-
szigetva: @Sándorné Szatmári: „A magyar nyelv például egy olyan nyelv, amely bár "gyökeresnyelv", mo...2026. 01. 16, 15:40 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Azt gondolom, hogy a tudományos vizsgálatok típusai relatívak, és kultúrákhoz k...2026. 01. 16, 08:45 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Hogy "mit jelent a nyelvek tudományos vizsgálata", szerintem kultúra korszakok ...2026. 01. 16, 08:43 Nyelvek születése és terjedése
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Mivel a hozzászólásaidból a hozzáértők számára világos, hogy nem vagy ...2026. 01. 12, 12:27 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Szerintem az emberi nyelvek mai tudományos vizsgálata amely nyelvek összehasonl...2026. 01. 12, 12:06 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
a posztnomád kalandozó állam Idegen gének az ősmagyar éjszakában Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja A honfoglaló férfi, a gender studies pedig nő Ismerjük vagy használjuk?
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Hárommilliárd forint uniós támogatásnak köszönhetően értek el sikereket a Debreceni Egyetem kutatói.
Öt tudományterület összesen 118 kutatócsoportja vett részt a Debreceni Egyetem napokban lezáruló kutatóegyetemi projektjén, amelyen két év alatt hárommilliárd forint uniós támogatás felhasználásával a kutatások finanszírozása mellett eszközbeszerzés is megvalósult. Fábián István rektor a projekt csütörtöki zárórendezvényét megelőző sajtótájékoztatón elmondta: a támogatott területek a molekulatudomány, a fizika, számítás- és anyagtudomány, az egészség- és környezettudomány, a molekuláris medicina, valamint a nyelvtechnológia és bioetika voltak.
A rektor szerint a projekt sikeressége azt is bizonyítja, hogy jó döntés volt a Debreceni Egyetemet a kutatóegyetemek közé sorolni, a jövőben pedig az intézmény méltán pályázhat a kiemelt kutatóegyetemi státusra és az ezzel járó – a minőségi kutatást díjazó – többletforrásokra. Megítélése szerint az egyetem felelősen döntött, amikor ezekre a fókuszcsoportokra koncentrálták a támogatást, hiszen nemzetközi szinten is jelentős tudományos eredményeket tudtak elérni.
::adbox::7:
Fésüs László, a projekt szakmai vezetője közölte: 500 millió forintból 115 műszert szereztek be, így egyebek mellett a legkorszerűbb mérőeszközökkel és az őssejtek tanulmányozásában használatos műszerekkel gazdagodott az egyetem. A fókuszcsoportokat a megelőző tíz év pályázati és tudományos eredményei alapján választották ki. A fő szempont az volt, hogy azokat a területeket támogassák, ahol a legjobban hasznosul a támogatás és ahol nemzetközileg is jegyzett eredmények érhetők el.
Az elmúlt két évben a 118 kutatócsoportnak összesen csaknem 900 publikációja jelent meg. A csoportok közül 21 olyan fiatalokat tömörített, akik először kaptak hasonló kutatási támogatást.













