nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Harminc ezüst, meg kilenc
Honnan jön a kenyér?

A „kenyér” a magyarban egy rendkívül szűk jövevényszórétegbe tartozik, eredete számos kérdést felvet. Nem egyszerű kisütni (vagy kifőzni?) a teljes igazságot...

Fejes László | 2014. augusztus 20.
|  

Augusztus 20. többek között az új kenyér ünnepe. Sokan hiszik, hogy valamilyen népi hagyományról van szó, mások tudni vélik, hogy 1949-ben vezették be – az igazság a kettő között van, az 1930-as években kezdték felújítani az aratóünnepek hagyományát, és kötötték Szent István ünnepéhez. Minket természetesen az érdekel, hogy honnan származik a kenyér szó.

Magyar kenyér
Magyar kenyér
(Forrás: Wikimedia Commons / Takkk / GNU-FDL 1.2)

A kenyér szó a magyar nyelv egy rendkívül szűk jövevényrétegébe tartozik, a permi jövevényszavak közé. A permi nyelvek, az udmurt és a komi a magyarhoz hasonlóan szintén finnugor nyelvek, de nem az ugor, hanem a finn-permi ágba tartoznak. A kenyér szó biztos megfelelője csak az udmurtban van meg, ott ejtése kb. [kenyir], jelentése pedig ’dara, kása’. A komiban talán ide tartozik a [kenyirt] igető, melynek jelentése ’(bogyó, gyümölcs) teljes virágzásban van, kinyílik’, de ennek idetartozása jelentéstani okokból bizonytalan. A magyar és az udmurt szó összetartozása azonban kétségtelen, jelentéstanilag problémátlan: eredetileg valószínűleg a magyar kenyér is az udmurt szóéhoz hasonló volt, ám később áttevődött a gabonaszemekből készült ételek főtt változatáról a sültre. Hangtani szempontok miatt azonban nem feltételezhetjük, hogy a szó a finnugor alapnyelvből származna, éppen ezért arra kell gondolnunk, hogy a permiből került a magyarba. A kölcsönzés iránya mellett az szól, hogy a permiek hamarabb áttértek a gabonatermesztésre, mint a magyarok.

Udmurt kenyir
Udmurt kenyir
(Forrás: Wikimedia Commons / Ashumova Diana / CC BY-SA 3.0)

Az elképzelések szerint az ugorok és a permiek között a kapcsolat talán sosem szakadt meg teljesen, és amikor a magyarok megindultak vándorlásukon nyugat felé, egy ideig a permiek szomszédságában élhettek. Korábban úgy vélték, hogy a permi nyelvekre és a magyarra jellemző közös vonások e kapcsolat eredményei lehetnek: ilyen a zöngés zörejhangok kialakulása, az orrhangok ([m], [n], [ny] stb.) eltűnése bizonyos mássalhangzó-kapcsolatokban, a főnévi igenév [ni] alakja, bizonyos igeképzők megléte stb. Ezekről Rédei Károly 1964-ben cáfolta a Nyelvtudományi Közleményekben, hogy érintkezés eredményei lennének (66., 253. o. –). Azon kívül, hogy rámutatott, hogy a hasonló vonások véletlen párhuzamos fejlődés eredményei is lehetnek, azt is jelezte, hogy sokszor a folyamatok jól azonosíthatóan a feltételezett érintkezés ideje után mentek végbe. Fő érve azonban az volt, hogy míg a permi és a magyar hangtanban és nyelvtanban többen számos közös vonást vélnek felfedezni, addig a szókincsben az érintkezésnek alig vannak nyomai.

