nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mondoga: @bloggerman77: Igen, azt írtam. De mi ebben a baszogatás? Megadtam helyetted egy linket. K...
    2019. 09. 22, 05:41  Hun‒ugor géntangó
  • bloggerman77: @mondoga: "Ha netán blogi elfelejtene válaszolni..." Ezt írtad, nem? Fejesnek írtad, de en...
    2019. 09. 21, 21:27  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @bloggerman77: Tanulj meg olvasni, mielőtt kötözködni kezdesz! A Fejesnek címzett válaszom...
    2019. 09. 21, 20:19  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @bloggerman77: Szállj le rólam, Fejes Lászlónak írtam, nem neked. (Pisa-teszt, óh :D)
    2019. 09. 21, 20:09  Hun‒ugor géntangó
  • Roland2: @Kincse Sz. Örs: Elfoglaltságaim miatt csak rövidebben tudok reagálni:az, hogy - nagyon - ...
    2019. 09. 21, 19:08  Anti-PC shaming
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Igenis használtatik!
A magyar nyelv hősies harca a szenvedő szemlélettel

Olvasónk zavarban van: nem érti, ki fogan meg: az anya vagy a gyermek? Házi szakértőnk a nyelvtörténet mélységeiben is elmerült, és a szóképzések furcsaságai is megmérettetődnek.

Kálmán László | 2014. július 2.
|  

Hogy képes megfogalmazással kezdjem, a magyar nyelv évszázadok óta hősies harcot vív azzal, hogy viszonylag egységesen, rendszeresen jelölje a „cselekvő” és „szenvedő” szemlélet különbségét olyan igéknél, amelyek aktív, tárgyra irányuló cselekvésekre utalnak. A cselekvő szemlélet azt jelenti, hogy az ige alanya utal arra, aki a cselekvést végrehajtja (ezt úgy mondják, hogy az ágens szerepét játssza), a tárgya pedig olyan dologra, ami a téma szerepét játssza, vagyis aminek cselekvés megváltoztatja az állapotát vagy a helyét. Egészen eltérő eszközökkel különböztetjük meg például a cselekvő szemléletű szül igét a szenvedő szemléletű születiktől, mint a hasonlóan cselekvő szemléletű ad igét a hasonlóan szenvedő szemléletű adódiktól. Úgy tűnik, ma éppen az -ódik/-ődik képző a szokásos eszköze ennek, hiszen ha újonnan kell szenvedő szemléletű igealakot létrehoznunk, valószínűleg ezt használjuk: lenyúllenyúlódik (nem pedig lenyúlatik, az régies lenne).

Nem mintha más nyelvekben nem lenne hasonlóan nagy a kavarodás, de most a magyarról beszélünk. Az, hogy a különbséget (más nyelvekben is) sokféleképpen fejezzük ki, nem véletlen. Azokban a cselekvésekben, amelyekről szó lehet, egészen különböző szerepeket játszhatnak az ágensnek és a témának megfelelő szereplők. Például szülni egészen más értelemben szándékos, tudatos cselekvés (ha egyáltalán az), mint adni (és az ad igének is rengeteg különböző használata van, és ezekben egészen eltérő lehet az alannyal jelölt résztvevő szerepe). Aki születik, az is egészen más értelemben megy át állapotváltozáson, mint mondjuk az, ami megfő (ennek az igének megfőz a cselekvő szemléletű változata), az pedig, ami adódik, nem is állapot-, hanem helyváltoztatáson megy át (legalább „átvitt értelemben”, vagyis abban, hogy a birtokosa megváltozik). Szóval ha rettentő bonyolult, heterogén jelenségkört kell néhány egyszerű nyelvi eszközzel lefedni, akkor nincs mit csodálkozni azon, hogy egy nyelven belül is, a nyelvek között is nagy a változatosság a kifejezőeszközök tekintetében.

Ehhez a problémához kapcsolódik Bernadett nevű olvasónk kérdése:

Régóta foglalkoztat , hogyan kell a „fogantatás”, „megfogan” szavakat helyesen használni. Eddig úgy gondoltam, hogy a terhesség, vagy a gyermek szokott megfoganni, de sokszor hallok olyat, hogy „nem fogant meg a nő”. Lehet, hogy én gondolom rosszul, de az a nő már évtizedekkel ezelőtt megfogant, amikor az ő élete elkezdődött. A „fogantatás” esetében is furcsa a helyzet: most akkor ki fogan(t) meg kicsodát (Műveltető szerkezetnek tűnik. Vagy itt nem az?)?

