nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Teszetlenség
Mit csinál a hőség, amikor rekken?

Furcsa hatással van szervezetünkre az időjárás: ki gondolta volna, hogy a nagy meleg még a szavak eredete iránti érdeklődésünket is felkeltheti? Olvasónk kérdésére szakértőnk olyan frappánsan válaszolt, hogy nem csak a rekkenő szó eredetén gondolkozhatunk el, hanem azon is, hogy mi legyen életünk legnagyobb problémája. Mármint azon kívül, hogy A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára nem érhető el az interneten.

Kálmán László | 2011. július 15.
|  

Igazán időszerű kérdést tett fel R. Márton:

Soha ne legyen nagyobb problémám, de rendkívüli módon érdekel, hogy a rekkenő hőség kifejezésből mit jelent, honnét ered a rekkenő szavunk.

Teljesen egyetértek: sose legyen nagyobb problémája.

Kár, hogy a TESz (a történeti-etimológiai szótár) nincs fent a neten (szerintem nem is lesz), mert mindenki megnézhetné magának az ilyesmit.

Szóval annyit lehet tudni, hogy a rek- tő ugyanaz, mint amiből a reked, rekeszt igék is származnak. Az adatok szerint ez a rek- tő valamilyen elzárással kapcsolatos dolgot jelölt (ahogy a reked, rekeszt is mutatja). A TESz azonban vitatottnak, bizonytalannak mondja a rek- tő távolabbi eredetét. Azt állítja, hogy összefügghet a rejt vagy a révül ige tövével, de elismeri, hogy egyik elképzelésre sincs bizonyíték, és mindkettőnek súlyos jelentéstani nehézségei vannak.

Mind a rekken, mind a rekkent létező származékai a rek- tőnek. Hivatalosan „mozzanatos” képzőnek nevezik ezt az -en(t) képzőt, mert általában egyetlen pillanatnyinak tekinthető eseményre utalnak azok az igék, amelyekben megtaláljuk: pattan, kattan, robban. És nagyon sokszor, mint ezekben is hangutánzó tőhöz járul, és előtte mindig hosszú mássalhangzó áll (robog, robaj, de robban). (Egyébként magában a mozzanatos szóban is előfordul ez a képző, a mozog, mozdul igékben szereplő moz- tő után.)

Mit csinál a hőség, amikor rekken?
Forrás: iStockPhoto

De mi köze az ’elzár’ értelmű rekeszt igének (illetve a rek- tőnek) a hőséghez? A rekkent dokumentált használatai arra utalnak, hogy azt fejezi ki: ’bezár, elfojt, fullaszt, fülleszt’, a rekken pedig ilyesmiket fejezett ki: ’befullad, befülled, tönkre megy’. A rekkenő hőség tehát fullasztó, füllesztő, fojtó – hogy miért nem rekkentő-nek mondjuk, arra nincs magyarázat, legfeljebb párhuzamok léteznek, mint amilyen az égő, bizsergő érzés, ami valójában égető, bizsergető.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
33 mederi 2017. november 21. 22:10

A rettentő (=riasztó, borzasztó) meleg / rettenő ember mintájára kicsit "kicsavarva" "*reszke(n)tő meleg" -->hasonult "szk"-->

"rekken(t)ő meleg" .. :)

Ha nagyon nagy a meleg, a föld felett "reszket a levegő", vagyis forrón lebeg ( a délibáb ezáltal jöhet létre pl. az alföldi pusztán, ha borzasztó meleg van.)

32 bibi 2011. augusztus 5. 16:13

@Németh Niki: Köszi Niki, akkor a kép már nekem is dereng kicsit. Bár a Talvisota kapcsán azt hittem, hogy a 'sota' és a 'csata' azonos gyökerű szavak, de kiderült hogy nem.

31 Thanatos 2011. augusztus 5. 15:43

Be- vagy kirekkentről még én sem hallottam, viszont az elrekkent létezik elrejt, eltűntet, eldug illetve elrejtőzik, eltűnik értelemben.

