-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Bármilyen furcsa, de vannak, akik szerint úgy is megtisztíthatjuk nyelvünket az idegen szavaktól, ha más nyelvből vesszünk át megfelelőket – legalábbis ha a forrásnyelv rokon. A magyar nyelvújítás történetében egyszer próbálkoztak ilyennel, az sem úgy sikerült, ahogy szerették volna.
A nyelvújítási mozgalmak célja gyakran a nyelv „megtisztítása”, megszabadítása az idegen szavaktól úgy, hogy saját szavakat hoznak létre. Furcsa módon ebben a folyamatba időnként az is belefér, hogy – éppen a „tisztítás” céljával! – más nyelvből vegyenek át szavakat: ez akkor lehetséges, ha a nyelv rokon, méghozzá lehetőleg közeli. Nem is mindig annyira abszurd helyzet ez: ha a két nyelvnek amúgy is hasonlóak a szóalkotási mintái, és amúgy is hasonlóak az építőelemei, nehéz is eldönteni, hogy magát a szót veszik-e át, vagy inkább a másik nyelv mintájára maguk alkotják meg a szót. Ha pedig tőszóról van szó, akkor is könnyű azt képzelni, hogy a másik nyelv csupán megőrizte az ősi szót, ami a mi nyelvünkből kikopott, így annak átvételével csupán helyreállítjuk, ami elveszett. Különösen abban a korszakban lehetett ezzel érvelni, amikor a nyelvtudomány még gyerekcipőben járt, és a szavak valódi eredetéről még keveset tudtunk.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A magyar nyelvújításra egyáltalán nem jellemző a rokon nyelvekből való átvétel. Ennek részben az az oka, hogy a nyelvújítás során még igen keveset tudtunk a rokon nyelvekről; másfelől a magyarnak nincsenek közeli rokonai, melyekből átvehettünk volna. Egy ilyen kölcsönzés mégis akad, és ez a minta – ezt Sajnovics fedezte fel, és a mint a szerkezettel azonosította. A Demonstrációban így ír (Constantinovitsné Vladár Zsuzsa fordítása):
A minap, amikor Pozsonyban jártam T. FALUDI atyánál, csak úgy, mellékesen odaadom a kéziratomat is, hogy pillantson bele, s lám, tüstént ráakadt a latin forma, exemplar, modulus szóra.(20) A magyarok ezt latin átvétellel forma-nak hívják, de a lappok minta-nak nevezik, magyarabbul, mint mi, hiszen a modulus-t a legtalálóbban minta-nak mondhatnánk: sicut illud (mint az).
Sajnovics itt többszörösen téved. Először is abban, hogy a mint a semmiképpen sem lehet a lapp minta ’forma’ párhuzama, hiszen a magyarban a névelő csak jóval a szétválás után jött létre (és például a Sajnovics által közölt Halotti beszéd és könyörgésben számos helyen nincs ott, ahol ma ott lenne – ahol pedig látszólag ott van, ott sem abban a funkcióban: az az gyimilcstűl pl. a mai abból a gyümölcsbőlnek felel meg). A másik tévedéséről Sajnovics nem tehet, hiszen a Leem-féle lapp szótár sajtóhibájából ered: a lapp mynta jelentése valójában ’érme’, és a szó a norvég myntből ered (ami a német Münze megfelelője, és végső soron a latin moneta szóból ered – ami viszont Juno istennő egyik megnevezéséből, a ’tanácsadó’-ból, mely a monere ’figyelmeztet, emlékeztet’ szóból képződik, és végső soron az indoeurópai *men- ’gondol’ tőből ered, mint pl. az angol mind ’értelem, elme; törődik, vigyáz’). Ettől függetlenül a szó szép karriert futott be anyanyelvünkben.
A szó a magyarban eredetileg ’modell’, jelentésben terjedt el, olyan tárgyakat jelölt, melyek alapján más hasonló tárgyak elkészíthetőek. A reformkorban felbukkan ’példakép’ jelentésben is, a század végén pedig már az ’anyag része, melyből az anyag összetétele meghatározható’ jelentésben is. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára ’motívum’ jelentéséről nem szól, de a Magyar értelmező szótár alapján említi ’gyakorlógimnázium’ jelentését is – A magyar értelmező kéziszótár azonban ezt a jelentést kizárólag a mintagimnázium szónak tulajdonítja.