vált ki ellenérzést, ha Budapestről akarjuk megmondani, hogy náluk mi legyen.

@Sultanus Constantinus: „Ezekben az országokban több tucat kisebbségi nyelvet, nyelvváltozatot is beszélnek, tehát igazából náluk lenne értelme nyelvstratégiáról beszélni, nem Észtországban meg Finnországban” Ahol persze szintén több nyelvet és nyelvváltozatot beszélnek. Világos.

„persze megértem, hogy a szerzőnek ezek a kedvencei” A leghalványabb fogalmad sincs arról, hogy ki a szerző.

@blogen: „Aha, tehát az orosz anyanyelvű kisebbségek erőszakos asszimilációja Észtországban az rendben van, azért szükség lehet nyelvstratégiai intézetre.” Szó sincs az orosz kisebbség erőszakos asszimilációjáról Észtországban. Saját iskoláik vannak, de elég elmenned egy bankautomatáig, hogy lásd, hogy szabadon használhatják anyanyelvüket. (Van pl. magyarul tudó bankautomata Szlovákiában vagy Romániában?)

„Gondolom ez alapján Romániának és Szlovákiának is létszükséglet egy ilyen intézmény” Romániában és Szlovákiában valóban szükség lenne ilyen intézményre (de legalábbis nyelvstratégiára), éppen a kisebbségek védelme miatt. Egyébként a két helyzet azért sem vethető össze, mert Észtországba az oroszok tudatos betelepítéssel kerültek, melynek egyik célja éppen az eloroszosítás volt. Az észtországi oroszok túlnyomó többségének egy felmenője sem született a mai Észtország területén – ilyesmi azért a magyar kisebbségek esetében nem mondható el.

4 Krizsa 2014. április 4. 06:18

Szóval a "tudomány" elnevezésű önjelölt nagyhatalom döntéseihez még hozzászólni se volna szabad az ország vezetésének. Még a nyelvhasználat és az anyanyelvet félresöprő, az angol szórendet a magyarba zagyváló általános iskolai OKTATÁS kérdéseiben sem. A magyar nyelvet korlátlanul elszemetelő és felhigító "tudományoskodás" kérdésében sem.

A szak- és internetes kurrogások használatának SEMMI közük nincs a nyelvhez! Ezek nem magyar szavak, mégcsak nem is szavak. Eltorzult angol, német? - kit érdekel, hogy milyen eredetű hangzatok, jelek, firkák. Csak olyanok, mint matekban a képletek, mint a jelzőkarók a mezőn, mint biológiában a DNS, mint az útburkolatra felfestett jelek. Akárhány is lehet belőlük, akár mind a 16 millió magyar is használhatja őket. Ez nem árt, csak plusz "nyomógombok"- de nem a magyar szavak.

Megaludt a tej a szájunkban... 150 éve.

Hogy van-e értelme? - ezt is te döntöd el, IND-finnugor nyelvészet? Na végre... már nem.

3 blogen 2014. április 3. 22:35

Aha, tehát az orosz anyanyelvű kisebbségek erőszakos asszimilációja Észtországban az rendben van, azért szükség lehet nyelvstratégiai intézetre. Gondolom ez alapján Romániának és Szlovákiának is létszükséglet egy ilyen intézmény. Dehát nekünk is, az ilyen végső soron magyarellenes kettősmércék miatt most már integrálnunk kell a társadalomba a liberálisokat egy olyan nyelv kialakításával és mindenkire rákényszerítésével, amin lehetetlen liberális dolgokról beszélni.

Na, megnyugodtam, megvan ennek a helye Magyarországon! :D

2 Sultanus Constantinus 2014. április 3. 21:50

Ez csak 6 ország a 27 közül, ha jól számoltam. Én azért kíváncsi lettem volna a többire is, mert a lényeg éppen nem a felsorolt országokban van: pl. Olaszország? Franciaország? Spanyolország? Ezekben az országokban több tucat kisebbségi nyelvet, nyelvváltozatot is beszélnek, tehát igazából náluk lenne értelme nyelvstratégiáról beszélni, nem Észtországban meg Finnországban (persze megértem, hogy a szerzőnek ezek a kedvencei).

1 karmano 2014. április 3. 21:09

Idézet a cikkből: "a magyar nyelvnek aligha van szüksége nyelvstratégiára".

Khm, megjegyezném, hogy a magyar nyelvnek van néhány millió beszélője határainkon túl, egyre csökkenő számban. Azt csak remélhetem, hogy a nyelvstratégiai intézet az ő segítségükre alakult leginkább.

Információ
X