Gábor levelet írt nekünk, és egy kifejezés eredetére kíváncsi:

Lelkes laikus olvasójuk vagyok és nagyon szeretném megtudni, hogy vajon a "cserbenhagy" (vagy "cserben hagy", melyik a helyes?) szó honnan ered? Mit jelent az a cser? Olvastam olyat, hogy a kifejezésnek valami köze van a cserzéshez (bőrkészítés), de olyat is, hogy eredetileg a csér (sár) szóból ered.

Cserzőkádak a marokkói Fezben
(Forrás: Wikimedia commons)

A magyar helyesírás szerint a cserbenhagy kapcsolatot egybe kell írni. Szándékosan nem írjuk, hogy „a magyar helyesírás szabályai szerint”, mert a szabályzat ebből a szempontból ellentmondásos:

125. A határozós kapcsolatok írásának fő szabályai a következők:
a) A valamilyen raggal jelölt határozós kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eszébe jut, munkába lép, rosszul jár, földre hull, nyakon csíp, pellengérre állít, ráncba szed, jutalomra érdemes stb.; különösen akkor, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: készpénzért veszi, külföldre utazik, vizsgára előkészít stb.
b) A jelölt határozós kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: észrevesz (= észlel, megfigyel), véghezvisz (= befejez), ágrólszakadt (= szegény), napraforgó (növény), semmirekellő (= haszontalan), tagbaszakadt (= jól megtermett), tökkelütött (= buta) stb.

Nos, hogy pl. a nyakon csíp miért nem összetétel (hiszen „tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege”), azt aligha fogjuk valaha is kideríteni.

Mindenesetre ez a döntés lehetővé teszi, hogy a szerkezetet lexikográfiai szempontból szónak, ne szókapcsolatnak tekintsük, ezért eredetével A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára is foglalkozik.

...első eleme a cserkéregből, azaz főleg a kocsányos és
kocsánytalan tölgynek, esetleg a cserfának a kérgéből készült csersavas levet jelöli, amelynek a tímármesterségben van fontos szerepe. На а nyersbőr sokáig marad a cserlében, akkor vagy teljesen tönkremegy, vagy pedig erősen csökken a hasznavehetősége. Ennek a konkrét szemléletnek az alapján keletkezett a cserben marad szókapcsolatnak
'értéktelenné válik', majd 'szégyent vall, felsül' jelentése. A cserbenhagy másodlagosan, már a cserben marad átvitt értelmű jelentésének
kialakulása után jött létre. – A szólás első elemének a csal-hoz kapcsolása, valamint 'cserjés hely'-ként való értelmezése téves.

A csérrel való kapcsolatát a szótár tehát nem említi, viszont a csér szócikkben egyértelműen úgy foglal állást, hogy a 'sár , latyak' jelentésű szónak történetileg a sár szóhoz semmi köze nincs.

Ugyanakkor a szerkezettel O. Nagy Gábor is foglalkozik Mi fán terem? című művében, mely szólások eredetét vizsgálja. Ő valamivel részletesebben magyarázza a szó eredetét, de a TESz-hez hasonlóan foglal állást.