nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Kötelezők másképp
Nyári olvasmányok – „rovásírással”

Nyáron több időnk jut olvasásra – vajon miből válogathat az, aki közben „rovásírástudását” is fejleszteni akarja? Az interneten néztünk körül: milyen és mekkora kínálatból választhatnak azok, akik az elektronikus és ingyenes könyvek, kiadványok között szeretnének olvasnivalót találni?

Sándor Klára | 2014. június 5.
|  

A nyest olvasói között talán vannak, akik valóban szívesen töltik szabadidejük egy részét székely írással írt könyvek olvasgatásával, bár társadalmi szinten azért nem beszélhetünk arról, hogy tömegek böngésznének székely írásos kiadványokat. Ugyanakkor antropológiai szempontból azoknak is izgalmas lehet áttekinteni a kínálatot, akik inkább a székely írás mai használatáról akarnak tájékozódni – latin betűs szövegekből. A jól ismert helynévtáblákon és pólóingeken kívül ugyanis igen változatos a székely írás körül kialakult szubkultúra – vagy szubkultúrák. Föltérképezésük első állomásaként a székely írásra áttett szépirodalmat vesszük számba. Aki elégedetlen az alábbi választékkal, ne csüggedjen: ez csak a nemzeti könyvtár digitális kínálata. Az erre szakosodott könyvesboltokban talál más műveket is, de ha elektronikusan olvasna, kis keresgéléssel rátalálhat például A tizennégy karátos autóra.

Az Újszövetség székely írással
Az Újszövetség székely írással
(Forrás: MTI / Kovács Tamás)

Bél Mátyástól a „boszniai piramisokig”

Először a legnagyobb magyar digitális könyvtárban, az Országos Széchényi Könyvtár által kezelt Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK) néztünk szét. A keresőmotor a rovásírás szóra ötvennyolc találatot ad – ezek közül azonban egyet azonnal ki kell vennünk, Balogh Gábor Megin rúnar – a rúnák ereje című könyve ugyanis valójában a rúniaírásról szóló összefoglalás.

De a maradék sem mind szépirodalom, és nem is mindet írták székely betűkkel: van a listában valódi és laikus szakirodalom is. Sőt: egy igazi különlegesség, Bél Mátyás 1718-ban megjelent latin nyelvű munkája a székelyek írásáról. Megtaláljuk a listában a székely írás emlékeinek első gyűjteményes kiadását 1915-ből – Sebestyén Gyula munkája A magyar rovásírás hiteles emlékei címet viseli –, és Ferenczi Sándor kismonográfiáját az Énlaki Feliratról, ez 1936-ban jelent meg, az első tüzetes, egyetlen emlékkel sok szempontból foglalkozó emlékkiadás. Idekerült egy gyűjteményes kötet a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület (ZMTE) kiadásában, ez Ferenczi Géza egy korábban Szegeden már megjelent írását tartalmazza a székely írás erdélyi, az 1990-es évek elején ismert emlékeiről.

Bél Mátyás könyvének címlapja
Bél Mátyás könyvének címlapja
(Forrás: mek.oszk.hu)

Szintén latin betűkkel íródtak azok a laikus munkák, amelyek megtalálhatók a digitális adattárban: egy újabb ZMTE-kötet tanulmánya a hun-székely jelekről és egy másik zürichi kötet, amelyben csak érintőlegesen esik szó a székely betűkről. A „rovásírás” viszont a tárgya Remete Farkas László Magyarság kincsei című kötete egyik fejezetének, s teljes egészében erről szólnak Friedrich Klára egyedül, illetve Szakács Gáborral közösen írt kötetei, szám szerint összesen hat: ezek között van, amelyik egy-egy szűkebb területre összpontosít – például arra, hogy a Grál kehely valójában „király kehely”, vagy Attila nagybátyjának, Rugának az életére (pontosabban elképzelt életére), de többségük átfogó laikus ismertetés a „rovásírásvalós és vélt emlékeiről, mint az egyik kötet címe mutatja, Tászok-tetőtől a bosnyák piramisokig.

Kötelezők másképp

De nézzük a ténylegesen székely betűkkel írt köteteket. A MEK negyvenhárom ilyen művet tartalmaz. Ezek egyik része mese, másik része lényegében az iskolai kötelező irodalom – többségük nem nyomtatott könyv digitalizált változata, hanem egyszerű fordítóprogrammal készített, csak digitális változatban készített átirat, a szlovákiai Bilisics László készítette őket, magánszorgalomból. Aki ezek közül akar magának a strandra olvasnivalót vinni, annak vagy e-könyv-olvasóra lesz szüksége, vagy sokat kell nyomtatnia.