Lásd pl. Rimay Jánosnál Az anyaszentegyház tagjainak háborgatói ellen

c. költeményének első versszakát.

"Tarts meg, Uram, engem, mert elfogyott az szent,

Az igazság elkölt, s az hit félfelé ment,

Mindent nagy álnokság elborított s békent,

Szív hamissággal forr, jámborság elrekkent."

Szleng környezetben a mai napig használatos ilyen értelemben.

30 Németh Niki 2011. július 27. 17:03

Nekem az internetes karjalai szótár nem működik, de itt is megtalálod: www.salmi-orusjarvi.net/Aunuksen_Livvi_sanasto.pdf

29 Németh Niki 2011. július 27. 17:00

@bibi: "Már csak a räkki-t nem találom ez elektronikus finn szótárban, de mindegy."

Azért nem találod, mert a karjalai szótárban kell keresni. A räkki karjalai nyelvjárási szó, azt jelenti, hogy 'meleg', 'forró', 'forróság', a mai finnben a helle jelenti azt, hogy hőség.

28 bibi 2011. július 27. 16:22

Köszönöm az okosításokat. Már csak a räkki-t nem találom ez elektronikus finn szótárban, de mindegy.

Kicsit más: jól tudom e, hogy az -'sz' mint rekeSZt, vagy mondaSZ, stb. honfoglalás utáni fejlemény?

27 najahuha 2011. július 27. 14:22

@Fejes László (nyest.hu):

Elavultságra utalni a dolog megközelítésének könnyelműségére vall, főleg annak ismeretében, hogy például a "révül" körével való kapcsolatát se írják le másként, minthogy TISZTÁZATLAN.

Persze ez úgy is értelmezhető: mert eleve tisztázhatatlan, meg úgy is: nem kutatták meg kellően. Én ez utóbbit olvasom ki belőle.

A szavak SZERVES részei egy gondolkodási rendszernek. Főleg, ami az ELSŐ NYELVet mint kifejező és közlési eszközt illeti.

Ilyetén nem ragadhatjuk ki soha a környezetéből. A szerves gondolkodás részeként kell vizsgálnunk.

26 Fejes László (nyest.hu) 2011. július 27. 13:54

@najahuha: "Ugyanabból a rek-, rej-, és régi rech- tõbõl származik, mint a 'reked', 'rekedt', 'rekesz', 'rekeszt', 'rejt', 'rejlik', 'révül'. A régi rekkent jelentése 'elrejt', ez feltehetõleg finnugor eredetû, vö. vogul regh, räi és a finn räkki 'hõség, forróság', a tõ jelentésének fejlõdése: 'láz, révület' --> 'varázslat, bûvölés' --> 'elvarázsolás, eltüntetés' -->'elrejtés, elzárás'." Ez teljesen elavult, nem véletlen, hogy szerzőnk nem idézi.

25 najahuha 2011. július 27. 12:54

@bibi:

Van egy 'rekken' ige. Ez a szó elõször a XVI. sz. elsõ felében jelent-

kezik (Szarvas Gábor--Simonyi Zsigmond, Magyar nyelvtörténeti

szótár. 1890--93).

Ugyanabból a rek-, rej-, és régi rech- tõbõl származik, mint a 'reked',

'rekedt', 'rekesz', 'rekeszt', 'rejt', 'rejlik', 'révül'. A régi rekkent

jelen-

tése 'elrejt', ez feltehetõleg finnugor eredetû, vö. vogul regh, räi és a

finn räkki 'hõség, forróság', a tõ jelentésének fejlõdése: 'láz, révület'

--> 'varázslat, bûvölés' --> 'elvarázsolás, eltüntetés' -->'elrejtés,

elzárás'.

Példák az irodalomból:

1. Részlet Kölcsey Ferenc Könnycsepp c. versébõl (1831):

"Honnan, honnan nyögdelõ szelecske?

