nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
gombászat és nyelvtörténet
Az ősmagyarok nem ismerték a gombát?

A tajgában élő finnugorok minden bizonnyal ismerték a gombákat, és fogyasztották is őket. De akkor miért volt arra szükség, hogy később szláv szóval nevezzék meg őket?

Fejes László | 2015. január 9.
|  

Bár számtalanszor tapasztaljuk az ellenkezőjét, mégis valamiért hajlamosak vagyunk úgy gondolni, hogy szavaink tökéletesen lefedik világunkat: amit ismerünk, annak neve is van, és aminek egy neve van, az valamiképpen egységet alkot a valóságban is. Abba már ritkán gondolunk bele, hogy a nyelv és a valóság viszonya sokkal összetettebb. Például a magyarban van egy összefoglaló szavunk a tűlevelű fákra (fenyő), de a lombos fákra hasonló nincs. Sok más nyelvben a fenyő szónak nincs pontos megfelelője, csak külön szavak azokra a növényekre, melyeket magyarul különböző fenyőfajoknak tartunk. Ugyanakkor nincs külön szó a magyarban az élő fára és a faanyagra: mind a kettő fa. Az angolban viszont teljesen más szó a tree és a wood, a németben a Baum és a Holz stb.

Sokan aztán hajlamosak ebből olyan következtetéseket levonni, ezért a különböző nyelvek beszélői egészen másként látják a világot. Mások úgy gondolják, hogy ha egy nyelvben valamire nincs szó, akkor azt a dolgot a nyelv beszélői nem is ismerik. Természetesen az ilyen következtetéseknek nincs alapjuk.

Ha nem is ilyen súlyos mértékű, de hasonló félreértések állnak István nevű olvasónk kérdése mögött:

Ha jól tudom a gomba szláv eredetű szó, vajon hogyan nevezhették előtte a gombákat és hogyan lehetséges, hogy egy (ilyen ősi életformához kapcsolódó) alapszó lecserélődik? vagy nem is volt?

Mindenekelőtt szögezzük le, hogy a gomba valóban szláv eredetű szó. Az óegyházi szlávban még ’szivacs’ jelentésben fordul elő (e jelentését több szláv nyelv is őrzi), van, ahol általános ’gomba’ jelentésben használatos, de van, ahol ’taplógomba’, sőt a szerb-horvátban ’zuzmó’ jelentésben is használják.

A „nem is volt?” kérdésre már nehezebb válaszolni, kérdés ugyanis, hogy mikorra vonatkozik a kérdés. A finnugor alapnyelvre két gombaféle nevét sikerült Az ȣ̈ egy bizonytalan ejtésű magánhangzót jelöl, mely lehetett i, e, ä (nyílt e), esetleg ü is. A 3 ebben az esetben e-t vagy a-t jelölhet. rekonstruálni: a *śȣ̈ne jelentése ’taplógomba’ lehetett, a bizonytalanul rekonstruált *paŋk3 pedig ’légyölő galóca’ jelentésben fordulhatott elő. Ezeknek a szavaknak a magyarban már nincs nyomuk. Általános ’gomba’ jelentésű szót nem tudunk rekonstruálni – ez persze nem jelenti azt, hogy nem is volt, pláne azt, hogy nem ismerték a gombát. De abban sincs semmi meglepő, ha tényleg nem volt összefoglaló elnevezésük az összes gombafajra.

Különböző gombák
Különböző gombák
(Forrás: Wikimedia Commons / George Chernilevsky)

Más kérdés az, hogy ha volt is ilyen szó, miért szoríthatta ki a szláv eredetű gomba? Ennek megértéséhez először is térjünk vissza ahhoz a tényhez, hogy a szláv nyelvekben sem mindenhol a magyar gomba etimológiai megfelelőit használják a magyar gombának megfelelő jelentésben. A szavak jelentésének ugyanis van két tipikus változása: a szűkülés és a bővülés. A nyelv története során egy szó jelentése tágulat, általánosabbá válhat, például egy gombafajt (vagy gombafajok bizonyos csoportját) jelölő szót általánosan ’gomba’ jelentésben kezdenek használni. Megtörténhet a fordítottja is, a jelentés szűkebbé, specifikusabbá válhat, és a ’gomba’ jelentésű szót csak bizonyos fajokra, szélsőséges esetben csak egy fajra kezdik használni. (Hasonló történt a francia eredetű sampinyon szóval is, mely eredetileg ’gomba’, a magyarban mégis csak bizonyos gombafaj(ok)ra használjuk.) Könnyen lehetséges tehát, hogy egy korábbi ’gomba’ jelentésű szó jelentése szűkült, mire a szláv gomba a magyarba került, de az is, hogy a szláv gomba eredetileg csak bizonyos (esetleg újonnan megismert) gombafajtákat jelölt, de később e jelentése tágult.

