A szóvégi néma h-ról: a székely káromkodásokat tartalmazó videóban se szerették.

"Hogy a _dühü_ eméssze meg a fejedet!" Inkább megduplázták az előtte lévő magánhangzót...

De a "méh" (csak a rovar!) mifelénk is "méhe", bár a toldalékolásban van némi ingadozás (méhek ~ méhék) - ámde a "méhével" ragozott alak eléggé elterjedt...

Hat(!!!) ilyen szavunk van, nem három és nem négy.

Pehely, kehely, teher...

...vehem 'állati magzat' (> vemhes), boholy (> (bél)bolyhok), moholy (> molyhos)

@Krizsa:

Vénséges vén héber emberek egy szent helyen elrejtett kehelybe rendszeresen pelyheket szellentenek? Esetleg elégetett pelyheket tesznek bele, és ennek pernyéjével székrekedést és bélrendellenességeket kezelnek, te meg ennek szellemében „nyelvészkedésre” vetemedsz?

Nekem ez egy teljesen érthetetlen és megfejthetetlen rejtély! És persze, nem mellesleg, ez tényleg elég kellemetlen tehertétel lehet neked!

Kehely – héber: kihel (lágy h-val) = összegyűjtötte, kahál (lágy h-val) = közönség, gyülekezet

phü! – hb: píjah = korom

pihe, pöhös – hb: puh = fúj, éleszt, szellent

pehely, pelyhes-bolyhos – hb: puch = dunyha P/B kereszt hangváltozás

molyhos - hb. mahól = tánc,

teher – hb: tirhá = teher, fáradozás (terhes),

terah = vén (nehézkes)

tarhál, turha (takony) – hb: tarhán = zaklató, kellemetlenkedő

Van a neten elérhető review a magyar fonotaktikáról?

@pocak: "élő ember szájából is hallottam már a "boholy" szót."

Pallas Nagylexikon: Boholy

(villus), hosszu ritkás, szétálló és puhás szőre a növények felszinének, p. a köles levélhüvelyén v. a szamóca és beléndfű szárán, a szöszös kaszanyügön (Vicia villosa). - Boholyfa, l. Gyapjufa.

mek.niif.hu/00000/00060/html/014/pc001444.html

Falunévként is volt Moholy korábban (ma Szerbia), de nem tom, h. az idetartozik-e..

pehely pille pölh

tere teher terhe

.

trag : húz von → tractus track trek drag

traigin vinni

trogin hozni

→ targonca

→ trahere ťarcha

etymonline.com/index.php?term=tract

etymonline.com/index.php?term=drag

@odinn: figyelmesen visszahallgattam és tényleg! Ott a té! 30 éven keresztül tévhitben éltem, de most megvilágosodtam! Döbbenetes.

@Janika: Az pamutbojt.

Kérdeném a szerzőt, vajh a "Švejk kocsmálya" valamiféle tréfa akarna lenni, vagy a magas Maligán-fok jelzése.

A kehely, a pehely és a teher

Kehely (Ly=L-I/J: keheli) A héber kihel=összegyűjtötte kahál=gyülekezet, kohel=alkohol (de lágy H-val). A Ch-s német, az X-es görög és latin szó mind távolabb áll a magyar lágy H-s szóhoz, vagyis a héber áll közelebb. De mégis tovább nyomozunk, mert a „gyülekezés” nem kehely. Talán az alkohol lepárlásáról lesz szó? Igen. Az ’al-’ = az arab ’a’ névmás. Az arab kohul ugyan por, de nyilván az összegyűjtés értelem számít. Az al-kohol azonban nem lehet a héberből, mert ott a ha- = a, az. Az al- az arabban = a, az.

Tehát a német, görög, latin és még a finn kalkki = kehely is (jövevényszó), az arab al-kuhul = a párlat (de nem alkohol, hanem az antimon por párlata) szóból származik. Az arab névelő nélkül persze visszajutunk a héber(arám)-hoz: összegyűjtés ÉS alkohol. Ez a leszármaztatás nem cáfolja ugyan a kehely görög-latin eredetét, de azt a marhaságot igen, hogy a beszélő közösségek „megegyezéssel” alkották volna meg a nyelvek szavait és nem a távoli és még távolabbi múltból hoztuk. De legtöbbször nem szomszédolás révén, hanem a „fejünkből”.

