nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Harc a névelőkkel
Az Ukrajna

A politikai konfliktusok nem csak a tárgyalóasztalnál, a gazdaságban vagy a harcmezőkön éreztetik a hatásukat. Az ukrán válság miatt egyes nyelvi jelenségek is reflektorfénybe kerültek – amik egyébként talán csak a nyelvtanírók figyelmét keltették volna fel. Hogyan tükröződik a Krímben kialakult helyzet az angolban?

Wenszky Nóra | 2014. április 8.
|  

Nemrégiben írtunk arról, hogy az oroszban kétféleképpen is lehet azt mondani, hogy ’Ukrajnába’ – a на [na], és a в [v] elöljáró között választhatunk. Ez a nyelvi kettősség még politikai vitákat is kavar. Azonban nem az orosz az egyetlen, ahol Ukrajna neve nyelvi kérdéseket is felvet. Az angolban nem az elöljárók megválasztása a kérdés, hanem a határozott névelő megléte vagy hiánya: Ukraine vagy the Ukraine?

Keleten nincs kérdés – nincs névelő
Keleten nincs kérdés – nincs névelő
(Forrás: Wikimedia Commons)

Nevek névelővel

Az angolban a határozott névelő the, a többes szám jele pedig – bizonyos kivételektől eltekintve –  -s.

Az angolban számos földrajzi névnek tulajdonképpen része a határozott névelő – tehát azt mindig ki kell tenni a név elé. Ez elsősorban akkor fordul elő, ha a tulajdonnév maga többes számban áll, például szigetcsoportok vagy hegyvonulatok esetében.

a Bahamák – the Bahamas

az Alpok – the Alps

a Pireneusok – the Pyrenees

Sajnos nem mindig tökéletes az átfedés a magyar és az angol között abban a tekintetben, hogy mit használnak többes alakban. A világ legmagasabb hegysége például magyarul a Himalája, így, egyes számban – míg angolul the Himalayas, többes számban.

Himalája
Himalája
(Forrás: Wikimedia Commons / NASA)

Az angolban a legtöbb víz neve elé is kiteszik a the szót – tehát a folyókat, tengereket, tengeröblöket, óceánokat és csatornákat is határozott névelővel emlegetjük. A tavak azonban nem kérnek a névelőből.

a Duna – the (River) Danube

a Földközi-tenger – the Mediterranean (Sea)

a Mexikói-öböl – the Gulf of Mexico

a Csendes-óceán – the Pacific (Ocean)

a Panama-csatorna – the Panama (Canal)

a Michigan-tó – Lake Michigan

A harmadik nagy névelős csoportba a nagyobb földrajzi egységek tartoznak – beleértve például a sivatagokat is.

a Szahara – the Sahara (Desert)

a Ruhr-vidék – the Ruhr

a Közel-Kelet – the Near East

az Északi-sark – the North Pole

A Szahara az űrből
A Szahara az űrből
(Forrás: Wikimedia Commons / NASA, Chris Hadfield)

Az országnevek, államnevek előtt általában nincs the. Kivéve azt az esetet, ha a országnév többes számú, illetve ha az elnevezés köznevet is tartalmaz.

Magyarország – Hungary

Oroszország – Russia

az Oroszországi Föderáció – the Russian Federation

a Kínai Népköztársaság – the People’s Republic of China

Hollandia – the Netherlands

az Egyesült Államok – the United States

De hogy illik e sorba Ukrajna? Az a kérdés, hogy Ukrajna neve elé kell-e határozott névelő vagy sem, már többször politikai magasságokba emelkedett – néhány hete a The Time is egy egész cikket szentelt a kérdésnek. Ebben ugyanaz az álláspont szerepel, amit már az ország függetlenné válásakor is hangoztattak az ukrán politikusok. Már 1991-ben is azzal érveltek, hogy a határozott névelőt területek neve előtt használjuk – tehát a the Ruhr ’Ruhr-vidék’ típusú nevek előtt. Viszont Ukrajna mint országnév a névelőtlen, egyelemű nevekhez hasonlít – mint például a Hungary ’Magyarország’. Így hiába nevezték a Szovjetunió részét képező Ukrajnát régebben the Ukraine-nek, amióta Ukrajna önálló állam, azóta névelő nélkül kell használni a nevét – vélik az ukrán politikusok.

Most, hogy a Krím miatt ismét reflektorfénybe került az ország, a névelőtlen országnév használata újból napirenden van. Vajon felsőbb utasításra sikerül megváltoztatni a nyelvszokást? Ezt nem tudjuk, de az kétségtelen, hogy az újságok következetesen névelő nélkül használják az ország nevét – miközben a régebbi nyelvtankönyvekben még ott sorakozik Ukrajna neve a névelős földrajzi nevek között.

