nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mederi: Egy mondás jut eszembe.. "Elverlek fiam, mint a kétfenekű dobot!" A mérges ember dühében í...
    2020. 12. 03, 19:11  Dob és dob
  • mederi: @szigetva: Szerintem pl. a "kenyér" szó vonatkozásában (is) az egyes nyelvek hangváltozásá...
    2020. 12. 03, 07:25  Honnan jön a kenyér?
  • Szószóló: Úgy vélem, hogy egyszerű az összefüggés. Nem hiszek a véletlen egybecsengésekben, és TESze...
    2020. 12. 02, 22:42  Dob és dob
  • szigetva: @mederi: A vitánál az is nagyon fontos, hogy mindkét félnek legyenek ismeretei, ismerjen r...
    2020. 12. 02, 17:09  Honnan jön a kenyér?
  • mederi: cikk: " A kenyér szó biztos megfelelője csak az udmurtban van meg, ott ejtése kb. [kenyir]...
    2020. 12. 02, 16:58  Honnan jön a kenyér?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Magyarország 1554-1555-ben
Egy Habsburg követ Magyarországon 1554-ben

460 évvel ezelőtt I. Ferdinánd király követeként egy flamand származású diplomata utazik át a királyi Magyarország és az akkori török hódoltság területén – latin nyelvű emlékirataiban (leveleiben) olvashatjuk beszámolóját az akkori állapotokról.

Horváth Krisztián | 2014. május 5.
|  

Egy korábbi cikkünkben már találkozhattunk Ogier Ghiselin de Busbecq (1522–1592) nevével, aki I. Ferdinánd magyar király és később német-római császár követeként éveket tölt a Fényes Portánál. S míg diplomataként ott tartózkodik, egyebek közt Török levelek címmel fennmaradt emlékirataiban (a negyedik levélben) ránk hagyományozza a krími gótok nyelvéről egy, a mai napig egyedüliként rendelkezésre álló nyelvi korpuszt is. Busbecq leveleit eredetileg nem kiadásra szánta: azokat egykori itáliai diáktársának és honfitársának, egyúttal későbbi diplomata kollégájának, a portugál udvarnál is követi feladatokat teljesítő Nicholas Michault-nak írja.

Ogier Ghiselin de Busbecq (1522–1592)
Ogier Ghiselin de Busbecq (1522–1592)
(Forrás: Wikimedia Commons)

A magyar történetírás szempontjából azonban Busbecq első török levelében – melyet 1555. szeptember 1-jei bécsi keltezéssel, azaz első, Sztambulba tett követjárása után ír – a királyi Magyarországon és a török hódoltságon áthaladó követ olyan érdekességekkel szolgál a kor hazai állapotairól, melyek szintén érdemelnek némi figyelmet. [Az alábbiakban a megadott oldalszámok az 1595-ös frankfurti kiadás oldalszámozását követik; a magyar fordítást Horváth Krisztián készítette.]

Ogier Ghiselin de Busbecq: Török levelek (1595)
Ogier Ghiselin de Busbecq: Török levelek (1595)
(Forrás: Wikimedia Commons)

Busbecq, ahogy erről első török levelében is beszámol, 1554 nyarán I. Mária és Fülöp herceg esküvőjén vesz részt Angliában, majd onnan visszatér a kontinentális Európába. 1554. november 3-án Lille-ben éri utol I. Ferdinánd magyar király levele, melyben követi feladatokat bíz rá a Fényes Portánál. Busbecq erre késlekedés nélkül Bécsbe siet.

Tojgun kétszer is volt budai pasa; először 1553 és 1556 között, majd 1558 és 1559 közt. 1554-ben elfoglalja Fülek és Salgó, 1555-ben Babócsa, Kaposvár és Korokna várát.

Bécsbe megérkezve kihallgatáson találkozik magával a királlyal, aki haladéktalanul útnak indítja Buda felé Busbecqet: korábban ugyanis a bécsi udvar arra tett vállalást Tojgun budai basával szemben, hogy követét december elejéig hozzá elküldi.

Justus van der Nypoort (cca. 1625–1692): Fülek látképe
Justus van der Nypoort (cca. 1625–1692): Fülek látképe
(Forrás: mek.oszk.hu)

Busbecq Magyarországra ér

December elejéig Busbecqnek alig 12 napja marad – ezen idő alatt lép először magyar földre. A király ugyanis a török ügyekben járatlan Busbecqet elküldi korábbi követéhez, a komáromi birtokán betegeskedő Johann Maria Malvezzihez diplomáciai felkészítésre. Busbecq itt két napot tölt, majd visszatér Bécsbe. Miután gyorsan felkészül az útra, Ferdinánd király újabb sürgetésére hamarosan elindul. Hogy pontosan mikor, nem lehet tudni – egyes feltételezések 1554. november 23-át valószínűsítik. Azt viszont megtudjuk, hogy a nap folyamán mikor érkezik meg Busbecq Magyarországra – illetve oda, amit ő már Magyarországnak vél:

Éjjel tizenegykor érkeztünk meg Magyarország egy városába, Ficiminumba, négy mérföldre Bécstől, ahol vacsoránkat elfogyasztottuk.