Az átírásra kiválasztott kánon igen konzervatív. Olyan emblematikus magyar költők összes műveit tartalmazza, mint Petőfi, Arany, József Attila – érdekes, hogy éppen a szintén széles körben kedvelt szittya sámánköltő Ady Endre nem keltette föl eléggé az átiratokat gyártók figyelmét. A Tüskevár és a Légy jó mindhalálig kivételével itt a kötelező irodalom törzse: a Kincskereső kisködmön, a Lúdas Matyi, az Egri csillagok, A kőszívű ember fiai, a Beszterce ostroma, az Édes Anna, és természetesen a nagy nemzeti drámának tekintett Bánk bán és Az ember tragédiája.

Úgy tűnik, a MEK-be beküldött művek készítői különösen szerették Kosztolányit, Mikszáthot, Mórát és Gárdonyit: olvashatjuk székely írással a Pacsirtát, a Fekete várost, a Különös házasságot, az Aranykoporsót, a Rab ember fiait – és még hét Móra-mesét, de ezekkel várjunk a következő alfejezetig –, az Ida regényét és A láthatatlan embert.

Az Egri csillagok borítója
Az Egri csillagok borítója
(Forrás: Wikimedia Commons / Rovás Alapítvány / CC BY-SA 3.0)

A látszólag meghatározóan nyugatos ízlést – valójában inkább a középiskolai repertoár hatását – mutató összeállítás tartalmazza még Babitstól A gólyakalifát, Karinthytól a Tanár úr, kéremet. S végül egy olyan kötetet, amilyet nyilván sokan tippeltek volna előre: a középszerűen verselő, elsősorban magyarságverseket, Trianon után szenvedélyes irredenta költeményeket író Sajó Sándor válogatott műveit. S aki esetleg lelkigyakorlaton fejlesztené rovásismereteit, az olvashatja, de akár kézbe is veheti a nyomtatásban is megjelent Bibliát, pontosabban a MEK-en olvashatja a Károli-féle fordítást, de magával viheti nyaralni a nyomtatásban megjelent, modern fordításban közzéadott Újszövetséget.

Mesék kicsiknek és nagyoknak

A MEK kínálatában található, székely írásra átfordított munkák egy része természetesebben illeszkedik ehhez az íráshoz, mint mondjuk József Attila versei vagy a Bánk bán. Sokkal kevésbé lepődünk meg, ha a Székely balladákat vagy Benedek Elek mesegyűjteményeit látjuk a székely írással is feltöltött kötetek között. Elek apó meséskönyveiből gyakorlatozhatunk a Magyar mese- és mondavilág három kötetén, a Többsincs királyfin és a világ népeinek meséit tartalmazó, a Csudalámpa című köteten. A népmesék kedvelői Arany László gyűjtéséből is olvasgathatnak székely írásos átiratot, de a mesekategóriában Móra Ferenc tarol hét mesekönyvvel – igaz, ezek nem gyűjtemények. Azok a felnőttek, akik annak idején szívesen nézték a ravasz nyúl történeteit elmesélő, feketére suvickolt színész tévés előadásait, most fájlalhatják, hogy a Rémusz bácsi meséinek székely betűs átirata kikerült a MEK-ből. Nehéz viszont elképzelni, kinek készülhetett az Icinke-picinke című, Népmesék óvodásoknak alcímet viselő kötet átirata – elvégre képek nélkül az ovisok halálosan unatkoznak majd, mire a szüleik kisilabizálják a székely írásra áttett szöveget.

Persze lehet, hogy a legifjabb generáció „rovástanulását” szolgálja ez a kötet azokkal az olvasókönyvekkel együtt, amelyeket szintén Frierich Klára írt. Ezek egyike kifejezetten tankönyv és „szakköri ötlettár”, egy másik a kétnyelvű könyvekhez hasonlóan tükörképszerűen futtatja egymás mellett a latin és a székely betűs sorokat – a történet Attila ifjúságáról mesél. S van saját rajzokkal illusztrált, teljes egészében székely betűkkel írt könyv is. Ebben még az erdőben előtoppanó medve is székely betűs táblával figyelmezteti megállásra a szereplőket.