A már említett kenyéren kívül még egy szót tartanak permi jövevénynek, ez az ezüst. Ez a komiban ezi̮ś (kb. [ezis]), az udmurtban azveś (kb. [azves]) alakban van meg. Ezek összetett szavak lehettek, előtagjuk jelentése homályos, utótagjuk azonban azonos eredetű a magyar vas szóéval, mely eredetileg valamilyen fémet jelentett: a legvalószínűbb a ’réz’ jelentés. Ezen kívül a permiből származhat a magyar kilenc és harminc szavak -nc eleme, ez különböző permi számnevekben kb. [misz] alakban van meg, és eredetileg ’10’ jelentésű lehetett. (A kilenc elején a kívül szó megfelelője található, a szó egy ’egy híján tíz’ jelentésű szerkezetből keletkezhetett; a harminc eredetileg ’három tíz’. A permi nyelvekben is hasonló felépítésű számnevekkel találkozhatunk. A nyolc szó végén a c a kilenc analógiájára jelenhetett meg.) Ezen alakok eredetére azonban időközben születtek más magyarázatok is, melyekre itt nem térünk ki, csupán jelezzük: más magyarázatok is léteznek, mint a  permi eredet.

A kevés adat mindig bizonytalanságot jelent. A permi ’ezüst’ bekerült az irániba, ma is megvan az iráni oszétban æzvīst [ezvíszt], æzvestæ [ezvëszte] alakban. Egyes vélemények szerint a t a magyarban iráni hatásra jelent meg (hogy ott miért, az nem világos: mindenesetre ha permi eredetű, akkor is lehetett a végén egy k, mely a permiben ma már csak ragozott alakokban jelentkezik, tehát az is lehet, hogy a magyarban ez a k vált t-vé), de ebben az esetben az is feltételezhető lenne, hogy az ezüst az irániból került a magyarba (számos iráni jövevényszavunk van, míg permi kevés). A kenyér eredete más okból bizonytalan: ezt a permiben (udmurtban?) sem tudjuk korábbi alakra visszavezetni. Lehet, hogy a permiben is jövevényszó egy ismeretlen nyelvből, de akkor azt is feltételezhetjük, hogy ebből az ismeretlen nyelvből vette át a magyar is.

Ha figyelembe vesszük, hogy a permi–magyar nyelvi érintkezésnek a korábbi feltételezésekkel szemben nincsenek nyomai, a kilenc és a harminc másképp is magyarázható, akkor a permi–magyar érintkezésnek már csak két nyoma marad: az ezüst és a kenyér. Mint fentebb említettük, az ezüst iráni származása sem elképzelhetetlen. És akkor a permi–magyar érintkezések egyedüli nyomának megmaradna a kenyér: mint egyedüli nyom viszont igen gyanús. Egyedülállósága azt is megkérdőjelezi, hogy lehet-e permi jövevény.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
185 mederi 2020. december 3. 07:25

@szigetva:

Szerintem pl. a "kenyér" szó vonatkozásában (is) az egyes nyelvek hangváltozásán alapuló eljárás szerint, ami a feltételezett közös alapnyelv valamikori létét támasztja alá, ha jól látom, a rokon nyelvek mai alakját vetitek össze a szintén mai magyar szóval, figyelembevéve a hangváltozásokat az egyes nyelveken belül..

Ez, ahogyan írtam, egyoldali megközelítése a feltételezett valóságnak.

Ez a megközelítési mód a cikkből jól kiolvasható, de számomra, mint külső megfigyelőnek, ez kevés.

Ha egy egyszerű természetes kődarab alakját akarnám minél jobban leírni, körbe kéne forgatnom, és minél több oldalról megfigyelnem. Ha a szerkezetére is kíváncsi volnék, azért pl. milyen időtálló, milyen külső hatások befolyásolják leginkább, a szerkezetét is kénytelen lennék elemezni. Én valamilyen ehhez hasonló gondolkodásra alapozott, társtudományokkal együttműködő kutatások bemutatását és népszerűsítését (hogy a kívülállók is megértsék) gondolom célszerűnek..

Az a meglátásom, hogy pl. a magyar nyelv szerkezetének, mint független rendszernek a teljes feltárása még nincs meg. Nem tarom a legjobb megközelítésnek kiválasztani egy mintát, pl. az angolt, vagy a kikövetkeztetett alapnyelvet mint mintát alapul venni. A nyelveket először "függetlenként" minél alaposabban, sok oldalról "kibogoznám", utána nézném meg, milyen kapcsolatrendszerek működhettek az idő és persze a technikai és történelmi változások függvényében az önállósult nyelvek között.