A fogantatás szó tényleg viccesnek tűnhet annak, aki nem ismeri, hiszen ha a fogan azt jelenti, hogy ’létrejön, fejlődésnek indul’, vagy esetleg azt, hogy ’teherbe esik’, akkor a fogantatnak azt kellene jelentenie, hogy ’elintézi, hogy valaki létrejöjjön’, illetve ’teherbe essen’. A -tat/-tet (és az -at/-et) képző ugyanis általában, ma is használatos módon a műveltetés kifejezése, ami azt jelenti, hogy olyan cselekvésre utalunk, amellyel valaki valahogy eléri, hogy valaki más egy másik cselekvést elvégezzen: bevezetteti a kábelt ’elintézi, hogy bevezessék a kábelszolgáltatást’, illetve felrakatja a reklámot ’elintézi, hogy valaki felrakja a reklámot’. (Általában többszótagú tövek esetén a -tat/-tet, egyszótagúak esetén pedig az -at/-et képzőt használjuk.)

De a fogantatás esetében nem így van: ebben az a -tatik/-tetik (illetve -atik/-etik) képző lapul meg, amelyik szintén azoknak az eszközöknek az egyike, amelyeket egy bizonyos időszakban a szenvedő szemlélet kifejezésére használtak, de ebben a szerepükben ma már csak nyomokban maradtak fenn, például a kéretik ’kívánatos’, eredetileg: ’Ön meg van kérve’ vagy az akadályoztatás ’amikor valakit akadályoznak’, megtiszteltetés ’amikor valakit megtisztelnek’, megpróbáltatás ’amikor valakit „megpróbálnak”, próbára tesznek’ szavakban. Így már érthető, hogy a fogantatás azt jelenti: ’az, amikor valamit vagy valakit „fogannak”’. Hoppá, de ez sem stimmel: ha a fogan azt jelenti, hogy ’létrejön, fejlődésnek indul’, illetve ’teherbe esik’, akkor nincs is tárgya, hiszen ezek nem cselekvések, különösen nem olyanok, amelyekben ágenst és pácienst különíthetnénk el, tehát szenvedő szemléletű alakja sem lehet, semmi keresnivalója utána a -tatik végződésnek.

A rejtély nyitja a fogan szó eredetében keresendő. Ez a fog tőből van képezve, azzal az -an/-en „mozzanatos” képzővel, ami jellegzetesen olyan eseményekre utaló igékben található meg, amelyeket pillanatnyinak képzelünk el (főleg ún. „hangutánzó” tövekhez ragasztva): dobban, kattan, illetve egy esemény kezdetét jelöli (ez az ún. inchoatív használat): (fel)röppen. Tehát a fogan régi jelentése körülbelül az lehetett volna, hogy ’megfog, fogni kezd’, de ebben az alakjában nem találjuk meg, csak „ikes” formában: foganik. Mármost tudni lehet, hogy az -ik is azok közé a képzők közé tartozik, amelyeket (egy bizonyos időszakban) a szenvedő szemlélet jelölésére használtak a magyarban, és szintén csak nyomokban maradt meg ez a szerepe, pl. tör (cselekvő) és törik (szenvedő). Tehát a foganik „a szó szoros értelmében” azt jelenthette, hogy ’elkezdik megfogni, megragad’.

Megfogant, de ki?
Megfogant, de ki?
(Forrás: Wikimedia Commons / Canwest News Service)

További jelentéstani bonyodalom, amire Bernadett is utal, hogy a fogan alanya nemcsak a magzat lehet, hanem az anya is. Az az igazság, hogy már az első előfordulásokban is megvolt ez a kettősség, a 15–16. században, amikor még foganik volt a szó alakja. Már akkor is több értelemben használták: ’(magzat) fejlődésnek indul, (növény) megered, gyökeret ereszt, (anya) teherbe esik’. Az utóbbi, a ’teherbe esik’ használat feltehetően metonimikus: elnézést a mondén hasonlatért, de olyan, mint amikor azt mondom, hogy lemerült a telefonom, pedig valójában a benne levő akkumulátor merült le. Egyébként nem kizárt, hogy a fogan(ik) egyfajta tükörfordítás a latinból. A neki megfelelő latin ige, a concipiō ’megfogalmaz; magába fogad; megfogan’ a con- ’össze’ igekötő és a capiō ’elkap, megfog’ tő összetételéből származik, és hasonlóképpen többértelmű, mint a magyar fogan(ik).

