nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Magyarország 1554-1555-ben 11.
Naissustól Nisig Busbecq lovaggal

1554-1555 fordulóján I. Ferdinánd követe, Ogier Ghiselin de Busbecq Bécstől Konstantinápoly felé haladva, miután a királyi Magyarországon és a török hódoltság területén áthaladt, Szerbián is keresztülmegy. Itt újabb – ókori – érdekességekkel találkozik.

Horváth Krisztián | 2014. június 23.
|  

Sorozatunk első tíz részében Busbecq lovagot Bécstől a szerbiai Jagodináig tartó útján kísértük el; a folyatásban pedig a Nis felé vezető úton látjuk viszont.

Azt már korábban is láthattuk, hogy jó humanistaként Busbecq nagyon is érdeklődik az antikvitás iránt. A vidék római múltja iránt rendkívül fogékony Busbecq Nis felé vezető útján ismét nem mulasztja el, hogy levelében fel ne hívja a figyelmet az antik világ itt fellelhető maradványaira.

Ogier Ghiselin de Busbecq – Melchior Lorch 1557-es metszetén
Ogier Ghiselin de Busbecq – Melchior Lorch 1557-es metszetén
(Forrás: Wikimedia Commons)

Naissus, Nysos, Nis

Busbecq a Via Militaris, a Balkánt a mai Belgrádtól Isztambulig átszelő ókori útvonal mentén hamarosan eljut Nis városáig, mely a római időkben Naissus, Bizánc idején Nysos néven szerepelt a térképeken. Ilyen az utazás térben és időben, Busbecq tolmácsolásában:

A Balkán a 6. században. Jól látszik a Singidunum-Viminacium-Naissus-Serdica-Philippopolis-Hadrianopolis-Konstantinápoly útvonal, az ún. Via Militaris (Via Diagonalis); ennek mentén halad Busbecq is végcélja felé
A Balkán a 6. században. Jól látszik a Singidunum-Viminacium-Naissus-Serdica-Philippopolis-Hadrianopolis-Konstantinápoly útvonal, az ún. Via Militaris (Via Diagonalis); ennek mentén halad Busbecq is végcélja felé
(Forrás: Wikimedia Commons / Cplakidas / CC BY-SA 3.0)

Nem messze Jagodinától egy kis folyóra leltünk, melyet a mellette lakók Nisavának [Nissus] mondanak, s melyet, míg Nist elértük, végig jobbunkon bírtunk, és nem sokkal később ennek partján (hol a régiek római útjának maradványai fennmaradtak) egy ma is fennálló oszlopocska latin, de oly mértékben megrongált feliratait pillantottuk meg, melyeket elolvasni nem lehetett. Egyébiránt Nis nem egy jelentéktelen és a helyiek által nem gyéren lakott kisváros.

(23–24. oldal)

Nis, Via Militaris, Busbecq és legalább ezer év. Hogy függ össze mindez? Hogyan történhet meg, hogy az Oszmán Birodalom területén – 1554-1555-ben – egy Habsburg követ a római idők emlékeiről mesél?

Via Militaris

A Busbecq által itt említett út annak a Via Militaris (Via Diagonalis) elnevezésű, a római korban igen fontos balkáni útnak a maradványai, ami a mai Belgrád, Szendrő, Nis, Szófia, Plovdiv, Edirne és Isztambul városait kötötte össze. Ahogy azt eddig is láthattuk, Busbecq nagy vonalakban ennek az útnak a mentén halad Belgrádtól dél felé. A követ olyan útvonalat követ Konstantinápoly felé, melyen már évezredek óta járnak – nem is csoda hát, ha ókori leletekre bukkan.

A Via Militaris 2010-ben feltárt részletei a szerbiai Dimitrovgrad közelében
A Via Militaris 2010-ben feltárt részletei a szerbiai Dimitrovgrad közelében
(Forrás: mult-jkor.hu)

Így van ez napjainkban is: miközben folyik a 10-es számú pánerurópai folyosó építése, a mai Szerbia területén a Via Militaris újabb részletei kerülnek napvilágra. 2010-ben a Via Militaris újabb nyomaira bukkantak az építkezések folyamán. Nem messze Nistől, a szerbiai Pirot és Dimitrovgrad közötti szakaszon pedig 2012-ben is találtak egy olyan oszlopot, amilyenhez foghatót Busbecq is láthatott.

2012-ben talált római mérföldkő Pirot és Dimitrovgrad között, az egykori Via Militaris (és a jelenlegi 10-es számú páneurópai folyosó) mentén. Busbecq is ilyesmit láthatott
2012-ben talált római mérföldkő Pirot és Dimitrovgrad között, az egykori Via Militaris (és a jelenlegi 10-es számú páneurópai folyosó) mentén. Busbecq is ilyesmit láthatott
(Forrás: arheo-amateri.rs)

A folytatásban nem kevésbé érdekes tapasztalatait osztja meg velünk a szerző: a karavánszerájról lesz szó...

Felhasznált források

2016 derekára elkészül a 10-es közúti folyosó

Augerii Gislenii Busbequii Legationis Turcicae Epistolae quatuor. Frankfurt, 1595.

Augerius Gislenius Busbequius: Legationis Turcicae Epistolae quattuor – Oghier Giselin van Boesbeeck: Vier brieven over het gezantschap naar Turkije

Lettres de Baron du Busbecq. Paris, 1748.

Novi miljokaz na Koridoru 10

Római hadiutat tártak fel Szerbiában

The Turkish letters of Ogier Ghiselin de Busbecq. Transleted by Edward Seymour Forster with a foreword by Karl A. Roider. LSU Press, 2005.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X