A KH lágy H-val egészen más gyököt jelent (ősi értelme: elgyengülés), mint a normál H-val (köhög-erőszak-fogd-vidd). A magyar szóban a lágy H van. Tehát a kehely nálunk is jövevényszó, de máshogyan, máshonnan. NEM a latin-görögből.

Pehely (Ly=L-I/J: peheli) A héber puhá=fúj (puha), pihá=kifújás (phu), szellentés (puki) pihut = (súly, érték) csökkenés, pohe=lézeng. S ez mind jellemző a pehely-re. A H most normál, nem lágy. A cikkből: „az -(e)ly kicsinyítő képző lehet”. Nem lehet, lehetkék. Az ’-el’ a legáltalánosabb kozmopolita igeképző: a peh-el az (mit csinál?) peh-el: „lézeng”. Az -i pedig, szintén „nemzetközi” melléknév képző. A hivatalos nyelvészet – ennyit se tud.

A peheli olyan pöh-pihe, ami már nincs, mondjuk az állat bundájában, hanem szabadon lebeg. A cikkből: „Egyes szerb-horvát változatokban van ugyan kehli, de ez már minden bizonnyal a magyarból került át.” Na ez sem – „minden bizonnyal”. Azért nem, mert Vas megyében (vend, szláv körzet) kehel-nek mondják a kehelyt. Ez most, kivételesen, valóban szláv jövevény lesz.

Teher, tereh (ez utóbbit én is hallottam). A héber toreh = fáradozik, turijah = fáradságos, terah = vén, tirhá = teher, tarhán = zaklató, kéregető (tarhál).

Hoppá, most megfordul az r/h: tahár = székrekedés, taharut = verseny (mind normál H). Ezek két különböző gyökváz leszármazottai, ahol a normál H őshang, a pergetett R meg viszonylag új. A trr váz ősi (velünkszületett) értelme TÖR. A t’hh vázé: valami nehézkes, keserves. A pergetett R-et nemcsak nehéz kiejteni, hanem „erőszakos is”, átüthet az ősi, de gyengébb (H, J) hangokon. De mivel az „agy” tud róla, hogy a ’t’hh’ mit jelent, a H vissza-visszakerül...

Szóval nem a nyelv, garat – vagyis a beszélőszervek – döntenek (nem a valódi nyelvészetet manapság kitúró, értelmetlenül helyettesítő FONOLÓGIZÁLÁS). Mert arról tényleg semmit nem tud az ártatlan beszélő, hogy a francba állítsa elő a különböző hangokat. Ezzel nyúzni az ált. iskolásokat! MINEK?

Csak azt érzi (öntudatlanul), hogy milyen öröklött alap-értelmet kell az agyának kivezényelniük a szájból. És tökmindegy, hogy milyen nyelvállással.

Még egy szó: <moholy> 'növény finom szőrzete' ~ <molyhos>

@Janika: „A röhejről ugyanazok elmondhatók, mint a pehelyről ám mégsem viselkedik ilyen furcsán” Ahogy a cikk is írja: „A kiesés azonban nem törvényszerű: elem : elemek (*elmek), tetem : tetemek (*tetmek), motor : motorok (de nyelvjárásokban előfordul a motrok is), öröm : örömök (*örmök), török : törökök (*törkök).”

„A Pom-Pom meséi című rajzfimben mintha 'papucs orrán pamutbolyh' lenne a bevezetőben.” Ez mutatja, hogy a boholy már csak kevés beszélőnek van meg. A többiek visszaképzik a bolyhosból vagy a bolyhokból.

A röhejről ugyanazok elmondhatók, mint a pehelyről ám mégsem viselkedik ilyen furcsán: marad röhejes és nem *röjhes.

@szigetva: @pocak: A Pom-Pom meséi című rajzfimben mintha 'papucs orrán pamutbolyh' lenne a bevezetőben.

@szigetva: éppen ezt akartam bedobni én is. sőt élő ember szájából is hallottam már a "boholy" szót.