Nem derûl most hajnal rózsaszínben,

Esti fény sem bíboroz tetõket,

Lángfolyamban úszik a nap ott fenn,

Dél hevétõl *rekken a meleg táj;

S szárnyad íme tiszta csöpp ezüstjét

Harmatozva lebben el körûlem"

2. Részlet Arany János Az elveszett alkotmány c. elbeszélõ

költeményének (1845) ötödik énekébõl:

"Ekkor Etel, látván Buda nõje tettit,

Micsoda jósággal szeretik szerettit,

Nagy szíve örömmel teljesedék rája,

S így szóla, elõre mosolyogván szája:

"Hej, mire gondoltam én eme hadköltést?

Asszonyainknak, lám, szerzek idõtöltést,

Lengõ sátor alatt, hûs Mátra berekben,

Valamíg a hév nap nyári tüze *rekken."

3. Részlet Vészi Imre (1916--1984) Fölfelé c. versébõl (1943):

"Kis fejfák, furcsa, bús nevek, Iván, Maxim, Alexej,

ezerkilencszáztizennyolc, százötven végsõ fekhely,

orosz és olasz katonák, ragály vert szét közöttük,

szájukon sûrû nyál tapadt, összeszorult az öklük.

Kisér a hegy tovább, a nyár a völgyi mélyben *rekken,

ó, vándorolnék egyre csak, szelíden, ismeretlen,

ó, mennék nagy hidakon át, felhõk alatt a réten,

s úgy ringana szegény szívem a szédület hevében,

míg ismeretlen vándorok szegõdnének nyomomba,

száz kerekarcu vadvirág, száz gömb-kalapu gomba."

Ld. Bárczi Géza, Magyar szótörténeti szótár (Trezor Kiadó, Buda-

pest, 1994).

24 najahuha 2011. július 27. 12:23

@Fejes László (nyest.hu):

A nyelveket nem a postás hordja, nem is a szél, és nem is a madarak, hanem kellően behatárolható emberi közösségek, akiknek leírva de inkább leíratlanul megélt MINDENNAPjaik vannak. E megélt mindennapoknak a halmozott tapasztalata az, amit generációk hagyományoznak egymásra: apa a fiára, anya a lányára. Az egyéni tapasztalatot a közösség tagjai megosztják, kibeszélik egymás között, majd levonják a maguk következtetéseit: érdemes-e egyáltalán a közösség "értékei" közé fölvenni.

Mindezen töretlen folyamatnak töretlen gondolati rendszer és ehhez társuló töretlen nyelvi rendszer az alapja. ( Töretlenségen itt a meghatározó DOMINANCIA értendő. Tehát az az ismérv, hogy az adott közösséget ha érik is olyan külső behatások, amelyek idegenek a számukra, vagy eredményesen hárítani tudják, vagy a maguk érdeke szerint be tudják építeni életvitelükbe, mítoszaikba, vallásukba és rítusaikba, ezáltal magukénak ismerhetik.)

Európát és az eurázsiai sztyeppevilágot összefüggő , egységes gondolatú és aránylag egységes életvitelű népek lakták, kiknek a nyelvi besorolását úgy határozzák meg: NEM indoeurópai nyelveket beszélők.

( Persze megint itt vagyunk a kimondottan nyelvi kategóriánál, aminek a kiindulási alapja egy HOMOGÉNnek HITT nép, aki indoeurópai nyelven beszélt....)

Az emberek csak úgy nem tűnnek el és nem halnak ki, főleg nem több tízezer négyzetkilométernyi területekről. Mindig van EMBERI folytonosság, természetesen értve alatta, hogy nem éppen ugyanazon a GPS-pontosságú helyen, de 10-20 kilométeres körzetben mindenképpen.

A Kárpát-medence és a hegyek karéja kellően összetett éghajlatott hozott létre, amely egyedülállóan mikrocellás rendszerű mondhatni egész Eurázsiában, így az itt élő népek meglehetősen szerteágazó tevékenységgel voltak képesek ezeket az élettereket kihasználni.

A mediterrán, szubalpin, részben hegyvidéki, no meg szárazföldi éghajlatok keveréke a növény és állatvilág elképesztően vegyes és nagy számát eredményezte. Ez mind hatással volt az itt őshonos és újonann betelepülő népekre, sikeresen alkalmazkodóvá téve őket .

