-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egy alkimista a bölcsek kövét kereste, de a nap kövét találta meg. Bár fényelnyelő képessége miatt nyeljük le, mégsem fényéről, hanem súlyáról kapta a nevét. De nyílhat-e sivatagi rózsa Bolognában? És hogy kerül a cipész a kémiatörténet asztalára?
A fluoreszkálás-foszforeszkálás után nem meglepő, hogy most egy hasonlóan viselkedő elemről szólunk, amely épp a fényével hívta föl magára a figyelmet.
![Barit](/media/barit.png)
(Forrás: Wikimedia commons, Pogány Péter)
Bárium Ba
Egy bolognai cipész, Vincenzo Cascariolo lelkes magánalkimistaként, mint sok kortársa, időt-energiát nem sajnálva kereste a minden fémet arannyá változtató bölcsek kövét (olaszul pietra filosofale, angolul philosopher's stone). Az 1600-as évek legelején egy újabb kísérlettel próbálkozott: szénport és egy nehéz barnás ásványt (ez volt a későbbi barit, azaz bárium-szulfát, BaSO4) hevített össze, majd amikor az egyveleg kihűlt, egy vasrúddal megböködve várta az eredményt. Sajnos a vas nem változott arannyá… De amikor a bölcsek kövének remélt anyaggal összekenődött fémet egy egyébként sötét szobába vitte, óriási meglepetésére azt látta, hogy az világít! Noha a fény végül elhalványult, Cascariolo arra is rájött, hogy ha az anyagot megint megvilágítja (mondjuk kiviszi a napra), akkor az „újjáéled”, és megint fénylik a sötétben. Hamarosan már egész Itáliában megismerték a különleges vegyületet, lapis Solaris, illetve pietra del sole azaz a ’nap köve’ néven.
Magának az elemnek a nevét a sorozatunk már több írásában is említett Humphry Davy báró ötlötte ki, 1808-ban, a barit ásvány (bárium-szulfát, BaSO4, illetve súlypát – erről a pát szóról már megemlékeztünk…) nevére utalva.
Egyébként már 1772-ben Carl Wilhelm Scheele (ugye, már az ő nevét is megjegyezhettük sorozatunkból) rátalált a bárium-oxid kristályaira, ahogy két évvel később Johan Gottlieb Gahn is. Ez annyiban érdekes, hogy a bárium-oxid egy „problémás” anyag. Igen aktív vegyület, úgyhogy a természetben nemigen lehet vele találkozni – vízzel is, szén-dioxiddal is lelkesen reagál és alakul át más báriumos molekulákká, a már említett barittá, illetve bárium-karbonáttá (BaCO3 – ennek az ásványnak a „megszólítása” witherit). A bárium-oxidot először a barote, illetve később módosítva a baryte néven emlegették. Ezeket a szavakat Louis Bernard Guyton de Morveau adta a báriumos kődarabkák nevének, a görög βαρυς [barüsz] ’súlyos, nehéz, nyomó, erős’ szó alapján – gondoljunk a barométer, azaz ’(lég)nyomásmérő, (lég)súlymérő’ szavainkra! Az ok logikus: ezek az ásványok igen nagy sűrűségűek (például a BaSO4, a bárium-szulfát sűrűsége 4,5 gcm–3 – ez annyit jelent, hogy egy jó maroknyi is 2-3 Kg-ot nyom). Már a régi német bányászok is Schwerspat-nak ’nehéz kőzet’-nek nevezték az anyagot. Később a neves kémikus, Lavoisier ismét változtatott egy kicsit az ásvány nevén: javaslata alapján baryta lett az új név.
Nos, végül elsőként Davy állított elő tiszta báriumot. Berzelius 1812-ben a lágy ezüstös alkáliföldfémnek a barytium [barícium] szót javasolta elemnév gyanánt, de a rövidebb, akkor már használatos Davy-féle bárium lett a befutó variáció.
A bárium-szulfáttal mi is találkozhatunk, ha nem is a legkellemesebb körülmények között: ez az a kásaszerűség, amelyet le kell nyelnünk egy gyomor- és bélrendszeri röntgenvizsgálat előtt, mivel a bárium atomjai jól nyelik az röntgensugarakat, intenzív fehér, belső árnyképként kirajzolva az emésztőcsatornánkat.
![Báriumszulfátos bélvizsgálat](/media/bariumszulfatos-belvizsgalat.png)
(Forrás: Wikimedia commons)
Sima, kavicsszerű ásványosbarit-köveket bőségesen találtak Olaszországban, Bolognában; emiatt hívták ezt az ásványt bolognai kőnek, illetve Bononia-kőnek is. A Szahara mentén pedig turistaként, szuvenír gyanánt ma is vásárolhatunk látványosan összefejlett barnás, különös selymességű baritkristály-alakzatokat, sivatag rózsája néven (ez a zsíros-selymes megjelenés azért érdekes, mert a barit alapvetően átlátszó; a baritrózsa viszont cseppkőszerű-gumós rendezettségű).
![A sivatag rózsája](/media/a-sivatag-rozsaja.png)
(Forrás: Wikimedia commons)
Irodalom
Dudichné dr. Vendl Mária, dr. Koch Sándor: A drágakövek – különös tekintettel a mesterséges drágakövekre, Királyi Magyar Természettudományi Társulat, 1935
Nagy Anett: Motivációs stratégiák fejlesztése a fizikatanításban Szegedi Tudományegyetem, 2005 (PhD)
Jensen, K. A. Dansk kemi, 1985, 5, 149–157
http://www.freeweb.hu/hmika/Kemia/Html/Luciferi.htm
M. Prinz et al. (editors): Simon and Schuster's Guide to Rocks and Minerals, 1978, New York, Simon & Schuster
Ball, D. W.: J. Chem. Educ., 1985, 62, 787–788.
Bates, R.: Geology of the Industrial Rocks and Minerals, New York
http://hu.wikipedia.org
International Union of Pure and Applied Chemistry. Nomenclature of Inorganic Chemistry
Pallas Nagylexikon
summerwine.gportal.hu
Weeks, M. E.: Discovery of the Elements, 7th ed., 1968, Journal of Chemical Education, Easton
Állatorvosi Szótár Magyar–Latin–Angol–Német, Mezőgazda Kiadó
http://www.gene.ucl.ac.uk/nomenclature
Molecular and Cellular Biochemistry, International Journal for Chemical Biology in Health and Disease
Liddell, H. G., Scott, Robert: A Greek-English Lexicon, 1940, Oxford: Clarendon Press, ISBN 0198642261
Györkössy Alajos: Magyar–latin kéziszótár, Akadémiai Kiadó