-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Ha valami annyira elromlik, hogy javíthatatlanná válik, azt mondjuk: tönkremegy. De miféle tönkre?
Legutóbb egy olvasónk kérdésére válaszolva a cserbenhagy eredetéről írtunk, és A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárát idéztük:
На а nyersbőr sokáig marad a cserlében, akkor vagy teljesen tönkremegy, vagy pedig erősen csökken a hasznavehetősége.
Karuso álnevű kommentelőnk joggal tette fel a kérdést:
Vajon hogyan keletkezett a tönkremegy? :-)
Nos, ismét csak egyet tehetünk: utánajárunk A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárában.
A tönkre elem először a tesz (18. sz.), majd a ver (1813), a jut (1822) és a megy igék mellett bukkan fel. A szótár szerint a szólás eredete bizonytalan.
Az egyik lehetőség a magyarázatára, hogy a hajózás nyelvéből származik: ha a hajó ráfutott egy uszadékfára, megsérülhetett és elsüllyedhetett. E magyarázat gyengéje, hogy hajózási kontextusban csak igen kései, 1897-es adat van a szerkezet használatára. Igaz, a hasonló „tőkére mentünk” már 1872-ben előfordul.
A másik lehetőség szerint a szólás alapja az a szokás, hogy a kidobásra ítélt butorokat és egyéb, fából készült eszközöket eltüzelték. Ehhez fel kellett őket darabolni, azaz a favágáshoz használt tőkére, tönkre került.
A szótár nem foglalkozik azzal a jelenséggel, hogy később a tönkre elem egyre több igéhez kapcsolódhatott. Ma már mondunk olyanokat, hogy valaki tönkreolvasta a könyvet, tönkrehallgatja a kazettáját, tönkreitta a máját stb. Ha azonban ráguglizunk a tönkre szóra, azt találjuk, hogy szinte minden esetben a megy, a tesz, esetleg a vág igéhez kapcsolódik, más igékkel csak nagyon ritkán fordul elő.