-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Hárommilliárd forint uniós támogatásnak köszönhetően értek el sikereket a Debreceni Egyetem kutatói.
Öt tudományterület összesen 118 kutatócsoportja vett részt a Debreceni Egyetem napokban lezáruló kutatóegyetemi projektjén, amelyen két év alatt hárommilliárd forint uniós támogatás felhasználásával a kutatások finanszírozása mellett eszközbeszerzés is megvalósult. Fábián István rektor a projekt csütörtöki zárórendezvényét megelőző sajtótájékoztatón elmondta: a támogatott területek a molekulatudomány, a fizika, számítás- és anyagtudomány, az egészség- és környezettudomány, a molekuláris medicina, valamint a nyelvtechnológia és bioetika voltak.
A rektor szerint a projekt sikeressége azt is bizonyítja, hogy jó döntés volt a Debreceni Egyetemet a kutatóegyetemek közé sorolni, a jövőben pedig az intézmény méltán pályázhat a kiemelt kutatóegyetemi státusra és az ezzel járó – a minőségi kutatást díjazó – többletforrásokra. Megítélése szerint az egyetem felelősen döntött, amikor ezekre a fókuszcsoportokra koncentrálták a támogatást, hiszen nemzetközi szinten is jelentős tudományos eredményeket tudtak elérni.
::adbox::7:
Fésüs László, a projekt szakmai vezetője közölte: 500 millió forintból 115 műszert szereztek be, így egyebek mellett a legkorszerűbb mérőeszközökkel és az őssejtek tanulmányozásában használatos műszerekkel gazdagodott az egyetem. A fókuszcsoportokat a megelőző tíz év pályázati és tudományos eredményei alapján választották ki. A fő szempont az volt, hogy azokat a területeket támogassák, ahol a legjobban hasznosul a támogatás és ahol nemzetközileg is jegyzett eredmények érhetők el.
Az elmúlt két évben a 118 kutatócsoportnak összesen csaknem 900 publikációja jelent meg. A csoportok közül 21 olyan fiatalokat tömörített, akik először kaptak hasonló kutatási támogatást.