nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Nevet kapott két új szupernehéz elem, a livermorium és a flevorium

A periódusos rendszer két új transzurán elemének névadását hagyta jóvá a kémikusok nemzetközi szervezete, a IUPAC, a 114-es rendszámú elem a livermorium (Lv), a 116-os a flerovium (Fl).

MTI | 2011. december 6.
|  

Az elnevezésekhez öt hónapig lehet nyilvánosan megjegyzéseket fűzni, mielőtt a hivatalos eljárás megindulna, és a nevek a periódusos rendszerben felváltanák a jelenlegi, sorszám alapján adott latin megnevezést – olvasható a www.iupac.org honlapon.

A radioaktív és csupán a másodperc töredékéig létező elemek közül a livermorium a kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumról kapta nevét, míg a flerovium Georgij Nyikolajevics Flerovról (1913-1990), aki a dubnai Flerov Laboratórium (FLNR) megalapítója volt.

A 114-es és 116-os rendszámú új elemekkel júniusban bővült hivatalosan a periódusos rendszer a kémikusok és a fizikusok nemzetközi szervezeteinek (IUPAC és IUPAP) három éven át tartó felülvizsgálati eljárása után. A szupernehéz, 114-es és 116-os rendszámú elemeknek ekkor még csak egyezményes, sorszám alapján képzett nevük volt, ununquadium és ununhexium a rendszerbeli sorszámuk – latin eredettel egy-egy-négy és egy-egy-hat – alapján.

E szervezetek csak akkor fogadnak el igazoltnak egy bejelentést, ha az új elem létrehozói a teljes bomlási sort igazolni tudják, illetve azt másik gyorsítóban is meg tudják ismételni. Erre alkalmas intézet azonban a világon csak néhány található, közöttük van a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium (Kalifornia, Egyesült Államok) és az Egyesített Atomkutató Intézet (Dubna, Oroszország) is, melyeknek tudósai együttműködésben hozták létre a két transzurán, szupernehéz elemet még 2004-ben és 2006-ban.

A transzurán (uránon túli) elemek természetes körülmények között magfúzióval a csillagok belsejében születnek. Földi körülmények között két nehézion atommagjának ütköztetésével tudják létrehozni a szupernehéz elemeket, ám nehéz detektálni őket, mert kevés keletkezik belőlük és gyorsan szétesnek kisebb atomokra.

Hagyományosan a felfedezők kapják meg a jogot az elemek végleges elnevezésére. A 110-es rendszámú elemet például a darmstadti (Németország) Nehézionkutató Intézet kutatói városuk után darmstadtium (Ds) névre keresztelték. A 112-es – mindeddig legnagyobb rendszámú – elem pedig Nikolausz Kopernikusz tiszteletére a copernicium (Cn) elnevezést kapta 2010-ben a német, finn, orosz és szlovák kutatóktól, akik létrehozták.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X