The Guardian: to take power in Ukraine ’átvegyék a hatalmat Ukrajnában’

CBC News: a threat to Ukraine ’fenyegetés Ukrajnára nézve’

The Sydney Morning Herald: 97 per cent in favour of leaving Ukraine ’97% támogatta az Ukrajnából való kiválást’

New York Times: House of Representatives passes legislation providing $1 billion loan guarantee for Ukraine ’A képviselőház 1 millió dolláros hitelgaranciát szavazott meg Ukrajna számára’

Balaklava – öböl a Krímben
Balaklava – öböl a Krímben
(Forrás: Wikimedia Commons / Denis Kamaev)

Politikai akarat ide vagy oda, a Krím angol neve, a the Crimea már a 20. század vége felé elveszítette a névelőt – legalábbis az angol Wikipédia szócikke szerint. Mások viszont azt állítják, hogy a Crimea szó elől csak néhány hete, 2014. március 4-én hagyták el a the szócskát az újságírók és riporterek. A ukrán külügyminisztérium honlapjának angol változatában azonban következetesen the Crimea szerepel.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
23 siposdr 2014. április 9. 14:34

Van nekem egy gondolatom ezzel kapcsolatosan:

"Így hiába nevezték a Szovjetunió részét képező Ukrajnát régebben the Ukraine-nek, amióta Ukrajna önálló állam, azóta névelő nélkül kell használni a nevét – vélik az ukrán politikusok."

Nem lehetséges, h azért gondolták angolul névelővel írandónak Ukrajnát, mert ők értik az ország nevét (azaz "a határnál lévő terület", kb."Peremvidék" Vasmer szerint: др.-русск. окраина "пограничная местность")? És a szovjet elvtársak úgy gondolták, hogy amíg ez egy földrajzi részegység (azaz az РСФСР határainál lévő terület), addig angolul névelősként írandó, de amióta önálló ország, azóta névelőtlen?

22 Buxoro 2014. április 8. 23:33

@Buxoro: no persze, kérdés, hogy Tunézia, Egyiptom, Omán és Katar neve mennyire arab eredetű.

21 szigetva 2014. április 8. 23:29

@Buxoro: Kösz. (Bennem az Irak környéki országok rémlettek fel.) De azt akkor megállapíthatjuk, hogy az arab névelő meglétének vagy hiányának nincs köze az angol névelő meglétéhez vagy hiányához.

20 Buxoro 2014. április 8. 23:23

@szigetva: Egyáltalán nem. Az idegen eredetű neveknél nincs (Szúrija - Szíria, Líbija, Múrítánija, Lubnán - Libanon, Filisztín - Palesztina).

A belső fejleményeknél viszont vegyes a kép: névelő van az alábbiaknál: al-Maghrib (Marokkó, bár ez is egy tájegység, a Nyugat neve igazából, aminek a maghribi királyság csak egy része), al-Dzsazá'ir (Algéria, "A szigetek"), al-3Iráq (Irak), al-Kuwajt (Kuvait, "az erődöcske"), al-Bahrajn ("a két tenger", Bahrein), al-Urdunn (Jordán-ia, a folyó és az ország neve egybeesik). A rövid neve az EAE-nek (al-Imárát) és Szaúd-Arábiának (asz-Szu3údijja)

DE 3Umán (Omán), Miszr (Egyiptom), Qatar, Túnisz. Településeknél is változó, bár az ősi átvételek (Dimasq, Tarábulusz, Baghdád, Halab, Homsz, Makka, 3Aszqalán stb.) többnyire névelőtlenek, az újonnan alapítottak meg névelősek vagy birtokos szerkezetek (al-Qáhira, al-Mahdijja, ar-Ramla, al-Baszra, al-Hilla). De nem mindig, pl. Alexandriából al-Iszkandarijja lett, ami részben fordítás, részben gyanúsan egybecseng. (A maghribi berber vagy ki tudja milyen nevek nem számítanak, mint Fez vagy Marrákes.)

19 Sultanus Constantinus 2014. április 8. 21:25

@Fejes László (nyest.hu): Persze, így gondoltam én is. (Egyébként a spanyol helynevek eredetének kutatásánál, ahol felmerül az arab is, fontos szempont ennek kizárásánál, hogy ha nem tartalmazza az arab névelőt.)

"(Ami, ha emlékezetem meg nem csal, nem is mássalhangzó-kapcsolat, hanem csupán kísérlet egy laterális approximáns visszaadására)."

Így van, egész pontosan zöngétlen laterális affrikáta. Az azték nyelv legjellegzetesebb hangja.

18 Fejes László (nyest.hu) 2014. április 8. 19:04

@szigetva: Igen, de ott ez azért elég erős tendenciaként érvényesül, ha nem is az aktuális, de a történelmi Mo. határait tekintve, persze figyelembe véve néhány hangtani korlátozást, ill. olyan analogikus kivételeket, minta Szentpétervár.

