nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mederi: @szigetva: Szerintem pl. a "kenyér" szó vonatkozásában (is) az egyes nyelvek hangváltozásá...
    2020. 12. 03, 07:25  Honnan jön a kenyér?
  • Szószóló: Úgy vélem, hogy egyszerű az összefüggés. Nem hiszek a véletlen egybecsengésekben, és TESze...
    2020. 12. 02, 22:42  Dob és dob
  • szigetva: @mederi: A vitánál az is nagyon fontos, hogy mindkét félnek legyenek ismeretei, ismerjen r...
    2020. 12. 02, 17:09  Honnan jön a kenyér?
  • mederi: cikk: " A kenyér szó biztos megfelelője csak az udmurtban van meg, ott ejtése kb. [kenyir]...
    2020. 12. 02, 16:58  Honnan jön a kenyér?
  • mederi: @Sarkel: 180 -Ha falusi gyerek lettél volna, biztosan többször is "megkenyt" volna "szüléd...
    2020. 12. 02, 16:34  Honnan jön a kenyér?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Magyarország 1554-1555-ben
Egy túl szívélyes szandzsákbég

Ogier Ghiselin de Busbecq, flamand származású diplomata 460 évvel ezelőtt I. Ferdinánd király követeként Bécs és a királyi Magyarország felől érkezve átutazik a török hódoltságon: úti élményeiről Török levelek című latin nyelvű irataiban ad rendkívül izgalmas beszámolót a kor magyarországi viszonyairól.

Horváth Krisztián | 2014. május 8.
|  

Sorozatunk előző részében láthattuk, hogy I. Ferdinánd magyar király és később német-római császár követeként hogyan kél útra Ogier Ghiselin de Busbecq (1522–1592). Az első részben arról volt szó, hogy 1554 novemberében és decemberében a királyi Magyarországon milyen események kísérik útján, és hogyan kerül sor a követ és a törökök közti első kapcsolatfelvételre.

Ogier Ghiselin de Busbecq (1522–1592)
Ogier Ghiselin de Busbecq (1522–1592)
(Forrás: Wikimedia Commons)

Az alábbiakban még mindig a követ első török levelét olvasva követjük nyomon Busbecq lovagot.  [Az alábbiakban a megadott oldalszámok az 1595-ös frankfurti kiadás oldalszámozását követik; a magyar fordítást a szerző készítette.]

Ogier Ghiselin de Busbecq: Török levelek (1595)
Ogier Ghiselin de Busbecq: Török levelek (1595)
(Forrás: Wikimedia Commons)

Busbecq Esztergomba ér

Ahogy azt előző cikkünkben láthattuk, Busbecq és kísérete valahol Komárom és Esztergom között találkozik először egy 4, majd egy mintegy 150 fős török lovascsapattal, amely illő tisztelettel kíséri a követet Esztergom felé. Azt is láthattuk, hogy Busbecq, aki amúgy nem igazán járatos a török ügyekben, nem rejti véka alá, milyen nagy hatást gyakorol rá a török lovasság színes kavalkádja.

Így vezetnek Esztergomba, mely egy dombon elhelyezkedő vár neve, melynek lábánál a Duna folyik, s mely a közeli település neve is, mely a síkságon fekszik. A városban szállok meg. Ennek a helynek az érseke a magyar mágnások között méltóságának tekintélyével valamint vagyonának nagyságával őrzi elsőbbségét. Elszállásolásom teljesen katonai módon történik. Ágyak helyett padlólécekre terített vastag, szőrös takarók, semmi matrac, semmi ágynemű. Így kezdett el elsőként ismerkedni kíséretem a török élvezetekkel; mivel jómagam ágyamat magammal hordtam.

(12. oldal)

A saját kényelmét Busbecq – leírásából legalábbis így tűnik – nem bízta a véletlenre. Elbeszélése tovább folytatódik a következő nap leírásával...

Az esztergomi szandzsák az 1570. évi adóösszeírás alapján
Az esztergomi szandzsák az 1570. évi adóösszeírás alapján
(Forrás: Sulinet)

Busbecq és az esztergomi szandzsákbég

Név szerint ugyan nem említi Busbecq, ki is az az esztergomi szandzsákbég, akivel másnap találkozott, de minden valószínűség szerint az az Ahmed esztergomi szandzsákbég az, aki 1554-ben a váci béggel együtt módszeresen pusztította Nógrád és Hont megyéket.

