nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • Libertate: @szigetva: @aphelion: Márpedig vannak arra adatok, hogy a nyelvek leszármazására a Darwini...
    2020. 07. 15, 09:45  Mi is az az Uralonet?
  • szigetva: @aphelion: A korlátolt felfogású ember (ezt mindannyiunkra, de mindenesetre magamra is ért...
    2020. 07. 15, 09:06  Mi is az az Uralonet?
  • aphelion: @Libertate: OK, akkor a magyar nyelvnek az ősugor az apja, és a türk, a szláv, a latin, a ...
    2020. 07. 15, 08:54  Mi is az az Uralonet?
  • Libertate: @durek: „Ezekhez társulnak azok a vélemények, amelyek azonosnak tekintve nyelv és nép ered...
    2020. 07. 15, 08:41  Mi is az az Uralonet?
  • durek: @Libertate: Van gond, nem is kevés. :) Ha egy magát tudósnak tekintő ember nem képes felfo...
    2020. 07. 14, 22:22  Mi is az az Uralonet?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Nyári program: kötelező olvasmányok

Vannak olyan praktikák, amelyek segítségével megkönnyíthetjük a kötelező irodalom feldolgozását. Persze a szülőé a döntő szerep.

Edupress | 2013. július 2.
|  

Miközben a nyári kötelező olvasmányok mennyiségét illetően nagyok lehetnek a különbségek, az általános iskolásoknak jellemzően 3-4, a középiskolásoknak pedig – évfolyamtól függően – akár 7-12 művet is el kellene olvasniuk a vakáció alatt. Nem mindegy azonban, hogy miként kezd hozzá a gyerek az olvasáshoz. Vannak olyan praktikák, amelyek segítségével megkönnyíthetjük a kötelező irodalom feldolgozását. A Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó szakértői szerint így nemcsak a művek feldolgozása lesz könnyebb, de az olvasás mint tevékenység is közelebb kerülhet a diákokhoz. Iskolánként, évfolyamonként eltérő lehet az elolvasandó könyvek mennyisége, a friss tapasztalatok alapján például a 6. évfolyamra készülő diáknak 3-4művet, egy 10.-be készülő középiskolásnak 10-12 klasszikust kell elolvasnia – például Katona József Bánk bánját, Vörösmarty Csongor és Tündéjét – a vakáció alatt.

Pedagógusok tapasztalatai alapján ennek a szövegmennyiségnek a feldolgozása ritkán sikerül mindenkinek, de a szünidő előtt mégis kénytelenek legalább felhívni a figyelmet arra, hogy a következő tanévben milyen művek ismeretére lesz szükség. „A tanárok tudják, hogy ha a nyarat nem használják ki a gyerekek, akkor év közben árasztaná el őket a sok kötelező olvasnivaló, ezért a részükről teljesen érthető és indokolt, hogy a nyári szünidőre is adnak feladatot” – mondja Kojanitz László, a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó középiskolai főszerkesztője. A nyári olvasmányoknak ugyanakkor nem feltétlenül kell megkeseríteniük a vakációzók életét. Kojanitz László szerint: „Sok múlik azon, hogyan fog hozzá a diák az olvasáshoz, miként tálalja az irodalomtanár az olvasmányokat, esetleg ad-e szempontokat az elolvasandó művekhez, azaz közel tudja-e hozni a régmúlt problémáit egy mai tizenéves számára, hiszen a legfontosabb, hogy az olvasás örömteli tevékenység és ne feladat legyen. Ebben a szülő is segíthet azzal, hogy saját élményét vagy kíváncsiságát megosztva kedvet csinál egy-egy műhöz.”

Tippek a kötelező nyári olvasmányokhoz

1. Üljünk le közösen és határozzuk el, nagyjából milyen menetrend szerint halad majd az olvasás. Egyrészt már ekkor kedvet csinálhatunk az olvasmányokhoz, ha elmondjuk, nekünk melyik tetszett és miért érdekesek ezek a könyvek. Másrészt pedig ezután nem kell majd naponta „számon kérni”, elegendő a „közösen elfogadott” menetrendre hivatkozni. Nyár van persze, ezért ne véssünk kőbe semmit!

2. Kerüljük az egyhangúságot: jó, ha rövidebb-hosszabb, könnyebb-nehezebb olvasmányok váltogatják egymást. Hosszú nyaralásra például egy-egy nagyobb lélegzetvételű regény mellé tegyünk be verseket vagy novellákat tartalmazó szöveggyűjteményt is, például a Kőszívű ember fiai megszakítható egy-egy Mikszáth- vagy Kosztolányi- novellával, de Karinthyval is „lazíthatunk” kicsit a „súlyosabb”, hosszabb művek közben.

3. A közös feldolgozás izgalmasabbá teszi a sok gyerek számára túlságosan is magányos olvasást. Valaczka András, a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó felső tagozatos főszerkesztője szerint különösen azoknak a gyerekeknek fontos a másik személytől származó információ és a helyzet keretezése, akik amúgy is kevésbé „olvasósak”. Tegyünk fel előre kérdéseket, adjunk feladatokat, utólag beszéljük át közösen a történetet, a karaktereket, a tanulságot. Kisebbekkel a nap végén, lefekvéskor, nagyobbakkal pedig akár egy-egy családi beszélgetés során. Ha hosszabb útra megyünk, az autóban vagy a vonaton is felvethetjük az olvasmánnyal kapcsolatos témát és konkrét példát hozhatunk a mindennapi életünkből is, amellyel közelebbivé, életszerűbbé tesszük az irodalmat.

4. Különösen hatékony, ha kortársakkal együtt olvassák a gyerekek egyszerre ugyanazt a regényt. „Ilyenkor közösen beszélhetik át a tanulságokat és egymást ösztönözhetik, inspirálhatják a feldolgozásban” – mondja a szakértő.

5. A befogadás mellett fontos az önálló, aktív alkotás is. Ha tehetjük, ösztönözzük arra a gyerekeket, hogy az olvasmányt dolgozzák fel kifejezetten „személyre szabott”, számukra kedves és élvezhető tevékenységgel. Akár rajzban, szerepjátékban, újabb önálló műalkotás létrehozásában meséljék el az olvasmánnyal kapcsolatos élményeiket. Így nemcsak jobban bevésődik mindaz, amit olvastak, de a saját tevékenységen keresztül még átélhetőbbé válik az élmény.

A nyári szünidőben persze már annak is sokszor örülünk, ha a „letudjuk” végre a kötelező olvasmányokat. Kojantiz László ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az említett tervezéssel, a monotonitás elkerülésével, a közös és az aktív feldolgozással a kötelezők „letudása” mellett még az olvasást, mint tevékenységet is közelebb hozhatjuk a gyerekekhez.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X