Érdekes témára bukkant a minap a 444 a lengyel Gazeta.pl oldalain. Úgy tűnik azonban, a magyar portál alaposan félreértette forrását, amikor a következő magyarázatot fűzte az általa átvett nyelvjárási térképhez:

• Kék pöttyök: -ów végű falvak, városok.
• Piros pöttyök: -owo, -ewo és -owa végű falvak, városok.

Az -ów a férfi, az -owa a női, az -owo pedig a semleges főnevek végére csatolandó rag, és ez valamiért kettévágja Lengyelország térképét. Állítólag az északi és a déli lengyel dialektus áll az eltérés mögött.

De mit ábrázol valójában a térkép?
(Forrás: wiadomosci.gazeta.pl)

Az eredeti cikkben a következőket olvashatjuk:

Jedną z najbardziej charakterystycznych map okazała się ta widoczna powyżej: zestawienie zakończeń -ów i -owo: czerwonym kolorem oznaczone są miejscowości zakończone na -owo, zaś niebieskim -zakończone na -ów.

A Google fordítójába másolva a következő eredményt kapjuk:

Az egyik legjellemzőbb térképet ezt a fent látható: összefoglaló végződések s és ortogonális: pirossal jelölve a falvak végződő merőleges és kék -zakończone on s.

Sejthető, hogy a fordítatlanul maradt „-zakończone” a véletlenül egybeírt kötőjel (szándéka szerint gondolatjel) miatt romlik el, így ezt könnyen javíthatjuk.

Az egyik legjellemzőbb térképet ezt a fent látható: összefoglaló végződések s és ortogonális: pirossal jelölve a falvak végződő merőleges, és kék - végződésű s.

Ez így még mindig nem túl értelmes, de azt a fordítás fölé vitt egérmutatóval könnyen tisztázhatjuk, hogy a Google valamiért az -ówot fordítja snek és az -owót ortogonálisnak, illetve merőlegesnek. (Az, hogy miért külön cikk terjedelmű nyomozást igényelne, és nem biztos, hogy pontos választ találnánk.) Ennek alapján a fordítás így javítható:

Az egyik legjellemzőbb térképet ezt a fent látható: összefoglaló végződések -ów és -owo: pirossal jelölve a falvak végződő -owo, és kék - végződésű -ów .

Ez már elég ahhoz, hogy a szöveget érthető magyar nyelvre ültessük át:

Az egyik legjellemzőbb ez a fent látható térkép: az -ów és -owo végződések összefoglalója : pirossal jelölve az -owóra végződő falvak , és kékkel - az -ów végződésűek.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A lengyel ó olyan [u] hangot jelöl, mely [o]-ból fejlődött. A w olyan hangot jelöl, mint a magyar v, az ł viszont olyan, mint az angolban a w. A ch olyan, mint Bach nevében. Az s a [sz] hangot jelöli. A magánhangzó előtt álló i a megelőző mássalhangzó „lágyságát” jelzi. Az ę és az ą olyan [e]-t és [o]-t (!) jelöl, mely nek képzése során az orron át is áramlik a levegő („náthás”).

Nem világos tehát, hogy miként kerültek a 444 magyarázatába az -ewo és -owa végződésű települések, hiszen ilyenek a térképen nem szerepelnek. Ennek következtében érvényét veszti az egyébként igen hatásos Egy titkos szakadás Lengyelországban férfi-női vonalon cím is, hiszen a szakadás nem a hím- és nőnemű, hanem a hím- és semlegesnemű településnevek között található. (Az sem minden településre vonatkozóan csak kizárólag azokra nézve, melyet ezzel a képzővel képeztek. Egyébként az ilyen, nyelvi formákat – vagy azonos formák eltérő jelentéseit – elválasztó nyelvföldrajzi határokat izoglosszáknak nevezzük.) A cím egyébként akkor is érvénytelen lenne, ha -owa nevű települések is szerepelnének, hiszen a szakadás ekkor is egyfelől a hímnem, másfelől a nő- és semlegesnem között lenne. Ráadásul az sem igaz, hogy „az -ów a férfi, az -owa a női, az -owo pedig a semleges főnevek végére csatolandó rag”, hiszen a nem nem abban tér el, hogy milyen nemű szóhoz kapcsolódnak ezek a toldalékok (melyek egyébként képzők, nem ragok, de ez a legkevesebb), hanem abban, hogy milyen nemű szót képeznek. (Egyébként nőneműhöz legfeljebb kivételesen kapcsolódhatnak, de ez megint nem olyan fontos.)