István kérdése azt az előfeltevést is magába foglalja, hogy ha valamire már van szavunk, akkor nem veszünk át azonos jelentésben másik szót. Ez azonban megint nem igaz. Először is, a nyelvben hasonló jelentésben használhatunk különböző szavakat. Például a színház mellett használjuk a teátrumot, a lemez mellett a diszket, a nyomtató mellett a printert, a telefon mellett a telót stb. Vannak esetek, amikor stílusbeli különbség is van a két szó között. Arra is akad példa, hogy ugyanazt a szót kétszer is átvesszük különböző alakban (különböző nyelvekből), de ugyanabban a jelentésben. Például hiába van meg régóta a kapucíner szavunk (a németből), újra átvettük a kapucsínót (az olaszból, valószínűleg angol közvetítéssel). Az ilyesminek általában a presztízs az oka: míg kapucsínót inni trendi, addig kapucínerre csak a nagyik vágynak.

Az ősmagyarok nem ismerték a gombát?
Forrás: Wikimedia Commons / Petritap / CC BY-SA 3.0

István jó szemmel észreveszi azt is, hogy egy ’gomba’ jelentésű szónak az alapszókincsbe kell tartoznia. Az alapszókincsbe azokat a szavakat soroljuk, amelyeket viszonylag gyakran használunk, mivel a jelentésük eléggé általános és olyan dolgokat jelölnek, melyekre nap mint nap hivatkozunk. A nyelvrokonság megállapításakor éppen azért támaszkodunk az alapszókincsre, mert az ilyen szavak jelentése lassabban változik, ilyen szavakat ritkábban kölcsönzünk.

A lassabban vagy ritkábban azonban nem azonos azzal, hogy nem. Ráadásul az életforma változásával változhat az is, hogy mely szavak tartoznak az alapszókincsbe. A finnugor korban, amikor a nyelvet az erdőövezetben beszélték, feltételezhetően a gomba a fontos táplálékok közé tartozott, ezért nagy volt a szerepe. Amikor azonban a nyelv beszélői áttértek a pusztai életformára, és a legeltető állattartás, illetve a növénytermesztés mellett a gyűjtögetés szerepe erősen csökkent, ráadásul a környezet és az éghajlat sem kedvezett a gombáknak, valószínűleg a gombát (gombákat) jelölő szavak is veszítettek fontosságukból. A gomba szó átvételében is szerepet játszhatott a presztízs, például azért, mert az átadó szlávok jobban ismerték a gombákat, jobban fel tudták használni őket (például a konyhában), éppen ezért trendi is lehetett a gombákat szláv szóval megnevezni még akkor is, ha egyébként volt rájuk szó. A gomba átvételében tehát semmiféle furcsaság nincs.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
58 Krizsa 2015. január 15. 16:03

@menasagh: hát a gom-be (bezáródik) - akkor gömb-i / gömb.

A héber gumá = kicsi gödör. Mit csinál? gom-er = befejez - akkor gömb. Mit csinál? gom-ed = összezsugorodik - akkor gamád = törpe.

57 menasagh 2015. január 15. 15:49

@Krizsa:

Igazából én arra gondoltam mongyuk kimomdottan az atombomba robbanás utáni gomba alakú megjelenésére, hogy ha már a forma talál akkor kell legyen valami más összefüggés is...

56 Galván Tivadar 2015. január 15. 13:33

@szigetva: Feltétlenül! ;)

55 szigetva 2015. január 15. 11:59

@Galván Tivadar: „egy afro-ázsiai szó átvétele”: igen. Tehát — ahogy pind mondja/kérdezi — „közös eredetű”. Egyetértünk akkor, nem?

54 Krizsa 2015. január 15. 11:37

MACSI! A héber mecik = szorongat (macerál), matis = elgyengítette, kiszakította (matska - az egérből meg mótsing lett).

Ja és mocorog (pl. az egér). Habár a héber ogér nem a magyar egér, hanem ürge, hörcsög, gyűjtögető. Összetévesztették, nem baj.

