Anna nevű olvasónk olyan kérdést tett fel, ami a nyelvhasználatnak egy egészen pici szegletére vonatkozik, ráadásul olyanra, aminek a hétköznapi beszélt nyelvhez alig van köze, ezért kivételesen ezt nem is a beszélőközösség alakítja dinamikusan, mint a nyelvet általában, hanem szervezetek adminisztratív döntései, amelyek ezért kiszámíthatatlanok, és a nyelvszokásokhoz is kiszámíthatatlan mértékben igazodnak.

A joghallgatókat régóta foglalkoztató kérdésem a tanszékek elnevezéseivel kapcsolatos. Az ELTE Jogi Karán például minden tanszéknév jelzős szerkezet, kivéve kettőt: a Kriminológia Tanszéket és a Közgazdaságtan és Statisztika Tanszéket. A Debrecenbeni Egyetem Jogi Karán a Pénzügyi Jog és Közmenedzsment Tanszék ugyanígy járt, de itt valószínűleg a "közmenedzsment" szóra tekintettel.

A kérdésem az, hogy van-e bármilyen nyelvészeti racionalitása a különbségtételnek? Helyes-e mindkét forma?

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Először egy kis terminológia. A hagyományos (iskolai) nyelvtan „jelzős szerkezetnek” nevez gyakorlatilag minden olyan névszói szerkezetet, amelyben az alaptagot olyan kifejezés(ek) előzi(k) meg, amelyek az alaptag tartalmának „módosítására” szolgálnak (bármit jelentsen is ez, mindenesetre egyedül a determinánsokat, vagyis a névelőféleségeket nem tekintik módosítónak, azaz jelzőnek). Így az iskolai nyelvtan szerint mindkét szerkezetfajta, amelyre Anna utal, „jelzős szerkezetnek” minősül. Tehát a gyakoribb típus is, amelyikre Anna nem hoz példát, az Alkotmányjogi Tanszék típus, és a ritkábbik is, a Kriminológia Tanszék típus. Ezért az egyértelműség kedvéért nevezzük inkább az elsőt mellékneves szerkezetnek, a másodikat pedig jelöletlen szerkezetnek (mert ebben a jelző szerepét főnévi tő játssza, amelynek nincs a jelzői szerepet jelölő toldaléka).

Nos, „helyességről” már csak amiatt sem beszélhetünk ebben az esetben, amit a bevezetőben elmondtam: ilyen hivatalos névadás esetén a hivatal, szervezet döntésétől függ az elnevezés „helyessége”, semmi mástól. Ugyanakkor bizonyos nyelvi szokásai még a hivataloknak, szervezeteknek is vannak, legalábbis nekem úgy tűnik. És ezeknek a szokásoknak mind a két változat, a mellékneves szerkezet és a jelöletlen elnevezés is megfelel. Nem felelne meg ugyanakkor a birtokos szerkezet (ami sok más nyelvben éppenséggel a fő módszere a szervezeti egységek elnevezésének). Nem nyelvileg lenne furcsa például A Kriminológia Tanszéke, hanem csak e szokásokhoz képest. Éppen ezért a létező típusokat (a melléknevest és a jelöletlent) szintén nem lehet nyelvi szempontból többé vagy kevésbé furcsának minősíteni: ezeket is csak e szokásokhoz mérhetjük.

MTA Nyelvtudományi Intézet: itt működik az ELTE BTK Elméleti Nyelvészet (és nem Nyelvészeti) Tanszéke
(Forrás: Wikimedia Commons / Misibacsi / GNU-FDL 1.2)

A birtokos szerkezetes megoldás egyébként valószínűleg azért nem szokásos a magyar nyelvben, mert a magyarban az ilyen szerkezet megköveteli a határozott névelőt, és ez sokszor gondot okoz, például a helyesírásban (mindig nagy kezdőbetűvel írjam a névelőt is?) és a mondatba illesztéskor is. Például ha egy másik névelőnek kell megelőznie: Meglátogattunk egy A Kriminológia Tanszékét? Vagy ha egy másik birtokos szerkezetbe kellene beillesztenünk (ezzel itt meg se próbálkozom). Más nyelveken ez nem okoz hasonló problémákat (pl. angolul: we visited a department of criminology; the department of criminology of our university).

A department of fisheye lenses
(Forrás: Wikimedia Commons / Biswarup Ganguly / GNU-FDL 1.2)

Megjegyzem, néha vannak nyelvi okai is annak, hogy melyik megoldás hangzik jól. Például a történelemtanszékeket azért nem hívják történelmi tanszékeknek (annak ellenére, hogy a mellékneves szerkezet használata a legtermészetesebb), mert a történelmi szó már „foglalt”, általában nem arra utal, hogy 'a történelemtudománnyal kapcsolatos', hanem arra, hogy 'a múltból fennmaradt vagy a múltról szóló', ahogy a történelmi emlék vagy a történelmi regény szókapcsolatokban. Ezért vagy a történeti melléknevet használják (ami tartalmilag egy kicsit sántít), vagy inkább a jelöletlen szószerkezetet, pl. Újkori Magyar Történelem Tanszék.

Azok a szerkezetek, amiket itt jelöletlennek nevezek, nem az összetett szavak mintáját követik (mint a történelemtanszék szó, amit itt feljebb használtam, és ami ugyanolyan összetett szó, mint mondjuk a történelemtanár vagy a matektanár), hanem inkább azt a mintát, amelyben az első tag a jelölt dolog nevére, elnevezésére utal, mint abban, hogy a Rám-szakadék vagy a Maginot-vonal. Így is értelmezzük: 'az újkori magyar történelem nevű tanszék'. Szívem szerint kötőjellel is írnám őket (pl. Újkori Magyar Történelem-tanszék), hiszen a második tag (a tanszék) hangsúlytalanul tapad az első végéhez, de az akadémiai helyesírás nem így rendelkezik.

Amikor még a Rám-szakadék is Rámszakadék volt...
(Forrás: Wikimedia Commons / Bekey Imre Gábor )

Máskor azért nem mellékneves szerkezetet használnak a tanszék elnevezésére, mert az első tagból, ami a tanszék szakterületére utal, nem nagyon lehet melléknevet képezni. Például a numerikus módszerek vagy a numerikus analízis kifejezésekből aligha tudnánk melléknevet képezni. Az elsőből azért, mert egy többes számú főnév az alaptagja (de a módszer főnévből már eleve nem nagyon tudunk melléknevet képezni, kivéve a módszerest, de az egészen mást jelent). A másodikból pedig azért, mert az analízis főnévhez melléknévként csak az analitikus tartozik (abban az értelemben, hogy az analízis görög-latin eredetijéből a görögben és a latinban az analitikus melléknév eredetijét lehet képezni), és annak a jelentése megint csak „foglalt”, a magyarban általában nem arra utal, hogy 'a matematikai analízissel, függvénytannal kapcsolatos'. Ezért az ilyen tanszékeket jobb híján szintén jelöletlen szerkezettel nevezik el: Numerikus Módszerek Tanszék, Numerikus Analízis Tanszék.