Żuk [zsuk], azaz ’bogár’ Krakkóban
(Forrás: Wikimedia Commons / photobeppus / CC BY-SA 2 0)

Mindezek után érdemes azon is elgondolkodni, hogyan alakulhatott ki ez a megoszlás. Már csak azért is, mert kiderül, hogy a hím- és nőnem között hasonló megoszlás aligha alakulhatott volna ki.

Az -ów/-owa/-owo (illetve „lágy” mássalhangzóra végződő tövek után -ew/-ewa/-ewo) képző az egyik leggyakoribb településnév-képző. Eredetileg ez az úgynevezett birtokos melléknév képzője: az ilyen települések neve leggyakrabban személynévből keletkezett. Legközelebbi magyar párhuzamként talán az -i képzős településneveket tudnánk megemlíteni: ezekben az -i a mai irodalmi -é megfelelői, Mihályi két jelentős magyar nyelvésznek is szülőfaluja: egyfelől a Zilahy Lajost is megihlető Zsirai Miklósnak, másfelől Kiss Jenőnek, aki a település nyelvjárásának hang- és alaktanáról, illetve igeképzőiről is monográfiát írt. azaz Mihályi neve ’Mihályé’-ként értendő. Ennek értelmileg szinte pontosan megfeleltethető a lengyel Michałowo. Az, hogy a képző milyen nemű szót képez, attól függ, hogy milyen nevű szó jelöli a birtokot dolgot.

Azt az eredeti cikk is megírja, hogy

Wyjaśnia, że rozmieszczenie geograficzne nazw z ?ów/-owo oraz ?ów/-ew potwierdza starą granicę tzw. dialektalną – co przekłada się w praktyce na to, że na północy Polski nazwy zakończone na ?owo-/-ewo zmieniały swoją formę na -ów/-ew później.

Azaz:

(A szakértő) elmondja, hogy az -ów/-owo, illetve -ów/-ew régi úgynevezett nyelvjárási határt erősít meg – amit a gyakorlatban azzal lehet magyarázni, hogy Lengyelország északi részén az -owo/-ewo végződések később változtak -ów/-ew formájúakra.

(Az idézet elején feltehetően sajtóhiba van, nyilván az -ów/-owo, illetve -ew/-ewo megoszlásra gondoltak.) Az eredeti formák tehát semleges neműek voltak. A mondat második fele nyilván arra utal, hogy az északon található -ów végűek változtak meg később, ez azonban nem oka a megoszlásnak: a megoszlás oka az, hogy északon a többség megőrizte eredeti nemét és alakját.

De minek köszönhetően voltak ezek semleges neműek? Elsősorban a miasto [m^jaszto] szóra gyanakodhatunk, mely ma ’város’ jelentésű, de eredetileg ’hely’ jelentésű volt. A Michałowo-típusú nevek tehát minden bizonnyal a Michałowo miasto ’Mihály helye/települése’ típusú kapcsolatokból rövidültek, illetve hasonló szerkezetek analógiájára keletkezett.

Az -ewo (piros) és az -ew (kék) végű településnevek
(Forrás: wiadomosci.gazeta.pl)

Abban, hogy a fent említett változás megtörténhetett, nem kis szerepe van abban, hogy a hím- és semlegesnemű főnevek ragozása a lengyelben – legalábbis az érintett főnevek esetében mindenképpen – igen hasonló. Lássuk, miként néz ki Krakkó és Władysławowo nevének ragozása!