53 Galván Tivadar 2015. január 15. 10:53

@szigetva: Na de hát éppen az általad idézett wiki-izés cikk alapján az egész Katze-gatto-кот stb. -miskulancia egy afro-ázsiai szó átvétele, valahogy úgy, mint a "テレビ" [terebi] a "television"-é.

Ennél érdekesebb, hogy a Magyarok a szláv-germán tengerben nem vették át szolgaian a кошка-Katzét, hanem ragaszkodtak a maguk "macska" szavához, amellyel az ősi sztyeppi vadmacskát illették, és amely az óhéber-hettita-sumér m-cs-k gyök származéka.

52 szigetva 2015. január 14. 22:38

@Galván Tivadar: Nade ha hihetünk az etimológiai szótáraknak, akkor a latin cattus, az angol cat, a portugál gato, a francia chat, az orosz кот, német Katze tényleg közös tőről fakad, és @pind szerintem csak ennyit állított (pontosabban kérdezett).

51 Galván Tivadar 2015. január 14. 20:25

@szigetva: Tulajdonképpen csak arra, hogy a latint a "cattus" alapján rokonítani az angollal/némettel az kicsit olyan, mint amikor a múltkor valaki a "sál" alapján akarta valaki rokonítani a magyart az angollal.

50 K.o.r.m.o.s. 2015. január 14. 16:08

@szigetva: Mindegy, a két üzenetet tuti megkapták :D

49 szigetva 2015. január 14. 15:40

@K.o.r.m.o.s.: „szigetva meg tudomásom szerint szerkesztő” Rosszul tudod, nem vagyok szerkesztő, semmiféle admin jogom nincs.

48 K.o.r.m.o.s. 2015. január 14. 12:57

@rdos: Tudom :D Csak a látványos kék csík végett taggeltem három embert. Közülük az egyik ugyebár én magam vagyok. Illetve mert nem tudom, hogy a szerkesztők részére milyen értesítési rendszere van ennek a szeniálisan megírt kommentszolgáltatásnak, de hátha van relevanciája. Ebben az esetben neked írtam a szóban forgó kommentet, az én profilomról van szó, szigetva meg tudomásom szerint szerkesztő. Így most mindenkinek a neve ott virít, de elvileg üzenetet is küldtem nekik. Mindkettőről, hogy érezzék a törődést :D

47 rdos 2015. január 14. 12:52

@K.o.r.m.o.s.: Engem hiába kérsz, mert én is csak gyött-ment kommentelő vagyok itt. :-)

46 K.o.r.m.o.s. 2015. január 14. 12:44

@Kormos: @rdos: @szigetva: Tisztelettel kérdezném a szerkesztőket, hogy ha már nem sikerült értelmezni a kommentelői szándékot, illetve az alkalmazott fordulatot - ami akár még az én hibám is lehet - akkor miért nem lehetett legalább a szokásos hozzászólásaim és nyilvánvalóan ismert véleményem alapján megítélni azt, és megkérni, hogy ilyet ne csináljak, ahelyett, hogy tahó módon szó nélkül elveszitek a hozzászólási lehetőséget. Jelzem, értelmetlenül, mert bármikor csinál az ember másik profilt. Kérném az eredetit visszaállítani, mert idegesítenek a pontok a nevemben.

45 rdos 2015. január 14. 09:21

@Kormos: Már bocsánat, de a Felvidék is a Kárpát-medence része. Én ott is otthon vagyok. Ahogy itt is. Meg még további 6 ma velünk szomszédos államban. :-( A szlávok jöttek később. Ha nem így lett volna, akkor most szlávul beszélgetnénk. A "vitéz", harcos szittya magyar őseidre lehetsz büszke, a te dolgod. Igen, ők is az őseink voltak, kis túlzással "pont egy cseppnyit járultak hozzá a tengerhez".

Én meg inkább a regősökre (mint keltáknál a druidák), és arra vagyok büszke hogy I. István kinek is ajánlotta az országát? Szűz Máriának. Nem volt az véletlen. A köznép anyajogú társadalomban élhetett (az pedig egy mellérendelő élhető világ volt erőszak nélkül).

Jó lenne egyszer bejutni a pápai levéltárba, mert hogy az ősmagyar pogány hitünkről csak annyi maradt fenn, hogy hát az izé. Olyan pogány. :-(

44 Kormos 2015. január 13. 18:01

*Ezt a bejegyzést töröltük, a felhasználó kommentelési jogait a nyesthez méltatlan hangvételű kommentje miatt felfüggesztettük.

A szerkesztőség

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X