Végül ezek alapján, én az un. fa rendszert, valamiféle az agyhoz hasonló "góc" rendszerben képzelem el, ami ha kihalnának a kis nyelvek, meglehetősen sivár gondolkodást tenne lehetővé a megmaradt egyedüli gócával.. Igaz, hogy ez inkább filozófia ma mint ideológia, de talán van értelme..

184 szigetva 2020. december 2. 17:09

@mederi: A vitánál az is nagyon fontos, hogy mindkét félnek legyenek ismeretei, ismerjen releváns adatokat és releváns elméleteket. Ez, valljuk be, nálad eléggé hiányzik. Népies okoskodásokkal nem pótolható.

183 mederi 2020. december 2. 16:58

cikk:

" A kenyér szó biztos megfelelője csak az udmurtban van meg, ott ejtése kb. [kenyir], jelentése pedig ’dara, kása’. "

Ez valószínűleg így van, ahogy a cikk is írja..

Ami ilyen kétséges esetben segítene, PL: ha az ásatások alapján, a régészek által "életre keltett", a megfelelő korhoz köthető technikai folyamatoknak megfelelő, de a mai nyelvi fordulatokat, változásokat is (adott nyelvekben) figyelembe vevő következtetéseket is felhasználnának, és azt az érdeklődő. nem nyelvész körökben is érvként felhoznák. A megértetéshez és az elfogadáshoz, vagy vita alaphoz úgy gondolom, hogy komolyabb "megvilágításra" volna szükség.

182 mederi 2020. december 2. 16:34

@Sarkel: 180

-Ha falusi gyerek lettél volna, biztosan többször is "megkenyt" volna "szüléd" ha rossz voltál. A jelentése: "elfenekelt" volna, "megvert" volna.

-Ha éhes lettél volna, a zsírral "kenyt" kenyér lett volna a tízóraid.

-Ha "kényes" gyerök letté' vóna, nem "menyté'" vóna a tarlóra "mesztéláb"..

Pl. Móricz Zsigmond könyvet is kéne olvasni, hogy kicsit közelebb kerülj a falusi beszéd modorhoz. Akkor meglátnád az adott témát más oldalról is.. Az "n" bizonyos tájnyelvekben "ny"-nek hangzik.. Hogy mi volt előbb, a lágyan, vagy a keményen hangzó "n", érdekes felvetés..

A lányom mikor megszólalt három hónapos volt, és ha bement a nadrágba valami, azt mondta "gyej(e)ány". Hihetetlen, de így volt.. Mikor két éves lett, már kemény "ana" lettem, és végül három évesen lettem újra lágyan 'anya"..

Kedves Sarkel! Csak még egyet. Az egyik tanárom kedvenc szavajárása jut eszembe.. "Fiam, a sok fától nem látod az erdőt!?" Szerintem azt jelenti, hogy nem csak a részt, hanem az egészet is látni kell. Nem elég tanulni. Gondolkozni, később hozzá tenni is képesnek kell lenni.. Különben minek az egész?!

180 Sarkel 2020. december 1. 16:00

Végigolvasva a kommenteket, azt érzékelem, hogy a nyelvészettel foglalkozó szakemberek hihetetlen türelemmel válaszolgatnak gyakorló elmebetegek idióta elméleteire. Meglepő, hogy egy ilyen felületen ennyi fantaszta legyen jelen, akik egyáltalán nem konyítanak a nyelvészethez, viszont arrogáns módon kioktatják azokat, akiknek ez a szakmájuk. Elképesztő és szánalmas ez a dilettáns hozzáállás, a mindentjobbantudók agresszivitása. Le a kalappal azok előtt, akik felveszik a kesztyűt, de az ilyen vitáknak végülis nincs értelme, mert meggyőzni a Kolumbánt, Krizsát és tsait úgysem lehet, az egy Mission Impossible. Felesleges és hiábavaló időpocsékolás ennyi energiát ölni a meggyőzésükre, hogy tanuljanak meg gondolkodni. Mert sohasem fognak változtatni az agyukba rögzült mániájukon.

179 elhe taifin 2015. augusztus 13. 10:45

" De az is világos, hogy nem nyelvészettel foglalkozik."