Alanyeset (nominativus)	Kraków	Władysławowo
Tárgyeset (accusativus)	Kraków	Władysławowo
Birtokos eset (gentivus)	Krakowa	Władysławowa
Részes eset (dativus)	Krakowowi	Władysławowu
Eszközhatározó eset (instrumentalis)	Krakowem	Władysławowem
Helyhatározó (elöljárós) eset (locativus)	Krakowie	Władysławowie
Megszólító eset(vocativus)	Krakowie	Władysławowo

Az esetek használata rendkívül sokrétű, éppen ezért ezeket most nem tárgyaljuk részletesen. Amire érdemes figyelni, az az, hogy a hét esetből háromban egybeesik a hím- illetve semleges nem végződése, és csak négyben különbözik. Ráadásul az utolsó, a megszólító eset településneveknél gyakorlatilag nem fordul elő – esetleg költeményekben találhatunk rá példát. (Mickiewicz Pan Tadeusza például éppen egy megszólító esetben álló földrajzi névvel kezdődik, Litvániáéval.) Többes számban hasonló lenne a helyzet, de földrajzi neveknél ezek az alakok sem játszanak jelentős szerepet.

Különösen jelentős azonban a birtokos és a helyhatározós eset, hiszen ezeket használjuk a leggyakrabban a helyviszonyok kifejezésére: w Krakowie ’Krakkóban’ (helyhatározó eset); z Krakowa ’Krakkóból’, do Krakowa ’Krakkóba’ (birtokos eset). Ha ilyen formában találkozunk egy ismeretlen településnévvel, akkor el sem tudjuk dönteni, hogy hím- vagy semleges nemű-e. Sőt találkozhatunk olyan esettel is, amikor a semleges nemű településnév kap olyan végződést részes esetben, amilyet hímnemű főnevek szoktak kapni – ez minden bizonnyal sajtóhiba, hiszen a többes számban is van néhány hibás alak (a Żukowo nevet több település is viseli), de így is eléggé árulkodó, hogy a tévesztés előfordulhat. A hasonlóságot tovább fokozza, hogy ilyenkor a jelzők, azaz a szóhoz kapcsolódó melléknevek ragozása sem igazít el minket.

Nysa [nisza]
(Forrás: Wikimedia Commons / Ludek / GNU.-FDL 1 2)

Valójában tehát az történt, hogy a dél-lengyel területeken a viszonylag egységes -owo (és -ewo) végződésű településnevek hímneművé, azaz -ów (illetve -ew) végződésűekké váltak. De miért valószínűtlen, hogy ugyanez megtörténhetne a nőneműekkel is? Azért, mert a nőneműek ragozása erősen eltér a hím- és semleges neműekétől. Ezúttal az összehasonlításból a semleges neműt elhagyjuk, helyette egy nőnemű városnevet, Częstochowáét hasonlítjuk össze Krakkóéval.

Alanyeset (nominativus)	Kraków	Częstochowa
Tárgyeset (accusativus)	Kraków	Częstochowę
Birtokos eset (gentivus)	Krakowa	Częstochowy
Részes eset (dativus)	Krakowowi	Częstochowie
Eszközhatározó eset (instrumentalis)	Krakowem	Częstochową
Helyhatározó (elöljárós) eset (locativus)	Krakowie	Częstochowie
Megszólító eset(vocativus)	Krakowie	Częstochowo

Látható, hogy ebben az esetben kizárólag a helyhatározó esetben esik egybe a hím- (semleges), illetve nőnemű alak, de ha a teelpülésnév jelzőt kap, ebben az esetben is kátszik a különbség: w dumnym Krakowie ’a büszke Krakkóban’, de w dumnej Częstochowie ’a büszke Częstochowában’. (Az, hogy a megszólító esetben a nő- és semlegesnemű esetben egybeesik, megint csak nem játszhat szerepet.)

Mindebből világos, hogy szinte teljesen kizárható, hogy nőnemű főnevek hím- vagy semleges neművé alakuljanak át, vagy fordítva. Egy ilyen változáshoz a lengyel ragozás gyökeres átalakulására lenne szükség. Szó sincs tehát arról, hogy „férfi-női vonalon” lehetséges lenne Lengyelország szakadása – legalábbis ha a településnevekről van szó.