De az angolra inkább csak annyit tudnék megfogalmazni, hogy országnév előtt sosincs névelő, kivéve... (A területek neve előtt meg általában szintén nincs névelő, de ott azért több kivétel van annál, hogy csak úgy felsoroljuk.)

17 Fejes László (nyest.hu) 2014. április 8. 19:02

@Sultanus Constantinus: Hát, a „minden szó előtt” eleve pontatlan megfogalmazás. Rögtön ott kell kezdeni, hogy nyilván főnevekre vagy főnévi csoportokra igaz, és akkor is el kell választani azt az esetet, amikor a névelő és a főnév közé ékelődhet másik elem, ill. azt, amikor nem. Csak ez utóbbi esetben alakulhat ki olyan, hogy állandóan a szó részévé válik, de ekkor már biztos nem nevezhetjük névelőnek, max. kategória- (szófaj)jelölőnek. Tudtommal közép-amerikai nyelvekben ment végbe ilyen, innen van a jól ismert -tl végződés. (Ami, ha emlékezetem meg nem csal, nem is mássalhangzó-kapcsolat, hanem csupán kísérlet egy laterális approximáns visszaadására).

16 szigetva 2014. április 8. 19:00

@Fejes László (nyest.hu): Persze. A nyelv nem is tudná követni a politikai változásokat. A magyar se követi azt, hogy mi került külföldre a -bAn/-On esetében.

15 Fejes László (nyest.hu) 2014. április 8. 18:57

@szigetva: „Az angolban tényleg szokták azt mondani, hogy a nem független területek előtt van névelő” De ez legfeljebb abban az irányban igaz, hogy országnevek előtt nem szokott lenni (bár fent erre is láttunk ellenpéldákat). Úgy azért nem igazán igaz, hogy ami nem független állam, az elé névelő kell, sőt, ez még tendenciaszerűen sem igaz, nem?

14 Sultanus Constantinus 2014. április 8. 18:10

@szigetva: Szerintem is, és nem csak nevek előtt, hanem minden szó előtt. Az arab jövevényszavakat a spanyol névelővel együtt is vette át, mert úgy érezték, hogy a szó része (pl. al-qadi > alcalde).

13 szigetva 2014. április 8. 17:08

@Buxoro: Az arabban minden ország neve előtt van névelő, nem? Az angolban tényleg szokták azt mondani, hogy a nem független területek előtt van névelő, ezért olyan érzékenyek erre az ukránok.

Off: Amit viszont mintha tényleg átvenne az angol az arabból, azok a mellégnévi alakok: Iraqi, Kuwaiti, Baghdadi, Yemeni, Omani, Ammani stb.

12 Galván Tivadar 2014. április 8. 17:06

@Molnár Cecília: B@sszus! Megint figyelmetlen voltam, amiért ezúton kérek elnézést.

11 Buxoro 2014. április 8. 16:55

@szigetva: Szudán és Jemen esetében történetesen az arab eredeti is névelős (asz-Szudán, al-Jaman), bár nem hinném, hogy emiatt kerültek át névelővel az angolba.

Inkább arról lehet szó, hogy alapvetően ezek is tájegységek voltak, nem pedig államok, ezért alakult ilyenné a nevük. Jemen területén az európaiak megjelenésekor és utána végig sok kicsi állam létezett , amik a 20. században kettőre - Észak- és Dél-Jemen - redukálódtak, aztán 1990 óta nagy bánatukra együtt vannak. A Szudán név meg a Bilád asz-Szúdán (Feketék országa, kb. Fekete-Afrika) rövidülése, ami vélhetően egyiptomi szemüvegen keresztül konkretizálódott arra a Szudánra, ami volt és van.

10 Molnár Cecília 2014. április 8. 14:42
9 Fejes László (nyest.hu) 2014. április 8. 14:39

@szigetva: Ez csak megerősít... :)

@Sultanus Constantinus: „a spanyolban teljesen világosan elválik a kettő (ami onnan is látszik, hogy pl. az El Salvador névben a névelőt nem vonhatod össze: nincs *al Salvador, *del Salvador, csak "a El Salvador", "de El Salvador")”

Na látod, ez végre nyelvészeti kritérium. De ez legfeljebb azoknál a nyelveknél használható, ahol van ilyesmi jelenség. És ott sem biztos, hogy van ilyen különbségtétel.

„Igen. Mert "az Alpok [hegység], a Kárpátok [hegység] stb.”

Ha csak úgy nem. ROFL...

@Galván Tivadar: „A mi Közel-Keletünket azt angolul Middle East-nek hívják, elég sokszor látom szolgai fordításban Közép-Keletnek.” Na ez is belefért volna a Mi idegesít-cikkünkbe.... :)

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X