„Állj!”
„Állj!”
(Forrás: MEK / Friedrich Klára: Roga királyfi)

A valóságot mesékre cserélni óhajtó felnőttek sem maradnak székely írásos olvasmányok nélkül. Az elektronikus könyvtárból letölthetik maguknak Krúdy álmoskönyvét, s ha ennél még rovásírásosabb jósaltokra vágynak, akkor Temesvári Gabilla Katul Rovás-javas című munkáját. Az utóbbi magukat a székely betűket használja jóskártya helyett: jelentésüket hangértékükből és formájukból vezeti le. Kiválóan alkalmas eszköz ez arra, hogy zivataros nyári éjjeleken, gyertyafénynél kellőképpen elkápráztassuk a grillparti szobába szorult vendégeit.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
13 Untermensch4 2014. június 6. 23:01

@baloch: "a híd még áll" :)

12 baloch 2014. június 6. 22:25

Köszönet a cikkírónak a visszafogott és tárgyilagos hangnemért. Úgy végig tudtam olvasni, hogy közben nem éreztem "negatív hullámokat" felém áramlani.

11 Avatar 2014. június 6. 12:24

@Krizsa: "ROSSZ dolgokat jelez az R."

A túrórudiban 2 is van, de sose éreztem, hogy az valami rossz lenne.

10 Kojnics 2014. június 5. 21:16

@blogen:

uh.ónrop.www

9 hun 2014. június 5. 21:12

a rovás V a W fordítva

varjú

8 hun 2014. június 5. 21:09

az Egri csillagok ligatúrája az azért rendesen ott van!

R: rossz rusnya randa rút

RRH: Darrhajawaush

7 Krizsa 2014. június 5. 20:31

A pergetett R hang nagyon nehezen kiejthető, ezért nem túl régi igeképző az emberi beszédben. A természeti hanghatásokban (és az ember mentális reprezentációiban) azonban már minimum a majomkortól benne van. (Úgy születünk, hogy az R hang, az valami rossz.) Szerintem ez sokkal régebbról is megvan, már a korábbi emlősöktől)

ROSSZ dolgokat jelez az R. Az R igeképző elődje az L, ami, az emberi beszédben, még közönbös - nem "rossz".

6 Untermensch4 2014. június 5. 18:49

@tenegri: ott a pont. az lenne az igazi poén ha a rövidítéseket/egybeírásokat erőltetnék ügyesen. ennek legalább annyi "gyakorlati" haszna lenne hogy sms-írásban (latin betűvel) segítség a rövidítés

5 blogen 2014. június 5. 15:31

Amíg nem tűnik fel a neten az első rovásírásos pornószájt, addig ez egész csak bohóckodás.

4 tenegri 2014. június 5. 14:41

Számomra az ilyen, rovásírásra átírt kiadványok és szövegek mindig kibrándítónak és unalmasnak tűnnek abból a szempontból, hogy itt valójában ugyanúgy a mai magyar latinbetűs (helyes)írásról van szó, csak épp nem balról jobbra, hanem jobbról balra sorakoznak a betűk, amiknek a megszokotthoz képest némileg más alakja van. A lényeg, hogy egyáltalán nem követik a rovásírásos emlékekben látható rendszert és hagyományt, hanem simán átbetűzik a mai latinbetűs írásunkat (még a w-t vagy y-t is időnként), új betűket hoznak létre a latin betűink alapján, stb. - kész csoda, hogy a kettősbetűk helyett csak egy van. Persze, tudom, hogy ha nem így lenne, jóval kevesebben lennének rá fogékonyak, de akkor is...

3 Sultanus Constantinus 2014. június 5. 14:33

@Avatar: Csak éppen a cirill H [n] és a latin N azonos eredetű, így nem nehéz elképzelni, hogy lett egyikből a másik. A H és az R kapcsolata azért már több magyarázatra szorulna. Persze ezek is lehetnek azonos eredetű, csak nagyobb képzelőerővel. (Igazából nem érdekel a rovásírás téma, csak ez feltűnően furcsa volt.)

2 Avatar 2014. június 5. 14:27

A cirillben meg [n]-nek. Mitől olyan érdekes ez neked?

De "jobb helyeken" a rovás R középső vonala nem vízszintes, hanem dőlt. Lásd: hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_rov%C3%A1s%C3%ADr%C3%A1s

1 Sultanus Constantinus 2014. június 5. 12:33

Érdekes, hogy a H jel az [r]-nek felel meg. :)

Információ
X