Ma már nem titok, Nyugat- és Észak-Európa kulturális és anyagi föllendülését a KM-ből , 2-3 ezer évnyi tapasztalattal rendelkező neolitikus vegyes ( földműves-állattenyésztő-vadász) életforma kisugárzása indította el.

A genetikai vizsgálatok arra mutatnak rá, hogy a már ugyan eltérő nyelveket beszélő, főként Közép- és Kelet-Európai népek alapnépessége egy egységes masszívum volt , amely NEM HALT KI, nem költözött el, tehát embertanilag a ma élők jelentős része ezen ősi helybenmaradottak származéka. ANYAI ÁGON (mtDNA) jóval nagyobb mértékben, mint apai (Y_DNA) ágon.

Az ANYA nyelve mindig meghatározóbb az APA nyelvénél, kivált a régmúltban, hiszen a csecsemővel-gyerekkel csakis az anyák és az anyai ág (nagyanya, dédanya) foglalkozott, még a fiúk esetén is.

E tekintetben , főleg az állatartó illetve szállásváltó életformánál a lány és fiú megkülönböztető nevelése elhanyagolható.

Ha egy friss feleség költözik a férj családjához, ott teljes mértékben alá lesz rendelve a család szokásainak, ezáltal kényszerítve lesz a BEOLVADÁSRA.

Ha egy friss férj költözik a feleség családjához, ott az alárendeltség kisebb, a férj rátermettségén múlik, mennyire képes akaratát érvényesíteni, így a hozott kultúráját akár 60-70 %-ban is dominánssá teheti, amely az utódai szintjén teljes dominanciával bírhat.

23 Fejes László (nyest.hu) 2011. július 27. 11:42

@bibi: Azt senki nem állította, hogy semmi köze nincs hozzá: sőt, a cikk is leírja, hogy van. Mindössze arra utaltam, hogy az, hogy nyelvjárásban így vagy úgy használják a rekeszt szót, az nem sokat ad hozzá a rekkennel kapcsolatos kérdés megoldásához. Egyébként meg a kérdés éppen azért merülhet fel, mert rekken ige nem használatos...

22 bibi 2011. július 27. 11:34

@Fejes László (nyest.hu): Jó, persze, és köszönöm, de ha a rekkennek semmi köze nincs a 'rekesz(t), reked, stb.' családhoz (esetleg csak a re(v,j) -en keresztül), akkor azt kérdezem, hogy a 'rekkenő' formán kívül van e bármilyen használt formája a rekken-nek. Merthogy a cím ("micsinál amikor rekken"), tkp. tréfás használata a rekkennek - vagy tévednék? Azaz; nemcsak hogy berekken-kirekken nincs, de maga a rekken sincsen - csak és kizárólag rekkenő van. Interneten találtam ugyan néhány 'megrekken'-t, de ezek leginkább a költői szabadság termékeinek tűnnek mint valódi megrekkeneknek.

21 Fejes László (nyest.hu) 2011. július 27. 09:35

@bibi: Persze. De mondják-e, hogy valami berekkent 'bezárult'? Egyébként pl. a "tárgyalást berekeszt" kifejezésben még a hivatalos nyelvben is előfordul.

@najahuha: Rendben, próbáljuk meg figyelembe venni. Mikor, honnan került volna be a magyarba? Hogyan magyarázható a jelentés változása?

20 najahuha 2011. július 26. 23:53

Nem elhanyagolható ennek megkutatása:

Proto-IE: *rouk-, -g-

Meaning: fold, crease, wrinkle

References: WP II 351 f

Proto-IE: *reik'-

Meaning: stick

References: WP. I 278 f., WH. II 433, Trautmann 236, 246, Holthausen Aengl. etym. Wb. 408.

Pages: 1158-1159

19 kalman 2011. július 26. 20:46

@bibi: Igen, a "rek" szerintem is lehet hangutánzó-hangulatfestő, a spekulálás közben csikorogva meginduló, majd hirtelen elakadó gondolatot érzékelteti

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X