-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Ogier Ghiselin de Busbecq lovag, I. Ferdinánd király követe, útban Bécsből Konstantinápoly felé a mai Bulgária területén szerzett ismereteit rögtönzött földrajz- és irodalomórán osztja meg Nicholas Michault nevű egykori diáktársával, későbbi kollégájával, akinek első török levelét is címzi.
Sorozatunk előző részében láthattuk, hogy I. Ferdinánd követe – valahol Szófia és Plovdiv között járva – levelében valóságos kis történelem- és nyelvórát rögtönöz barátjának, egykori diáktársának és későbbi kollégájának, levelei címzettjének, Nicholas Michault-nak. Az alábbiakban újabb tantárgyak következnek...
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Capi Dervent (Kapı Derbent) és Kliszura (Клисура)
Busbecq lovag 1554-1555 telén Szófiából Plovdiv (Philippopolis) felé igyekszik. Útja során át kell hatolnia a Balkán-hegységen.
Mielőtt leereszkednénk arra a síkságra, hol Philippopolis (Plovdiv) fekszik, egy hágón át egy rendkívül zordon hegylánccal is meg kell birkóznunk. Ezt a szorost a törökök úgy hívják: Capi Dervent; azaz mintha azt mondanánk: szűk, keskeny kapu.
(31–32. oldal)
A török kapı ’kapu, ajtó’ és derbent ’hegyszoros, hágó’ jelentésű szavak által jelölt földrajzi hely Busbecqnél a latinosított Capi Dervent alakban fordul elő. Minden jel arra mutat, hogy a kérdéses hely azonos a mai Bulgária Kliszura (Клисура) nevű településének környékével, amely a Szredna Gora és a Sztara Planina hegyeinek találkozásánál található. Nyilván nem véletlen, hogy köznévi értelemben a bolgár клисура szó jelentése ’hegyszoros’.
1554-1555 telén minden bizonnyal igazi kihívás lehetett átkelni a Balkán hegyein. Ezt követően végre a Marica síkságára jut Busbecq és kísérete.
Plinius és Ovidius
A Marica völgyébe érve Busbecq és csapata hamarosan eléri magát a Maricát, melynek ókori (és középkori) neve Hebrus.
Ezen a síkságon, melyről beszéltem, hamarosan előbukkan a Hebrus folyó, melynek eredete nem messze, a Rodopéban van, melynek hóval fedett magas csúcsait még azelőtt láthattuk, ahogy a már említett szoroson átkeltük volna. Ha nem tévedek, a hegyet a helyiek Rullának hívják. Innen folyik a Hebrus, ahogy arról Plinius is tanúskodik.
(32. oldal)
E rövid bekezdésben Busbecq két állítást is tesz a Hebrus-Marica eredetét illetően. Először a Rodopéba teszi azt, majd azt mondja, a Rodope a helyiek nyelvén Rulla (tkp. Rila). Úgy tűnik, Busbecq a két hegységet, a Rilát és a Rodopét egynek tekinti. A két hegység ugyan egymástól valóban nincs messzire, a Marica viszont a Rila északi lejtőin ered, nem a Rodopéban. Busbecq ugyanakkor abban is téved, hogy a hegyet nem Rullának, hanem Rilának hívják. (Nem mellesleg a Rilában található Bulgária és a Balkán legmagasabb pontja, a Muszala.)
Az idősebb Plinius (23/24–79) Naturalis Historia (magyarul A természet históriája) című művében valóban szól a Maricáról és a Rodopéról, noha igen szűkszavúan; a folyó szerinte is a Rodopéban ered.
Busbecq ennél a pontnál nem áll meg az irodalmi vonatkozásoknál:
Ahogy az Ovidius ama verséből ismeretes: „Hol a jeges Rodope az árnyas Haemushoz ér, s a szent Hebrus elfecsérelt vizét ontja”.
Itt, úgy tűnik, a költő ennek a folyónak rövid és vizének csekély mivoltára akar utalni. Ha mégoly nagy és híres folyó is, mégis nagyrészt sekély. Emlékszem, amikor jöttünk visszafelé, közel Philippopolishoz egy gázlón átkeltünk a Hebruson, hogy egy szigetre átmenjünk, ahol az éjszakát sátrakban töltöttük. De azon az éjjelen a víz megemelkedett, így másnap az útra nem minden nehézség nélkül tértünk vissza az átkelés során.
(32. oldal)
Ovidius (i. e. 43–i. sz. 17/18) Heroides (magyarul Hősnők levelei) című művében írja a lovag által idézett sorokat. Amikor pedig Busbecq az idősebb Plinius után Ovidiust is idézi, az a benyomásunk támadhat, hogy emlékezetének hiányosságait a Hebrus-Marica eredetét illetően irodalmi utalásokkal és idézetekkel próbálja korrigálni.
A folytatásban Busbecqet Plovdivban és Drinápolyban (Edirnében) látjuk viszont, ahol a tulipánokkal kapcsolatban tesz néhány igen érdekes megállapítást. Ne feledjük, hogy az általánosan elfogadott nézet szerint a tulipán nyugat-európai meghonosításában Busbecq lovagnak elévülhetetlen érdemei vannak.
Felhasznált források
Adamik Tamás: Római irodalom az aranykorban. Magyar Könyvklub, Budapest, 2001.
Adamik Tamás: Római irodalom az ezüstkorban. Seneca Kiadó, Budapest, 1994.
Augerii Gislenii Busbequii Legationis Turcicae Epistolae quatuor. Frankfurt, 1595.
Augerius Gislenius Busbequius: Legationis Turcicae Epistolae quattuor – Oghier Giselin van Boesbeeck: Vier brieven over het gezantschap naar Turkije
Lettres de Baron du Busbecq. Paris, 1748.
The Turkish letters of Ogier Ghiselin de Busbecq. Transleted by Edward Seymour Forster with a foreword by Karl A. Roider. LSU Press, 2005.