Krizsa dettó :)

178 Krizsa 2015. augusztus 13. 09:37

Na, jó , leteszem a garas(om)at. Kolumbán nem egy MŰ-amatőrködő, akik a hivatalos nyelvészet szolgálatában szokták hülyíteni és elrettenteni a jámbor közönséget a "gyökösködéstől".

Ő valódi. De az is világos, hogy nem nyelvészettel foglalkozik.

Már az egyes mássalhangzóknak is (mint szerinte) vannak velünk született "értelmei"? Vannak. Hiszen a természetes nyelveknek nagyon sok egy mássalhangzós SZAVUK is van: te, én, rá, bő, cső, szí (szív), nő, kő, ok, ás, stb.

Amit Kolumbár gondol, azt számítógépes agyvizsgálatokkal lehetne - kidolgozott elképzelésem azonban nekem sincs, hogyan - izolálni. Hogy milyen reakciót vált ki a T felhangzása az emberből?

Csakhogy ez mégsem menne, mert a T hang sosem "szólal" meg önmagában. Tö, te, ti, té, tó... így szólal meg.

Kolumbár nem tanult eleget. Részemről ez a summárum. Hogy mégis, valahol a dolgok mélyén van valami értelme annak, amit gondol? Van.

177 haliho 2015. augusztus 13. 04:34

@Kolumbán Sándor: Tisztelt Kolumbán Sándor! Minek vitatkozik ezekkel itt? Mit várt a finnugrálóktól, hogy igazat adnak magának? Kolumbán Úr! Ezek nem magyarok! Magyarnak látszó zsidó ez egytől egyig mind!

176 arafuraferi 2014. szeptember 24. 22:13

Sok érdekes dolgot lehet itt megtudni, pl. hogy a páliNKától bóliNGat az ember (bár az kimaradt, hogy a sörtől meg fiNGik).

175 arafuraferi 2014. szeptember 24. 22:07

Ennyi fényességes LÁma nyáLÁ-ban Á-zó hülyét egy rakáson. Ez a rémhírek portál a szerkesztők toleranciájának fog áldozatul esni.

174 geo 2014. szeptember 3. 19:05

168@Kolumbán Sándor:

Va'lasza bm-nek: "Ha óhajt többet megtudni, jelentkezzen névvel, arccal a fészbuk oldalamra."

Mindenki olvasta, aki e'rdeklo"dik, ott teszi meg.

173 Kolumbán Sándor 2014. szeptember 3. 18:36

A H hang több értelmet (legkevesebb három) visz be a szavakba. Egy felsorolás a teljesség igénye nélkül:

LEVEGŐ, VÍZ: doH, (Hodály doHa), liHeg, HuHog, Huzat, Hang, Habog, Hadar, sóHaj, Hideg, Hüd, Hab

KÖR, GÖRbület: Habar, Hab, Haboz, Hajló, Hajó, Horgas, HóriHorgas, Hágó, Hajnal, Haj, Hajlat, Hajlék,

TAKARás: Ház, Híd, ottHon, Hely, Heppen, Heveder, Here, Hatalom, Haj, Háj, Hajlék, Hodály, Hó, Hal, Halál, Hulla, Homály, Homok, Hurok, Hón (kar), Hombár, Hamu, Hím, Hímez, méH, Hüvely, Hab, Haboz, felHő, Háló, Hályog, Hám, Harisnya, Harmat

BENSŐből (kedély, indulat): Ha-Ha-Ha, Hipp-Hopp, Húr, Hurrá, Hála, Hűség, Hódolat, Hág, Hatalom, Heves, Harag, Háború, düH, Hőbörgés, Hadakozás, sóHaj, óHaj, doH, liHeg, HuHog, Hang, Habog, Hadar, Haboz, Hajló,

TÁV, SZINT (magasság, mélység, űr): Har (hegy), Hágó, Hóriás, Hideg, Hibbant, Hülye, Hiány, Híjú, Hiú, Halál, Hulla, Hiéna, HetedHét, Hosszú, Hajó, Hajnal, Halad, felHő, méH, Hüvely,

172 Kolumbán Sándor 2014. szeptember 3. 14:56

Az nem nevezhető vitának, hogy az én kérdéseimre senki nem felel érdemben. Például a PÁLINKA, MEDVE szavak kifejtése kapcsán.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X