De ezzel még mindig nem értünk a nyomozás végére. Mi a helyzet a fogantatás főnévvel? Vajon későbbről származik, amikor a foganik helyett már az -ik nélküli fogan alakot használták, és a szenvedő értelem éreztetésére ehhez fűzték hozzá a -tat képzőt? Vagy egyszerűen arról van szó, hogy a névszói képzésben elvész az ikesség, tehát mind a fogan, mind a foganik igének foganás az -ás/-és képzős párja, ezért kellett egyértelművé tenni a -tat/-tet segítségével a szenvedő értelmet a fogantatás szóban? Ezt valószínűleg sosem fogjuk megtudni. Azt viszont tudjuk, hogy a fogantatik ige is előfordult nyomtatásban már a 16. században, vagyis lehet, hogy egyidejűleg mind az -ik, mind a -tatik végű alakot használták szenvedő értelemben, vagyis már akkor is volt némi kavarodás a szenvedő szemlélet kifejezésében. Nem tudom, hogy egyáltalán megállapítható-e ez, hogy tudja-e valaki, nekem nem terjednek eddig a nyelvtörténeti ismereteim.

Mindenesetre a nagy kavarodással már régen is együttjárt az, hogy a szenvedő szemléletet akár halmozottan is jelölték. Valamelyik régi módszert már nem érezték elegendőnek, mert elhomályosult, a néhány megkövesedett maradványból már nem volt érezhető a valóságos szerepe, ezért hozzábiggyesztettek még egy jelölést. Így már a 19. században is megjelent nyomtatásban a látszódik ige, ami úgy alakult ki, hogy a már amúgy is szenvedő szemléletű látszik tövéhez biggyesztették az újabb kifejezőeszközt, az -ódik/-ődik képzőt. (A látszik igében az -sz mint a szenvedő szemlélet kifejezőeszköze már alig felismerhető, csak néhány más esetben figyelhetjük meg, pl. a régies hallszik szóban.) És ma is megfigyelhető a többszörözés. Választások idején ezerszer hallhatjuk a megmérettetik kifejezést, olyanoktól, akik szeretik a veretesnek kinéző szóhasználatot. Ebben a mér tőhöz először az -at/-et képző járul (mert a tő egyszótagú), és az így kapott megméretik már szenvedő szemléletű, azt jelenti, hogy ’valakit megmérnek’. És ehhez járul még a -tatik/-tetik (mert ez a tő így már többszótagú), aminek ugyanaz a funkciója, mint az előző képzőnek. Sőt, én már azt is hallottam, hogy megmérettetődik.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
14 Sultanus Constantinus 2015. július 15. 12:04

@honestesiologist: Én sem tudtam, és így már teljesen más értelme is van, mint amilyen szövegkörnyezetekben szokták használni.

13 honestesiologist 2015. július 15. 11:35

@Sultanus Constantinus: Kicsit OFF, de sokan nem tudják, hogy ennek a mondásnak van folytatása is:

A türelem rózsát terem; egyebet nem.

És úgy dereng, hogy Kaziczytól származik.

12 Sultanus Constantinus 2014. július 4. 10:20

@Dani11: Az a legérdekesebb, amikor egy tárgyas ige válik szenvedő értelművé. Pl. a cikkben is hozott latin capio jelentése 'befogad' volt, ami a spanyolban --- caber (quepo, cupe, cabré) --- 'belefér, elfér' jelentésűvé vált.

11 Dani11 2014. július 4. 09:52

@Sultanus Constantinus: Akár az angolban a 'change' ('meg mint az open', 'break' stb.) vagy a holland 'veranderen', amik szintén lehetnek tárgyasak meg tárgyatlanok is változik-változtat jelentéstől függően.

Érdekes, hogy a hollanddal ellentétben a németben viszont ki kell tenni a 'sich'-t a változiknál, vagyis 'verändern'-változtat és 'sich verändern'-változik. Aztán főnév formájában (Veränderung) viszont megintcsak mindkét jelentés jelen van (változás/változtatás).

10 Lisztesné Tünde 2014. július 2. 21:23

A Hiszekegyből: ... (Jézus Krisztus) fogantaték szentlélektől, születék Szűz Máriától...