(10. oldal)

Ficiminum az alsó-ausztriai Fischamendnek felel meg: s bár az ókori Pannónia, Vindobona és Carnuntum között félúton fekvő településről van szó, nem a királyi Magyarország területén feküdt 1554-ben sem.

A római limes egy szakasza a Duna mentén: Vindobona és Carnuntum között félúton Fischamend (Aquinoctium)
A római limes egy szakasza a Duna mentén: Vindobona és Carnuntum között félúton Fischamend (Aquinoctium)
(Forrás: Wikimedia Commons / Ziegelbrenner / CC BY-SA 3.0)

Ferdinánd meghagyja Busbecqnek, hogy Komáromban találkozzon egy bizonyos Palinai Pállal, „aki alapos tudója volt azon rablásoknak és dúlásnak, mit a törökök végeztek”. Őt az utasítás szerint Busbecqnek magával kéne vinnie Budára; ezáltal a budai pasánál könnyebb lenne panaszt tenni és elégtételt kérni az okozott károkért. A baj azonban az, hogy Ferdinánd ilyen szándékáról Palinai semmit sem tud, s nem sokkal Busbecq érkezése előtt vidékre távozik. Azt senki sem tudja, mikor tér vissza. Az ezen bosszankodó Busbecq így jelentést ír a királynak, hogy Palinai távolléte miatt nem tudja teljesíteni Ferdinánd parancsát, majd kíséretének egy tagját hátrahagyja azzal, hogy amennyiben Palinai feltűnik, kövessék őt Budára.

Komáromot ábrázoló metszet – 1597–1598
Komáromot ábrázoló metszet – 1597–1598
(Forrás: mek.oszk.hu)

Busbecq első találkozása a törökökkel

Két nap hiábavaló várakozás után így Busbecq komáromi tartózkodása harmadik napján (vélhetőleg 1554. december 1-jén) ismét útra kél.

A harmadik nap a Vágon átkelve utamat Esztergom, az első török erőd felé folytattam tovább.

(11. oldal)

A komáromi főkapitány, Iohannes Paxius (Paxy, Paksy, Paksi János) – aki egyébként 1551-től látja el ezen funkcióját, s akinek Ferdinánd 1560-ban bárói címet adományoz – 16 lovast ad Busbecq mellé, „akiket a magyarok huszároknak hívnak”, s akiknek a főkapitány meghagyja, hogy ne hagyják el a követet, míg a török őrök fel nem tűnnek a láthatáron.

Esztergom parancsnoka jelezte, hogy az övéit félúton elém küldi. Miután a széles síkságon kb. három órát utaztam, a távolban négy török lovas tűnt fel.

(11. oldal)

Török lovasok
Török lovasok
(Forrás: mek.oszk.hu)

Az esetleges – törökök és magyarok közti – összecsapás elkerülése végett huszárjait Busbecq visszavonulásra utasítja. Ezek után kerül sor az első találkozásra a törökökkel. Busbecqet lenyűgözi a látvány.

Amikor a törökök megláttak engem közeledni, odalovagoltak, megálltak szekerem mellett, üdvözöltek. Így egy jó darabon mentünk tovább, kölcsönös beszélgetés közepette (mert volt egy tolmács fiúm). Mivel semmilyen további kíséretet nem vártam, egy még mélyebben fekvő helyre ereszkedtünk le, ahol hirtelen azt vettem észre, hogy mintegy 150 lovas alkotta csoport vesz körül, valóban csodás látványként az ehhez nem szokott ember számára, festett pajzsaikkal és lándzsáikkal, csillogó görbe szablyáikkal, többszínű tollaikkal, ragyogó fehér sisakjukkal [turbánjukkal], többnyire bíbor vagy sötétszín ruháikkal, kitűnő lovaikkal, gyönyörű lószerszámaikkal.

(11–12. oldal)

Esztergom és környéke egy 1664-es vízfestményen. A törökök 1543-ban foglalták el
Esztergom és környéke egy 1664-es vízfestményen. A törökök 1543-ban foglalták el
(Forrás: Wikimedia Commons)

A törökök kellő tisztelettel közelednek a követ felé: érdeklődnek eddigi útja felől, melyre Busbecq illő választ ád. Így érkezik I. (Habsburg) Ferdinánd követe, a flamand Busbecq, a 11 éve török fennhatóság alatt álló magyar városba, Esztergomba.

Busbecqnek a török hódítókkal való első komolyabb kapcsolatfelvételéről sorozatunk következő részében szólunk.

Felhasznált források

Augerii Gislenii Busbequii Legationis Turcicae Epistolae quatuor. Frankfurt, 1595

The Turkish letters of Ogier Ghiselin de Busbecq. Transleted by Edward Seymour Forster with a foreword by Karl A. Roider. LSU Press, 2005

Lettres de Baron du Busbecq. Paris, 1748

Augerius Gislenius Busbequius: Legationis Turcicae Epistolae quattuor – Oghier Giselin van Boesbeeck: Vier brieven over het gezantschap naar Turkije

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X