-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egy alkimista a bölcsek kövét kereste, de a nap kövét találta meg. Bár fényelnyelő képessége miatt nyeljük le, mégsem fényéről, hanem súlyáról kapta a nevét. De nyílhat-e sivatagi rózsa Bolognában? És hogy kerül a cipész a kémiatörténet asztalára?
A fluoreszkálás-foszforeszkálás után nem meglepő, hogy most egy hasonlóan viselkedő elemről szólunk, amely épp a fényével hívta föl magára a figyelmet.
(Forrás: Wikimedia commons, Pogány Péter)
Bárium Ba
Egy bolognai cipész, Vincenzo Cascariolo lelkes magánalkimistaként, mint sok kortársa, időt-energiát nem sajnálva kereste a minden fémet arannyá változtató bölcsek kövét (olaszul pietra filosofale, angolul philosopher's stone). Az 1600-as évek legelején egy újabb kísérlettel próbálkozott: szénport és egy nehéz barnás ásványt (ez volt a későbbi barit, azaz bárium-szulfát, BaSO4) hevített össze, majd amikor az egyveleg kihűlt, egy vasrúddal megböködve várta az eredményt. Sajnos a vas nem változott arannyá… De amikor a bölcsek kövének remélt anyaggal összekenődött fémet egy egyébként sötét szobába vitte, óriási meglepetésére azt látta, hogy az világít! Noha a fény végül elhalványult, Cascariolo arra is rájött, hogy ha az anyagot megint megvilágítja (mondjuk kiviszi a napra), akkor az „újjáéled”, és megint fénylik a sötétben. Hamarosan már egész Itáliában megismerték a különleges vegyületet, lapis Solaris, illetve pietra del sole azaz a ’nap köve’ néven.
Magának az elemnek a nevét a sorozatunk már több írásában is említett Humphry Davy báró ötlötte ki, 1808-ban, a barit ásvány (bárium-szulfát, BaSO4, illetve súlypát – erről a pát szóról már megemlékeztünk…) nevére utalva.
Egyébként már 1772-ben Carl Wilhelm Scheele (ugye, már az ő nevét is megjegyezhettük sorozatunkból) rátalált a bárium-oxid kristályaira, ahogy két évvel később Johan Gottlieb Gahn is. Ez annyiban érdekes, hogy a bárium-oxid egy „problémás” anyag. Igen aktív vegyület, úgyhogy a természetben nemigen lehet vele találkozni – vízzel is, szén-dioxiddal is lelkesen reagál és alakul át más báriumos molekulákká, a már említett barittá, illetve bárium-karbonáttá (BaCO3 – ennek az ásványnak a „megszólítása” witherit). A bárium-oxidot először a barote, illetve később módosítva a baryte néven emlegették. Ezeket a szavakat Louis Bernard Guyton de Morveau adta a báriumos kődarabkák nevének, a görög βαρυς [barüsz] ’súlyos, nehéz, nyomó, erős’ szó alapján – gondoljunk a barométer, azaz ’(lég)nyomásmérő, (lég)súlymérő’ szavainkra! Az ok logikus: ezek az ásványok igen nagy sűrűségűek (például a BaSO4, a bárium-szulfát sűrűsége 4,5 gcm–3 – ez annyit jelent, hogy egy jó maroknyi is 2-3 Kg-ot nyom). Már a régi német bányászok is Schwerspat-nak ’nehéz kőzet’-nek nevezték az anyagot. Később a neves kémikus, Lavoisier ismét változtatott egy kicsit az ásvány nevén: javaslata alapján baryta lett az új név.
Nos, végül elsőként Davy állított elő tiszta báriumot. Berzelius 1812-ben a lágy ezüstös alkáliföldfémnek a barytium [barícium] szót javasolta elemnév gyanánt, de a rövidebb, akkor már használatos Davy-féle bárium lett a befutó variáció.
A bárium-szulfáttal mi is találkozhatunk, ha nem is a legkellemesebb körülmények között: ez az a kásaszerűség, amelyet le kell nyelnünk egy gyomor- és bélrendszeri röntgenvizsgálat előtt, mivel a bárium atomjai jól nyelik az röntgensugarakat, intenzív fehér, belső árnyképként kirajzolva az emésztőcsatornánkat.
(Forrás: Wikimedia commons)
Sima, kavicsszerű ásványosbarit-köveket bőségesen találtak Olaszországban, Bolognában; emiatt hívták ezt az ásványt bolognai kőnek, illetve Bononia-kőnek is. A Szahara mentén pedig turistaként, szuvenír gyanánt ma is vásárolhatunk látványosan összefejlett barnás, különös selymességű baritkristály-alakzatokat, sivatag rózsája néven (ez a zsíros-selymes megjelenés azért érdekes, mert a barit alapvetően átlátszó; a baritrózsa viszont cseppkőszerű-gumós rendezettségű).
(Forrás: Wikimedia commons)
Irodalom
Dudichné dr. Vendl Mária, dr. Koch Sándor: A drágakövek – különös tekintettel a mesterséges drágakövekre, Királyi Magyar Természettudományi Társulat, 1935
Nagy Anett: Motivációs stratégiák fejlesztése a fizikatanításban Szegedi Tudományegyetem, 2005 (PhD)
Jensen, K. A. Dansk kemi, 1985, 5, 149–157
http://www.freeweb.hu/hmika/Kemia/Html/Luciferi.htm
M. Prinz et al. (editors): Simon and Schuster's Guide to Rocks and Minerals, 1978, New York, Simon & Schuster
Ball, D. W.: J. Chem. Educ., 1985, 62, 787–788.
Bates, R.: Geology of the Industrial Rocks and Minerals, New York
http://hu.wikipedia.org
International Union of Pure and Applied Chemistry. Nomenclature of Inorganic Chemistry
Pallas Nagylexikon
summerwine.gportal.hu
Weeks, M. E.: Discovery of the Elements, 7th ed., 1968, Journal of Chemical Education, Easton
Állatorvosi Szótár Magyar–Latin–Angol–Német, Mezőgazda Kiadó
http://www.gene.ucl.ac.uk/nomenclature
Molecular and Cellular Biochemistry, International Journal for Chemical Biology in Health and Disease
Liddell, H. G., Scott, Robert: A Greek-English Lexicon, 1940, Oxford: Clarendon Press, ISBN 0198642261
Györkössy Alajos: Magyar–latin kéziszótár, Akadémiai Kiadó