nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Magas hegyi vasút
Nem nyelvi szavak
és a helyesírás használhatatlansága

Olvasónk látszólag komoly nyelvészeti kérdést tesz fel. Házi szakértőnknek azonban sajnos ezúttal nincs alkalma a nyelvelméleti kérdések mélységeibe ereszkedni, helyette ismét a helyesírás miatt morog.

Kálmán László | 2014. június 20.
|  

Meglepő kérdést tett fel József nevű olvasónk:

Léteznek nem nyelvi szavak? Egy lexion lemma alapján merült fel bennünk a kérdés, mégpedig olyan formán, hogy a „salabakter” szó eredetét magyarázva felmerült a kifejezés, nyelvi szó. Léteznek más szavak is?

A kérdés az idézet utolsó mondatára vonatkozik: Avuló bizalmas nyelvi szó. Érdekes, hogy olvasónknak csak az ütött szöget a fejébe, hogy vannak-e „nem nyelvi szavak”, ha a salabaktert „nyelvi szónak” minősítik, de az nem merült fel benne, hogy milyen egy „bizalmas szó”. Ebből talán már világos a válasz: nincsenek „bizalmas szavak”, viszont van bizalmas nyelv, pontosabban bizalmas regiszter, ami arra a beszédmódra utal, amit csak bizalmasainkkal használunk, olyanokkal, akikkel bizalmas viszonyban vagyunk. Ez nagyjából a formális (hivatalos) regiszter ellentéte, hiszen azokkal, akikkel nem vagyunk bizalmas viszonyban, formális, hivatalos megfogalmazásokat alkalmazunk. Sok kifejezés esetében talán van középút is, nem is bizalmas, de nem is túlságosan formális regiszter, de annak nincs külön neve a nyelvészetben. A bizalmas nyelvi szó kifejezést tehát így kell tagolni: [[[bizalmas nyelv]i] szó], nem pedig így: [bizalmas [nyelvi szó]].

József és a vele társalgók nem értették volna félre ezt a kifejezést, ha az, aki leírta, más írásképet használt volna, vagyis ha így írta volna: bizalmasnyelvi szó. Szerintem a hangsúlyozást is, az értelmezést is ez az íráskép adta volna vissza jobban. Nem vagyok a helyesírás szakértője, de azt hiszem, A magyar helyesírás szabályainak (AkH.) ez az általam javasolt íráskép nem felelne meg. Elmondom, miért.

Az AkH. 108. pontja szerint két szóba kell írni az olyan szerkezeteket, amelyek úgy épülnek fel, hogy egy két szóba írandó minőségjelzős szerkezethez járul az -i, -beli, -s, -(j)ú/-(j)ű, -nyi képzők valamelyike. Hogy erre a szabályra miért van szükség, azt nem tudom, nyilván a helyesírni tanulók dolgát akarják megnehezíteni. Például a magashegyi, magasnyomású szavakat én egybeírnám (a másodikat az AkH. is), mert egybe is mondom, pedig a magas hegy, magas nyomás kifejezéseket az AkH. 107. pontja alapján külön kell írni, ami rendben is van, mert két külön hangsúllyal ejthetők.

Magas hegyi vasút vagy magashegyi vasút?
Magas hegyi vasút vagy magashegyi vasút?
(Forrás: Wikimedia Commons / OLU / CC BY-SA 2 0 )

És vajon mit mondhatunk a bizalmas nyelv kifejezésről a 107. alapján? Ott azt a titokzatos megfogalmazást találjuk, hogy akkor kell egybeírni, ha „tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege”. Ezen a ponton a nyelvész zavarba jön, mert a jelentés nem olyan dolog, amit csak úgy „összegezni” lehet, tehát nem mennyiségszerű dolog. A példák egy részénél érteni véljük a fogalmazó szándékát: a hidegvérű szót például nem (csak) olyanokra mondjuk, akiknek a vére ténylegesen hideg. A kispárna azonban nem ilyen „képes kifejezés”, hanem ténylegesen kicsi párna, a nagypárnánál kisebb, mégis egybe kell írni. A söröspohár az AkH. szerint ’sörnek való pohár’, mégis azok között sorolják fel, amelyeknél az egész szerkezet jelentése nem sima „összeg” – hát miért ne jelenthetné ebben az -ös képző éppen azt, hogy ’neki való’?

Mivel tehát a 107. pont megfogalmazása homályos, alkalmazhatatlan, ezért nem tudom megmondani, hogy szabad-e (az AkH. szerint) azt írni, hogy bizalmasnyelv és bizalmasnyelvi. (Arra pedig semmi szín alatt nem ad módot az AkH., hogy kétféle írásmód között szabadon válasszunk. Hova jutna a világ?!)

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 Untermensch4 2014. június 20. 09:15

„tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege”

a magasnyomású mint műszaki kifejezés sztem definiálva van szakterületenként így a "magas nyomás" mint szubjektív minősítéshez képest más a jelentése. a "söröspohár" is bizonyos alakú poharak halmaza mint a "pezsgőspohár". a "kispárna" nem csak mérete hanem használatának módja miatt "más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege"

1 bemapoe 2014. június 20. 07:47

Az ilyen kérdésekben annyira egyet tudok érteni a szerzővel. Szeretek helyesen írni, de gyakran ehhez hasonló értelmetlenégeket szül a szabályok pontos követése, és tényleg bosszantó, hogy nincs választási opciója az embernek. Szerencsére itt a lehetőség az új szabályzattal, hogy ezen változtassanak. Nyilván fognak.

Információ
X