Másnap nem szűnt meg sürgetni annak a helynek a szandzsákja [Singiaccus – tkp. szandzsákbégje], hogy hozzá eljöjjek; így nevezik a törökök elöljárójukat; akinek szandzsákja [Singiaccus], azaz arannyal bevont ércből való glóbusza, mely a lovascsapat lándzsájának csúcsán hadi zászlóként használatos, akihez azonban sem levelem, sem meghatalmazásom nem szólt, mégis oly kitartó volt, hogy mennem kellett.

(12. oldal)

A szandzsák azonban eredetileg nem egy fémből készült, aranyozott gömb a lándzsa csúcsán, ahogy Busbecq írja, hanem zászló. – Az oszmán közigazgatásban a vilajetek kisebb területi egységeinek neve is ez lett, élükön a szandzsákbéggel. Útban a béghez egy érdekes decemberi természeti jelenséget is leír a követ:

Mást igazából nem akart, mint engem látni, hivatalosan üdvözölni, megkérdezni, mi járatban vagyok, a békére buzdítani, sikeres utat kívánni. Miközben odafelé mentem, rácsodálkoztam a december hónapban, hideg időben brekegő békákra. Ezt kénes meleg vizek eredményezték, melyek ezeken a helyeken kiáradtak.

(12. oldal)

Az esztergomi kénes vizek előnyeit a helyi békák már Busbecq megfigyelését és vélhetőleg magát az emberiséget is jóval megelőző időkben felfedezhették. A 20. század elején ezt olvashatjuk a vizekkel kapcsolatban: „...a vasas-kénes-magnéziumos víz bizonyítottan gyógyhatású, és a budai Császárfürdővel azonos értékű. A források medencéje 550-600 méter mélységben van a Várhegy és a Szent Tamás-hegy között. Hőmérséklete a különféle forrásokban 25 és 29 °C között váltakozik.” Egyéb részletekkel esztergomi tartózkodásáról, az esztergomi szandzsákbéggel folytatott tárgyalásáról sajnos nem szolgál Busbecq, a decemberi békabrekegéssel kapcsolatos megjegyzése viszont igazán egyedi színt kölcsönöz a leírásnak.

Busbecq úton Buda felé

Esztergomi tartózkodását követően a követ Buda felé halad tovább.

Esztergomot Buda felé elhagyva ebéd helyett is elköltém reggelimet, mivel Buda elérése előtt nem volt hely, hol megálljunk.

(12. oldal)

Úgy tűnik, a szandzsákbég nem igazán gyakorolt jó benyomást Busbecqre – talán túlságosan is terhére volt ez a figura. Próbálja is lebeszélni arról, hogy Buda felé való indulásakor a szandzsákbég elkísérje őt: sikertelenül. Az lovasaival és „egész háztartásával” kilovagol, amikor Busbecq útra kél Buda felé. A becses vendéget az igen rámenősnek tűnő esztergomi szandzsákbég az utolsó pillanatig szórakoztatni kívánja minden látványossággal: a lovasok például egy labdát dobnak a földre, amit lóháton nyargalva lándzsájuk hegyére tűznek a követ – és saját maguk – szórakoztatására. S még egy érdekes részlet Busbecq esztergomi látogatásáról:

Török szpáhi egy 1576-os metszeten
Török szpáhi egy 1576-os metszeten
(Forrás: Wikimedia Commons)

Volt a többiek között egy tatár, akinek hosszú és sűrű haja volt: róla azt mondták, hogy mindig fedetlen fejjel járt, s aki vihar vagy csata idején fejét haján kívül az időjárás viszontagságai vagy a fegyverek ellen semmi mással nem védte.

(13. oldal)

Ezek után végre Busbecq fellélegezhet: a számára oly terhesnek tűnő esztergomi szandzsákbég hamarosan búcsúzkodik.

Amikor a szandzsákbég jónak látta, kölcsönös üdvözlések után hazatért, vezetőket biztosítván utamra.

(13. oldal)

A folytatásban az is kiderül, hogyan ért Busbecq Budára, ott mit látott – majd útját hogyan folytatta délre, Belgrád és Konstantinápoly felé.

Felhasznált források

Augerii Gislenii Busbequii Legationis Turcicae Epistolae quatuor. Frankfurt, 1595

The Turkish letters of Ogier Ghiselin de Busbecq. Transleted by Edward Seymour Forster with a foreword by Karl A. Roider. LSU Press, 2005

Lettres de Baron du Busbecq. Paris, 1748

Augerius Gislenius Busbequius: Legationis Turcicae Epistolae quattuor – Oghier Giselin van Boesbeeck: Vier brieven over het gezantschap naar Turkije

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X