9 mederi 2014. július 2. 18:48

Szerintem van határozott és általános tárgyra vonatkozó "késztetés" és "eredmény" is..

-Határozott

késztetés: "ter(e)meszt" ( konkrét növényt) pl. búzát/

eredmény: (a szakszerűen ápolt) búza jól "terem(edt)", múlt időben: teremdt--majd termedt (termett).

-Határozatlan és általános "cselekvő" ige:

"termel" valamilyen/ mindenféle árut (ebbe a búza mint áru is bele tartozik)

-Műveltető ige.

/Határozott:

termesztet búzát (mint növényt),

/Határozatlan/ általános:

termeltet árut (esetleg éppen búzát, mint árut).

/-A "teremt" valamit, mindent, más jelentésű. Elvont és általános tárgyra vonatkozó ige:

Pl.

A világot (a mindenséget) Isten terem(d)tette.

A munka értéket terem(d)t.

-A búza "*termesztődik", az áru "*termelődik" formailag működnének, de nem használatosak..:)

8 hun 2014. július 2. 17:40

...mert az anya és magzat egy.

...a teremt nem műveltető a hunban sem. (-id, nem -at)

termidin teremteni

termin teremni

terumin termelni, hozni

termatin termeszteni

vaarium roodhet terumi.

feldje szeiv szedeet terumi.

lehetildhet termidi.

teru terv

termild termék, termet méret

termid természet

7 Sultanus Constantinus 2014. július 2. 12:15

@szigetva: És ezeken a (szerintem rögzült) kifejezéseken kívül használja a "terem" igét bárki is olyan jelentésben, hogy 'teremt'? Pl. "lehetőséget terem"?? Hát, én még nem hallottam...

6 szigetva 2014. július 2. 11:42

@Sultanus Constantinus: „mert nekem a "terem" az egy szenvedő ige”:

www.google.hu/search?q=%22b%C3%BAz%C3%A1t+terem%22

5 Fejes László (nyest.hu) 2014. július 2. 10:39

@Sultanus Constantinus: se ’az’

Azért itt nem a cselekvő – szenvedő párról van szó...

4 Sultanus Constantinus 2014. július 2. 09:42

@Fejes László (nyest.hu): A "se" mit jelent benne?

Gondolom, indoeurópai nyelvekben meg végképp nem ritkák az ilyen igék (mármint azokban, amelyek egyáltalán képesek megkülönböztetni a cselekvőt és a szenvedőt). A spanyolban a legtipikusabb a "cambiar", ami lehet 'változik' és 'változtat' is. (Egyértelműsíteni persze lehet, ha a szenvedő jelentésnél szenvedőbe teszik: "se cambia" --- de a szövegkörnyezetből enélkül is egyértelmű általában.)

3 Fejes László (nyest.hu) 2014. július 2. 09:22

@Sultanus Constantinus: „A mai nyelvben egyébként a "kerül" ige ilyen még: "kerül valamit" és "kerül valami (valamibe)".”

Finn maksaa ’fizet’, de ’kerül’ is:

– Mitä/Paljonko se maksaa? ’Mennyibe kerül?’

(de szó szerint ’Mit/Mennyit fizet?’ is)

2 Sultanus Constantinus 2014. július 2. 08:52

Erről nekem "A türelem rózsát terem" mondás jutott eszembe, amit soha nem értettem, hogy is van, mert nekem a "terem" az egy szenvedő ige, aminek a cselekvő megfelelője a "(meg)teremt" lenne. De régi nyelvben ezek szerint ez is ilyen kettős használatú ige volt. A mai nyelvben egyébként a "kerül" ige ilyen még: "kerül valamit" és "kerül valami (valamibe)".

Tájszólásban előfordul ugyanilyen kettős használatban az "épül" ige is. Az irodalmi magyarban ugyebár ez kizárólag szenvedő ige: "A ház épül." Viszont már nem egyszer hallottam olyasmit, mint pl. "Ezt a házat az apám épülte" (=építette).

1 Janika 2014. július 2. 08:17

Mégegy érdekesség: a teherbeesésre van egy másik nagyon hasonló szavunk, a fogamzás. A fogamzásgátló ezt a folyamatot akadályozza meg.

Ebből arra következtetek, hogy az anya az aki fogam(zik), a gyermek viszont fogan(zik). Azaz fogan = fogamzódik.

Csak ezek keverednek. Ha nem is gyakori, lehet találni foganzásgátló és fogamzódik formát is.

Információ
X